Szabad Nógrád, 1949. április (5. évfolyam, 14-17. szám)

1949-04-14 / 15. szám

Dolgozók írfák A gépgyári brigádok eredményei Hiúit hónap 31-én zárult le p gép­gyárban a 19 brigád, versenyének Msö szakasza. A brigádok munkájá­nak kiértékelése is megtörtént és vaek szerint az első a BajcsyZsi- linszky tüzhelyszereiö brigád, veze­tőije Sebő József. Ezen helyezésü­ket azáltal étlék el, hogy gyakorlati lag selejt nélkül dolgoztak, n fajlagos termelést 18 százalékkal növelték a szabatos norma bevezetése után. Pél­dás munkafegyelmet tanúsítottak és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy o gyár márciusi tervét 175 s—'za- iéJera teljesíthette. A második lett a Szíjgyártó Són dór által vezeett néhai Ucoel János Hézijormázó brigád. Jó munkájuk­kal elérték, hogy a selejt előirány­zatot 5 százalékkal csökkentették, c termelési előirányzatot 8 százalékkal túlteljesítették, a vállalt 10 százalé­kos regitanyag csökkentésénél pedig 4945 százat élrot értek el. Munkafe. gy elmük mindvégig kielégítő volt és összesen 8 ezer percet adtak í’issza a normairodának. A harmadik a Dóssá György bri­gád lett. A nagy fordító lapos for­mázó gépén dolgoznak ás vezetőjük Kovács Pál- A vállalt 10 százalékos termfelésemelést 18 százalékra telje.] Htették és jelentősen csökkentett élt s selejtet is * regieanyag költséget. A brigád vándorzászlót ex elmúlt csütörtökön röpgyűlés keretében ün­nepélyesen adták át e Bajcsy Zsilin­szky brigádnak. Sebő elvtárs a bri­gád vezetője megköszönte brigádja nevében ezt • kitüntetést és ígéretet tett arra, hogy a brigád mindenkor eleget test a vállalt feladatoknak- Szabó László. Kotyi him bányatelep dolgozói ••elepükön megvalósíották a kosár­labda sportot, A múlt vasárnap a? SBTC és a gimnázium női éa férfi . »upatát látták vendégül- Este a fel szabadulás ünnepe alkalmával kul >úrműsonaS emlékeztek meg a nap Jelentőségéről a dolgozók. Mátrai József S&orospatak a munka- versenyben öli márciusban megindult szocia­lista mun/caversenyböl Szorospatak 6a kiveszi a T**zét, Amíg a múlt év­ben az üzem meglehetősen hátul kullogott, ma már lényegesen előre­tört, szép eredményeket ért eh A dolgozók öntudatos munkájá­nak, • munkásság és az üzemvezető- •ég együttműködésének tulajdonít­ható, hogy az előirányzott összteL jesítményt 108-3 százalékkal múlták felül, A robbanóanyag felhas ná á- • ónál a tervezett mennyiségnél 39 százalékkal kevesebbet fogyasztottak, nmi a többi üzem fogyasztásihoz vi­szonyítva is lényeget megtakarítást /«lent. A bányafa jelhasználása te. rén it jó eredményt értek eí Az •lőzö hónap fajelhasználása 4-6 százalékkal csökkent, míg a kirabolt is újra beépített bányája mennyiség 10 százalékról 16 százalékra emelke­dett. Lanti Ottó Nógrád megye dolgosói közém akarattal az öíéwes terv me§vmiésiiámálsatr­Ötéves terv.- Ez az a kérdés, ez az a téma, amely ma a béke meg­védésének kérdése mellett dolgozó népünket a legjobban foglalkoztatja, hiszen ez u két kérdés szorosan egymáshoz is tartozik- Az 5 éves terv megvalósításának nélkülözhetetlen elöjeUétele, hogy országunk békében éljen, hogy az építés, alkotás periódusában minden erőt, tudási és aka­ratot a szocializmus építésére lehessen állítani. Megyénk dolgozó népe, ipari munkások, bányászok, értelmiségiek, parasztok a terv elolvasása­kor arra gondoltak, hogy a Solymossyak, l'estetichek népelnyomó uralma, hegy a bányabárók és az iparmágnások gondtalan élete után, most már maguknak építenek jobb jövőt. A 3 éves terv megvalásulásávallezárult az újjáépítés szakasza! Hazánk ipara az 5 éves terv alatt olyan hatalma» mértékben fejlődik ki, amely példátlanul áll történel­münkben. Nehéziparunk fejlesztése előfeltétele lesz annak, hogy fo­gyasztási cikkeket gyártó iparunk termelése is hatalmasan megnöve- kedhessen- A terv lehetővé teszi a kultúra eljuttatását a legszélesebb tömegekhez- Az olyan vidékek, amelyek eddig elmaradottságban sínylődtek, gyárakat, üzemekot kap­nak. Az iparnak ezen hatalmas fej­lődése maga után vonja, hogy 300 ezer új ipari munkásra lesz szük­ség. Az 5 éves terv tehát megvál­toztatja az egész ország társa, dalmi, gazdasági térképét. A nagyarányú áruszállítás követ­keztében közlekedésünk az 5 éves terv végén másfélszer nagyobb lesz, mint 1949-ben. Felszámolja á terv a falu elmaradottságát. A termelékeny­ség növelésével, tervszerű gazdálko dássál, műtrágya használatával és a mezőgazdaság gépesítésével mind­inkább eltűnnek azok a válaszfalak, amelyek a falu és a város között fennállanak­Az 5 éves terv megvalósulásának eredményeképpen a dolgozók életszínvonala az 1938-asnak másfélszeresét éri el- 1949 hez képest pedig 35 szúzal-k- kai emelkedik. , Két és félmilliárd forintot fordí­tunk kulturális célokra a terv folya­mán. Uj iskolák, egészségvédelmi intézmények, tudományos kutató­intézetek és a kultúra új házainak egész sora épül fel. Ab 5 éve* terv teljesítményét a testnevelés és a kultúra terén hozzájárulnak a cél megvalósításához: »Müveit, egészsé­ges népet, szabad, független hazá­banle A gyárak, a bányák, a föld és a hivatalok dolgozói mind arról be­szélnek megyénkben hogy kinek mit hoz a terv, kinek milyen feladatokat kell megvalósí­tásához vállalni. Szóó Pál acélgyári kőműves élmun. kas és brigádvezető így mondja: — Mi, akik az építőszakmában dolgozunk, úgy látjüli, hogy renge­teg munkánk lesz az 5 éves terv alatt* Nyugodtan mehetünk neki az 5 éves tervnek, mert az elmúlt 5 hónapos munkaverseny azt bizonyítja!, hogy a dolgozók mindinkább kezdik megérteni, hogy közös ügyünk mi­lyen jelentős... Az újjáépítés után most már nagyon is kívánatos, hogy az újjáépítés korszakába lépjünk­A ml feladatunk is megváltozik, kibővül — mondja Millitz János gépgyári normafelelős. — A tech­nika nagyarányú fejlődésével új nor­mák válnak szükségessé. A politikai öntudat növekedésében dolgozóink is segítségemre lesznek ebben a munkában— — A gyermekkoromban olvasott fantasztikus regények jutottak az eszembe Olyan hatalmas, nagyarányú perspektívákat nyújt az 5 éves terv Magyarország számára, hogy ilyet alkotni meg nem volt módja. Ezer év elmaradottságát fogjuk előre meg. határozott terv szerint felszámolni A mi gyárunkat például úgy átala­kítja a terv, hogy 5 év múlva alig fognak ráismerni. így beszél Kovács Miklós főmérnök a gépgyárban. — Ez a terv elsősorban nekünk, fiataloknak készül — csillan fel a szeme Tóth Gyula tarján! üveggyári ifjúmunkás­nak. Az 5 éves terv eredményeit valójában mi, fiatalok fogjuk él­vezni. Elsőrendű kötelezettségünk tehát, hogy mindannyian kivegyük részünket a- munkából. — Aki ebben a munkában nem vesz részt, az nem közék való és ki kell közösíteni — hangoztatja véle­ményét Pál József, szintén az üveg­gyárban. Visnyovszki László ai acélgyári általános iskola igazgatója 913 gyér. meket nevel, formál társadalmunk számára, — Ma még vannak hiányosságok iskolánkban — mondja —, de két­ségtelen, hogy az 5 éves terv ezen is segíteni fog. A magam részéről »z iskola kérdése ragadott meg fő­leg az 5 éves tervből. Nekünk a fel­adatunk, hogy ennek a tervnek a számára munkára kész, odaadó fiatalságot neveljünk. Az ötéves terv megélénkítette az egész megye lakosságát. Bo csárlapujtö községben erről besz'J Somoskői Péter a község bírója is. — Az ötéves terv községünkre olyan változást fog hozni, hogy a dolgozók valóban megelégedés­sel fogják látni azt, hogy az or­szágon belül községünk is meny­nyire feívirágzik. Serfőző Mihőlyné aki családjával 8 hold területen dolgozik, nagy reménykedéssel te­kint az 5 éves terv felé, hiszen a háború által lerombolt lakását fog­ják ez idő alatt felépíteni. Mele­gen gondol azonban arra is, hogy a faluban kultúrház épül. iskola lesz az 5 éves, terv keretében építve a község mellett lévő ta­nyán, ahonnét ezidáig gyalog jöt­tek be a gyerekek, vagy egy álla. Ián a rossz idő miatt nem tudtak jönni. Igen sok esetben magának a szülőnek kellett behozni a gye. rekeket, A villamosítás kiszélesí­tése felé is nagy érdeklődéssel te­kint. Végül ezt mondja: »Az ötéves A balassagyarmati Földművesszö­vetkezet az elmúlt napokban kidol­gozta termelési versenytervét. A ter­melési verseny értelmében elvállal­ták a szövetkezeti tagok, hogy a rendelkezésükre álló gépeket idejé­ben rendbehozzák. A gépek felhasz­nálásánál azon lesznek, hogy minél kevesebb üzemanyagot fogyasszanak. Vállalják, hogy a termelőcsoporínak gén. és egyéb szükségletét elsőnek biztosítják. Azonkívül nagy súlyt helyeznek arra, bogy a község dol­gozó parasztjai számára a szükséges vetőmagot megszerezzék, a csoportos vetőmagtísztitást, csávázási megszer­vezik és lebonyolítják. Határozatban szerepel, hogy vállalják a termelő- csoport állatainak védőoltását, rend szeresítik az állatorvosi felügyeletet, A hatalmas méreteket öltött ta­vaszi mezőgazdasági munkák ered­ményei egymásután bontakoznak ki a megyénk területén. Ezekből a munkákból nagymértékben veszik ki részüket a gépállomások. Így a tolmácsi gépállomás, amelyiknek Rozgonyi Lukács elv árs a vezetője, április közepéig vállalt 1600 ka-asrr trális hold terület felszántását mull hét végéig befejezte. Igen szép ered­ményt vállaltak magukra a gépálló más traktorislái, akik fáradságot terv szép és eredményes les* * dolgozókra ... Éppen ezért akarjál» megsemmisíteni a háborúra törek, vők tűzzel, én pedig vassal-kö- römmei fogok érte harcolni . . • Így hallatja megyénk dolgozó népé szavát az 5 éves tervről. Népünk számúja ez a terv békeprogramm, amely mindennél jobban bizonyítja, hogy mi a béke szilárd hívei va­gyunk, hogy nagy szövetségesünk éli felszabadítónk, a Szovjetunió küz­delmét a békéén, támogatjuk. Öt­éves tervünk hideg zuhanyként ha­tolt az imperialistákra, a háborús uszítókra, mert bebizonyosodott, hogy számunkra országunk építése., fejlesztése, dolgozó népünk élet szilt, vonalénak emelése a legfontosabb Programm. Az 5 éves terv nem pil­lanatnyi lelkesedés, hanem népünk erejére és a 3 éves terv eredményére épített, a valóságnak megfelelő cél­kitűzés, amelyet dolgozóink közős akarattal valósítanak meg! segítségükre lesznek a minőségi ál­lattenyésztésre való áttérésben és a csoportot állandó szaktanáccsal lát­ják el, Szerepel a termelés tervbe» a szövetkezeti legelő karbantartása; boronálás, felülvetés, gázolás, fá­sítás, kutak renclbehozása, a meg­levő közös silók kihasználása. Azon­kívül a termelőcsoport adminisztrá­cióját idejében és pontosan elvég­zik. Vállalják, hogy a Szőve kezet tiszta hasznából 1 százalékot fordí­tanak a szövetkezeti akkumulációra és ebből fél.zúzalékot juttatnak vissza a termelésbe. Végül határoz« tot hozott a szövetkezet tagsága, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium mezőgazdasági ütemtervét ha­táridőre végrehajtják. nem ismerve álltak a parasztság rendelkezésére a munka elvégzésé­nél. Azonban kivette részét a i>uiu. kából Deleli János elvtárs is, aki községről községre járva szervez1« a szántási területet- Vj feladatok, új lettek állanak most a gépállomás dolgozói előtt u további munka elvégzése során, amit még eredményesebben kell, hogy el­végezzenek a megyénk, azonkívül hs ország felvirágoztatása érdekében• Verseisytervet doEgoieft ki a gyarmati fisMvesszevetkezet Elvégezve a tavaszi munkát, új feladatok felé indul a to mácsi gépállomás „Szeretjük a munkánkat9 szeretjük a kolhozt66 »IU az ideje, hogy minden ren- teUsezésünkre álló erővel módot ad­unk a magyar dolgozó parasztság- tagy ama, hogy megismerkedjenek « szovjet kollektív gazdasággal■ Mó­lót kell adni arra is, hogy delegá i ák menjenek a Szovjetunióba és szék a küldöttségek nézzék meg a ■ elhozok mülcödését és éleiét•« — Iákosi elvtárs jelölte meg így egyik gén fontos feladatunkat és beszédé­tek nyomán dolgozó parasztságunk •zrei teszik fel a kérdést, hgy mi- yen a kolhoz, hogy élnek ott az em­berek? A reakció telebeszéli a fejű­iét mindenféle réraességgekkel. — Tudják, hogy a közös gazdálkodás Citulmas fejlődés! Nézzük csak egy kicsit, bogyan Ht az orosz parasztság a cári Orosz- írszágban. Kisebb nemes uraknak >—5 ezer hold földjük volt. Na­gyobbaknak 40—50 ezer. Dőzsölés, uzsorázás minden vonalon... A pa­rasztság íéljobbágyi sorban tengő­dött, ínség, éhség, írástudatlanság... f? volt az orosz parasztság osztály­része. 1917 november 7 én a Tanácsok Oroszországi Kongresszusa azután pontot telt mindezekre az igazságta­lanságokra és elfogadta a nevezetes földtörvényt. Ennek értelmében in­gyenes és örökös használatra azon­nal átadta a parasztságnak a földes, uraktól kisajátított földet. Mentesült tehát az uzsorabérek fizetése alól, s ez a tény 500 millió rubelt jelentett a dolgozó parasztság számára. Senki- sem kényszerítette őket, hogy kol­hozokat alaki sanak, a saját belátó, .uk, a saját érdekük vitte rá. Mert a segítség mindent bizonyított. Az egészséges gazdálkodás eredménye rtak napjainkban mutatkozik igazán. Ma egy egy gépállomásnak 81 trak­torja, van 22 arató cséplőgépe, 14 cséplőgépe, 29 traktor-vontatás' cséplőgépe és sok más kisgépe, tehá a gépállomás végzi a tarló je’ ' i- ‘ásút, az őszi szántást, vetést! Lássuk, milyen is maga a kolhoz. A íöid a szovjet népé- A szovjetál­lam okiratot ad a kolhoznak a föld örökös használatáról. Ez az okirat megjelöli az illető kolhoz használa­tba adott föld terjedelmét és pon fos határáét. A kolhoz földjét csak növelni szabad, csökkenteni nem. A kolhoztagság önkéntes, sőt aki akar, ki is léphet a kolhozból, a szovjet alkotmány biztont’i ezt a jogot, A kolliozparaszt, aki becsületes munkájában megöregedett, számára clyan járandóságot biztosítsanak, i.melyből éle e végéig nyugodtan é méltón jól élhet. Azzal a ténnyel, h gy élete értékes munkájával Ö is ho vájárul', a közösség munkájához megköve'e’i, hi-v mos’ a közösé gondoskodjon róla. Az asszonyok éppen olyan egyenrangú tagjai a kolhoznak, mint a férfiak. A kolhoz­munka alapelve »mindenkitől ké pességei szerint, mindenkinek telje­sít menye szerint*. A kolliozparaszt családjának jövedelmével kapcsolat­ban példáinak hozunk fel egy átlag­családot: 1947-ben például egy öl tagéi család, ahol a családfő még nem is volt otthon az év legnagyobb részében, mert még katona volt, a család évi jövedelme a részesedés­ből: 41 mázsa gabona, 160 mázsa burgonya, 100 mázsa főzelékféle, 41 mázsa takarmány és 10-438 rubel készpénz volt■ Ehhez jön még az a pénz, amit a házköruli termékekből, tejpénz, aprójós árból **6. árvita’: a piacon! Vé~ezetül a pár .rőtüké közle- ményhez még csak egy érdekes ese­ményt rzere’nénk fűzni. Az ameri­kai ‘őkések újságírókat küldtek a Szovjetunióba, hogy kikérdezzék a kolhozparasztokat és azután a világ előtt leleplezzék, hogy kényszerítik a parasztokat a kolhozba. Az egyik amerikai újságíró a »Győzelem« kol­hozban feltett egy kérdést a kolhoz- parasztoknak: »Mit csinálnának may guk, ha megengednék, hogy elhagy­ják a kolhozt?« A parasztok először csodálkoztak, hogy hogy lehet ilyen buta kérdést feltenni, mert ez még nekik soha életükben nem jutott eszükbe, meg különben is a szovjet alkotmány ki­mondja, hogy aki akar, az kiléphet a kolhozbél. Azután így feleltek: »Ez sohasem fog megtörténni. Gondolja csak meg, hogy akar.ts Amerikáiban munkanélkülivé válni, koldussá lenni saját akaratából va­laki? Ugye nem. Mi mégcsak nem is egyszerűen dolgozunk a kolhoz­ban, hanem szeretjük a mimk-írA-a*. zere'jük a kolhoztle Chmely Ödön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom