Szabad Nógrád, 1949. július (5. évfolyam, 27-30. szám)

1949-07-07 / 27. szám

Á népnevelő brigád leike \ Hosszú sorokban indulnak kifdé a tarjáni üveggyár. b'jl a dolgozók. Vasárnap reggel ~sn, Hat óra. Végétért a muni« és a dolgozók pihenésre térnek. Jegesi Antal elvtárs népnevelő is leteszi az utolsó kétdecis tejesüveget, egy kicsit kifújja magát és kabátja után néz. Közben azon jár az esze, hogy itt, a négyes kemencé­től ki kell bővíteni a brigádot. — No, gyerünk haza — mondja v,t!akj és indulnak ki, végig a gyá­ri«, az udvaron, a kapu felé. — Tudjátok, — veszi fej a be­széd fonalét Jegesi elvtára, amikor 'dérnek a műhelyből és S friss k'vego jói kitágítja a melfét — nem lesz a 3 éves tervből semmi, iá így gondolkodtok.... Gáspár és Gőrbicz elvtársaknak bs kell jőnoi- ök a brigádba! — Hát majd csak fesz valahogy! “•> szó! valaki a háta mögött. — Ssek úgy, ahogy na csinál­juk! — pattan fel Jeges! elvtárs. üenfci sem fog-}® ei végezni hely ét­iünk, ami gyárunkra, vagy éppen kemencénkre, munkacsoportunkra ebbe« a félévbe® Iá van szabva. Ér belépnék. csak hát.... — esi iß egy kicsit elgondolkodik Görbicx ebrtára, he gyaa is fejezze ki magát, — szó­val a mentőm nem valami jó. Pe­dig csak ügy tudok haladni, ha a munkatársam a „közém alá” dol­gozik. Megállnak. Gáspár József és Tóth István is utolérik őket. Egy partiban dolgoznak.... Ahogyan so­dorják a cigarettát, látszik rajtuk, hogy erősen gondolkodnak. A töb­biek már jót elhaladtak, de ők nem sietnek. Nem olyan egyszerű a terv teljesítésének kérdése, hogy csak úgy d lehessen hamarkodni. Jegesi e'vtárs sz'üai meg nyugodtan, ki­mértem „£u nem adok igazat. Gör-‘ bicz etotár«nak.._ A segítőtárs? nem rég Jött feaxa hadifogságból, nincs még meg a gyakorlata, de van benne munkakedv és ez a fon­tos. "Azért leszünk brigádban, hogy megtanítsak fft • könnyebb fogá­sokra!" — Igazad van — bótíotanofc • többiek és Gáspár elvtárs, aki élete javát már leélte, úgy gondolja, nem hasznára lenne a brigádnak, hanem gátolná mun­káját. — Na, « én mft csinálnék?. — veti fel mintegy önmagának • kér. dést, miközben lassú léptekkel s kapuhoz értek. Lebélyegzik a kár tyát. Hat óra 10 perc. Hangos .,Szabadság” köszönéssel búcsúz­nák a portástól, kívül aztán meg kapja a választ Jege® Antaltól. — Te vigyázol a formára, meg a fegyelemre, tisztaságra. Gon doM el, mit jelent, ha egy ilyen kétdecis üveg csak néhány száza lékkál nehezebb, mint az előírt .... Be tartani a pontos súlyt, ellenőrizni a normát és ezzel az önköltségei csökkenteni, egyik legfontosabb feladatunk. Én meggondoltam — vág hirtelen közbe Görbiez elv. társ, aki eddig gondolataiba mé- lyedve hallgatott, — belépek a bri­gádba! — Akkor már én is ott leszek! —■ határoz Gáspár József. A kérge« munkástenyerek egy­másba fonódnak és kemény kézfo­gással pecsételik meg az ered­ményt.... Hároméves tervünk síké. re újabb lépéssel haladt előre.. ./ B. Gy. ' Tovább megyénk Már előző számunkban Irtunk róla, hogy lapunk előfizetési ver­senye milyen hatalmas arányokat öltött. Baiassagvujrmaton kimagasló eredmények mutatkoznak és egy. másutátí érkeznek be a népnevelők és tizesbizalrniak által szerzett elő­fizetők névsora. Az acélgyárban sem lankad a lendület és a tizesbi- zaimiak egymással versenyezve szereznek minél több olvasót la­punknak. Különösen kiemelkedő munkát végzett a Népbolt MDP szerveze­te, amely Salgótarjánban és a vi­déki árudákban közel másféiszáz ol­vasót szervezett be alig egy hét alatt, amiért kétségtelenül dicséret illeti őket ' s- ■ Am a munka nem áll meg egy pillanatra sem, mert a vízválasztót erőműben dolgozó elvtársak is be­jelentették, hogy szervezést indí­tanak és ígérik, hogy Pártunk me­gyei sajtóorgánumának mind ol­vasói lesznek. Kßktoronyo és környékéit az idén traktorállomás gépei fognak csépelni Lőrinci gépállomás dolgozói írják: A termei gépállomáson S ín rag- gél ceéplöbejáratí* veik. A lakosság oegy lelkesedéssel volt a csáp lók iránt. Többek kösöl* megjeleni Győri Joakktm. oki «rirntd jelen r«rte ki, bogy • dolgosé parasztság jő, kijavított gépekkel gépelhet. Erek a gépek biztosítják a párosát, tág felemelkedését. A gépállomás kéri a porrasgl-ságot, hogy minél töb­ben dolgoztassanak az állomás gé­geivei, A gépállomás dolgozói ígérik, hogy ■ parasztság érdekeljen a leg­jobb mnnkát fogják elvégezni Selyp, Vörösmnjor, 1949. Vif. J. Srabadoág! Ifi- Snránri litván. Balog János,. Létezik András. A szovjet kolhozparaszfság üdvözli az aratási beszolgáltatást rendelkezéseket Stár a falu szélén mutatja egy íe- lése» tábla, hogy merne menj Ki*- terenyén, ha a gépállomásra akarsz jutni. A gépállomás udvarán olyan a sürgés-forgás, hogy ritkán lát az em­ber ilyet. Kopognak a kalapácsok, zúgnak a forrasztok és a munka nyomán mintha újjá születtek volna, sorakoznak fe! az átjavított cséplőgé­pek­Felvilágosító munka Bent « irodában Merkovíc* Sí rnoo, az állotnásvezető állítja össze a cséplési »csapatokat«. Átválogatja, megvizsgálja töviről-hegyire a jelentkezőket. Ezek a dolgozók valamennyien öntudatos emberekből tevődnek össze. Biztos, kiváló mun­kát fognak végezni a csépiéinél. Mi­nőségi munka a jelszavak, easel in­dáinak első nagy útjukra. A gépállomás cséplési eJőkéazüle leinek munkája aztán lázba hozta az egész környéket, még magát k i-te renyót is. Pedig ahogy Szomszéd Ká­roly elvtár», Kisterenye párttitkára mondja, igen komoly harcokat kel­lett neki vívni azért, hogy. megér­te« se a terenyeiekkel, hogy ez a gép­állomás nem úgy fog dolgozni, mint a magántraktorok, meg a nzogán- cséplők. El is mondj» SzomteSd eívtirs hogy részben megérti a terenyeieket, mert amikor szántott a magántraktor, egy ««ontó vakbarázdát hagyott, csépiéit pedig úgy összecsapták, hogy abban aztán nem volt körzőn«. MegtsEünnek » gátlások Akkor aztán, amikor Szeborényi József ú bizonyította, hogy már látta a gépállomást dolgozni, rgyro többen keresték fel az állomást és néztek szét. A faluban aztán repült a hír a látottakról. Hogy mit beszél­tek, nem lehetett megállapítani, de jelenleg olyan nagy az érdeklődés, hogy még újabb gépekkel kell ki­egészíteni a cséplőket. Ezen a téren nem is lesz baj, mert olyan cséplőt is javítási munka alá vettek «szék az ördöngős traktoristúk, ami már úgy el volt hanyagolva, hogy feléje sem néztek. Hogy » gép jé les», az biz Benyus Pista, a 17 éves éímunkás Mim i gépfegyver riopÖgWoft '• saegcsomagolóbtm a gépek. Fürge if júmtmkáskezek sőprik a különböző nagyságú szögeket 0 dobozokba- Szinte úgy néz ki ez egész sürgés forgás, mintha nem is volna benne semmi rendszer— Pedig az ül döl­töző ifjvmwnltások és lányok nagy rendet és tisztaságot tartanak- Vala­mennyien arra büszkék, ha megkér­dezi őket valaki, hogy köztülc dol­gozik Benyiss Pitta. aki az ország legfiatalabb élmunkásai közé tarto­zik- Tizenhét éves. 4 fejével pit, hogy menjünk közelebb hozzá. Kern akarja abbahagyni a mankót, a nagy zajban meg elveszne a hang. Így kiabálja: «w A Lantos Géza csoportja mái a sgrhmddm mn. Nekünk 133 'r zalék van, ők pedig 117-at áriák Hl Kit ragyogó üzeme a portól »»- szaros arcán elevenen csillog és keze beszéd közben is serényen jár. — Hagy hogyan lenem él munkás? Azt is elmondom. Először is öt perc­cel előbb jöttem be az üzembe és átvizsgáltam a gépeket- Ezáltal mi­nimumra csökkentettem a géphibák miatti várakozást. Azonkívül minden ügyességemet kihasználtam a mun kánt alatt, úgy osztva be a munka­ütemet, hogy lehetőleg fölösleges műveletet ne végezzek. 4 többiek érdeklődéssel veszik körül Benyus Istvánt és úgy hallgatják, hogy mit beszél Szere ik, öt. Kiss bácsi, az üzemi párttitkár is jót mond ráh, —- Tudásomat nem tartom meg magamnak — folytatja —, hanem reggeli idő alatt és egyéb alkalma kot is kihasználva átadom munka­társaimnak- Lantosék is ennek ka szönhetih, hogy már csak 6 száza­lékkal állnak mögöttem •— és room szód gép felé néz. De nem bő nőni!-.. Akkor leszek megelégedett. ha az üzemben lévő összes dolgozók ilyen közel járnalc az én eredmé nyemhez. De Benyns István nem elégszik meg eddigi eredményeivel. Műszaki iskolába szeretne menni, hogy fej, lesüthesse tudását és még nagyobb hasznára tegyen az országnaak--. A gép tovább zúg és Bjinyus Pisin munkájába merülve, komolyan, pél­damutatóan állja mgg a helyét­<itwmvsn) tos, men igen értik a dolgukat, egyik a dobot javítja, a má ik fest ée ugyanolyanra csinálják, mint ami­lyenek azok a modem, új gépek, amik a gyárból jöttek. Biztosítja a jó cséplést A keresztúri, krakói, kisfalud! és nyárjadpusztaiak csak vasámapou- kint szoktak összeülni beszélgetni. Amikor megtudták, bogy a gépállo­más megjött 'J’erenyére, azonnal ősz szejöttek megbeszélésre. Gál László, Zéti István és Szőlős Gottfried termelő rsoportok tagjai szóltak a párltitkárnak és kérték, hogy biztosítsa nekik a gépállomás munkáját. Nem is kellett neki nagyon sok1 időt várni, mert a gépállomás feze* tője rövid időn belül felkereste » termelő csoportokat. Olyan kiváló a termésük, hogy nincs még abban! a környékben olyan. Öröm lesz ot-' tan a csépiéi Ott vannak a kazár iák is. Amikor’ Veres Tibor kiment a községbe a cséplést megszervezni, nem so-at kellett beszélnie, egymásután jelent*' keztek esépeltetésre a parasztok. Mind szélesebb és szélesebb a* érdeklődés a gépállomás munkája felé, mert már tndja minden paraszt, hogy a gépállomás gépei biztosítják részükre a jó és eredményes munkát. , — Kormos — 1 Kiszélesítjük a fülijjírési VÁSÁRNÁL' REGGELENKÉNT jelvénye» és zászlós autók indulnak megyeszerte a falvakba- Viszik a falujárók és népnevelők szazait, hogy a falu dolgozóit oktassák, tanít­sák, politikailag felvilágosítsák ér azt a nagy rést, amelyet a múlt fej lesatett a falu és a város dolgozói zött, lerombolják­Még ma is sokan vannak, akik ha látják a nólasaótól hangos falujáró csoportot, észrevétlenül, közömbösen nézik őket. Talán nem » tudják, hogy miért van es a nagy anyagi és erkölcsi áldozat Pártunk ét a falu­járók réaeéröl. A falujárék a nran káto-ztály legjobb, legképzetteb tag­jai közé tartoznak* Pártnak politi kaját segítik keresztülvinni a falusi pártszervezeteknek* Falujáróink is­merik Pártunk politikáját és ezeknek tudatában végzik felvilágosító mun. kájnkat. A paraszti politikánk hár­mas, de mégis egységes feladata olyan, amelyeket falu-i pártszerve­zeteink csakis az ük közvetlen hat­hatós támogatásával tudnak megol­dani. A SIKERES VÁLASZTÁSOK utáni tapasztalatok alapján a falu­járásokat most átszervezzük. Láttuk, hogy vannak községek, ahol a falu dolgozói nemcsak, hogy megértették Pártunk politikáját, de ők maguk is tudják azt folytatni a munkásosztály több-kevesebb támogatásával. Ezzel szemben egészen új községeket von Inuk be a falujárásba, ahová eddig csak nagyon ritkán jutottak el a vá­rosi dolgozók. Tapasztaltuk, hogy ezeken az új területeken falujárőin kát a dolgozó parasztok megsze­rették és mindenütt élénk érdeklő (léssel várják újabb látogatásaikat. A fala dolgozói saját bőrükön ta­pasztalva jöttek rá arra, hogy az első időkben a falnjárókkal szem ben tanúsított zárkózott magatartás nen? helye*, mert a imt ikúso-ztály áldozatos fiai számukra is nagy se gítséget, támogatást nyújtanak- Ma már ott tartunk, bogy- a falu dolga zói « vasárnaponként megjelenő népnevelőket ötömmel várják- fel tárják előttük problémáikat, taná­csot kérnek és kifejezésre juttatják azt, hogy a szociajizmpsért vívott harcukban a munkásosztály vezető szerepe elengedhetetlen feltétel. A VÁLASZTÁSOK ALATT petu egy alkalommal lehettünk tanul me. Sjénk tmMfttén ig megkapó Kím» leknek- Dolgozó pata ztságunk a választási harcban olyan segítséget kapott a munkásosztálytól, ; melv örökre nyomot hagyott bennük és bizony nehéz volt, amikor faluja-; róink már hazafelé tartva autóra ül-; tek és a viszontlátás reményében bú-1 csúztak cl. Nehéz, áldozatos munka a falu­járás. Csak a munkásosztály képes ilyen áldozatokala hozni, csak a munkásosztály tndja pihenőnapját feláldozni, hogy szövetségesét, a dol­gozó parasztságot előbbre vigyék felemelkedésükben. A LEGKÖZELEBBI JOVOr.r N mi eddigieknél még nagyobb, még fo­kozottabb tempóval indul meg ez a hatalmas munka. A politi adag ro­hamosan fejlődő munkásosztály fiai közül mind többen és többen jelent­keznek önként falujárásra, amely- lehetővé teszi, hogy minél nagyobb területeket öleljünk fel és Pártunk c* a munkásosztály győzelmes iigyo a legkisebb tanyán is eredményes legyen. Paróczai Péter MNDSz bál A rétsági MNDSz szervezet Péter Pál napján bált rendezett. A tiszt» bevételből 200 forintot a rétsági MNUSz iskola beruházási céljaira fordítottak, 500 forintot {vedig a< MNDSz megyei titkárság kapott- \ megyei titkárság ezúton is köszönő* tét mond a rétsági kullítr soportna k és mindazoknak, akik az előadás si­keréért közreműködtek. VsFüősépétaiss Az acélgyári Szabadságharcos Sző* vétség IGO-gs csoport alakuló ülést tartott- A megválasztott vezetőség Tarjáni Litván csoportvezető és Pgpp János titkár vezetésével pro­gramot dolgozott ki, Ennek során * gyár területén lévő lőteret, amely eddig el vált hanyagolva, fejtdbe- hozzáfe. A munkálatok már meg is indultak­Ugyanekkor tartották « szövetség motorosai a motoros.jelvényszerző Vizsgát. A 30 vizsgázó közül vak, mennyi sikeresen «nogillt» a helyéi. A vizsgáztató blzott*»g felhívássá] fordult s motor*—ú *d4 hogy *u- dásukat igffát*r*sms* utpufuf arí.i r#-vor,; ­t ’ vvv,v Ä (KOfjeí koíhozparasztoSc nagy lelkesedéssé fogadták a Párt és a kormány rendeletét az aratásról és » mezőgazdasági termékek beszol­gáltatásáról. Számtalan helyén az országnak áj munkafelajánlásokkal készülnek az aratásra és cséplésre. Ukrajna járásainak gépészé a kitűzött idő előtt fejezik be az aratógépek javítását. A legtöbb állami mintagazdaságban teljesen felkészültek már az ara­tásra. Az ukrajnai szovhozok soki új arató-cséplőgépet kaptak a mun ka megkönnyítésére és meggyorsí­tására. A rosztovi járás kolhozai elhatá­rozták, hogy az aratást és a csép- lést a leheiő legrövidebb idő alatt teljesítik és egyúttal kötelezettséget vállaltak a beszolgáltatás idő előtti teljesítésére. Az Altá'j-kerüleÖ gabonatermelők bejelentették, hogy ebben az esztendőben több gabo­nát fognak bezsolgáltatnl, mint bármelyik esztendőben a háború óta. Hasonló ígéretekért tettek a vorn nyezsi, odesszai, ktirszki, szsratovi, íangovszki és más járások kolhoz parasztjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom