Szabad Nógrád, 1949. április (5. évfolyam, 14-17. szám)

1949-04-14 / 15. szám

JL Ifla mát a rniéd is mfat A demokratikus kormányzat rendeleté új életet bűzeit nekik ^ Nemrégiben jelent meg kormány­rendelet arról, hogy a mezőgazda­sági éves alkalmazottakat a munkál­tatók nem boesátjliatják el. Ha a mezőgazdasági munkások maguk akarnak elmenni munkájukból, ak kor 15 napi felmondás után bármi­kor eltávozhatnak. Ezzel a kormány törvényes védelmet nyújt a dolgozó parasztság széles rétegének a kulák kizsákmányolás ellen, megvédi a cse­lédséget a falusi basák uzsorájától- A rendelet szerint tehát a január l e már elbocsájtott munkavállalót vissza kell venni alkalmazásba­Ahogy esz urak csináltáK... A salgótarjáni járásban talán Va. daskerl-pusri'a az a hely, ahol a leg­többet tudnának beszélni az elnyo- juiáeról a rozzant házak, az öreg fák- A viskók között mintegy óriás emel­kednek ki a főúri kastély sárgára meszelt falai. Szinte úgy terjeszke­dik, múltba takarni akarná azt a ■ sok szenvedést és könnyet, ami a múltban jutott a cselédeknek. A Lnby féle birtok volt ez. Hatalmas volt az egész környéken. Maguk a Luby-csemeték ma már külföldön bújnak meg a cselédek haragjától. Maguktól az öregektől meg megsza­badította a gondviselés a cselédeket. Ezen a birtokon visszamaradt cse­lédek azok, akik a legtöbbet tudná­nak mondani arról, hogy mit jelent egy cselédnek az az új rendelkezés, amit a kormány hozott a cseléd­ségre. Kakuk László, aki »uraságí« ko- «1» volt a gazdaságnál, fejszéjével es Az ötéves terv is n sülte ÉzlosílásóérS Vasárnaponként Karancskeszi köz. légben tíz ember tanácskozásától •hangos a községháza, lfüiöíeielősök értekeznek a tavaszi munka meneté­ről. Kezükben az ellenőrző köny­vekkel jelentik a dűlők tavaszi munkájának állását. Nem tart náluk tokáig a megbeszélés, azonban ru­tái hasznosabb. Most is nagy érdeklődéssel állják fcörül Zsidói László (rickó) dűlőié Wőst, alá arról számol be, bogy a legutóbbi dűlő ellenőrzése során egy íj kártevőt fedezett fel a határban. Nagy a kíváncsiság Zsidai körül, ífindenkit érdekel, hiszen róluk és dolgozó társaikról van most szó. Krecsmarik István és Krecsmarik linóé szinte egyszerre kérdezik: — No Laci, bökd már ki, mi az? — Négy lábú? — kérdi most »"ár Kotrotzó József is. A kíváncsiság tetőfokára hág. Ujj István és Zsidai Béla egyszerre nyit­ják k írdésre szájukat, de idejük már nincs szólni, mert Zsidai László gondt» rhesen mondja; — Vem, nem négylábú. Semmi egyéb, mint a réti gyapjas pille. Higgy stek el — mondja —, hogy nagyo i kártékony lehet, ha nem lé­pünk fel ellene idejében. Ebben valamennyien megegyez­nek, mert komolyan bólogatnak a beszélő felé. — Vo és mit csináltál vele? kérde dk. — Beküldtem a gazdasági fel. A tőkés társadalom dolgozói a írtaguk bőrén érzik a kizsákmá­nyolás átkos következményeit és sztrájkokon, tüntetéseken, bérhar­cokon keresztül igyekeznek ma­guknak nagyobb kenyeret biztosi, tani.,, Mögöttük ott áll a munka­nélküliek tábora, az ipari tartalek- hacisereg, valamint a terror, a rendőrszurony... És ha megnézzük, hogy mire fordítják a tőkések azokat a dol­láré cat, fontokat, amely az el­adót: áru után /marad, láthatjuk, hog\ nem másra, mint kiváltságos helyzetük biztosítására, népelnyomó rendszerük megerősítéséi«, a ter­ror fokozására. Állati sorban élnek a színesek, de naguk a fehér munkások is... Álla i sorban tartják őket a kapi­tális ták. Mire fordítják az értéktöbbletet? Az amerikai bányászok az elég­telen védelmi intézkedések miatt léptek nemrégen sztrájkba. A tő­kések nagy hirtelen világgá kür. tölték, hogy 500 ezer millió dollár költséggel korszerűsíteni fogják a bányákat. Ennek aztán az lett a vége, hogy egy nagycsomó bá­nyász kenyérnélkül marad a gépek beállítása következtében... Az acélmunkások bére a legutóbbi idő­ben egyes esetekben 30 dollárral is esett. Ez annak az eredménye, hog/ a dolgozók egészségének rovására új akkord-rendszert ve. zett ek be. Egész kirívó módját találták ki az tmerikai tőkések a pénzszerzés­nek A bányászszakszervezetet 1,4S 0.000 dollárra büntették meg egy múlt évi sztrájk miatt. Költségvetés — háborúra Persze a háborús készülődés az, amelyre a legtöbb pénzt áldozzák. Egy modern légelhárító ágyú 6000 dollárba kerül, míg az égyüléses vadászgép ára 200—300 ezer dol­lár körül mozog. Egy modern rombolóhajón már csak a felsze­relések, amelyek még 1939-ben nem voltak meg, ma 3 millió (H- lárral drágítják a hajó árát! A kanadai költségvetés például ez évre hadiköltekezésre 415 mil­lió dollárt fordít, de ezek mellett hat dmas összegek vannak, ame. lye< mAx név alatt, de hadicélokat szolgálnak! torolhatnánk még egész oldalon át, hogy a munkások verejtékéből, a kizsákmányolt parasztok verej­tékéből eredő dollárokat mire for­dít. ák az imperialisták, a népek, a világbéke ellenségei,,.de nem árt megnézni, hogy itt nálunk mire foidítják a „terméktöbbletet’', az parasztsággal szövetséges munkás­osztály hatalmát. Azok a szavazatok, amelyek a reakcióra estek, ma már nincsenek meg megyénkben. Az 1947-es válasz, fástól eltelt időben azok, akik sza­vazatukat haszontalanul elfecséreL ték, meggyőződtek arról, hogy ered­ményes munkát a nép érdekében csak akkor lehet végezni, ha az MDP és a Függetlenségi Népfront'--! haladunk. Természetes a 47es országgyűlés ezeket a változásokat nem íiikrözlo vissza. Ezzel szemben a Független­ségi Népfront programja és öesze- té ele már a változásokat tükrözi, amely az egész megye, az egész or szag hatalmi viszonyaiban, gazda, sági szerkezeteiben végbementek. Ezeket a változásokat keli a válasz­táson a szavazatokkal szentesíteni. Kifejezni azt, hogy ami a megyénk-1 ben történt, a tömegek támogatásá­val és hozzájárulásával ment végbe. Az eljövendő választásoknak nem­csak népi demokráciánk és azon be­lül megyénk eddigi hatalmas fejlő­désének története alá kell odatenni az elismerés pecsétjét, hanem meg kell adni a hozzájárulást ahhoz, hogy megyénkben új tőrtérm’mi la­pokat kezdjünk Írni. Mikor erről beszélünk, elsősorban 5 éves tervünkről van szó. Maga Kákosi elvtárs azt mondta erről a hatalmas vállalkozásról: »7 úlzrsa nélkül el lehet mondani, hogy nem lesz hazánknak egyetlen faluja, egyetlen polgára sem, akit az 5 éra* terv és annak eredményei közvetle­nül ne érintenének és ne járulná­nak hozzá életszínvonalának mcgjrr vulásához-e Megyénkben az ö-éve» tervet csak a munkások, parasztok és értelmiségiek, kisemberek vala­mennyi céltudatos erőfeszítésével tudjuk végrehajtani. Éppen ezért o választásokon keil a megye r.épénék kifejteni, hogy helyesli, magáévá teszi az ötéves tervet. Végűi, do nem utolsó sorban állast kell fog­lalni megyénk valamennyi dolgozó jának a választásokon a babon/ es a béke kérdésében! Bizonyos, hogy megyénkben min­den becsületes embert vonz az a nagyszerű felemelkedés és boldogu­lás, amit az ötéves terv hoz magá­val. Azonban, hogy ez megvalósul­jon, békére van szükségünk. Ho­gyan védjük meg ezt a békét? A a ötéves terv erősebbé teszi országun­kat, ezen belül megyénket, tehát erősíti a béke frontját. A Népfront programjára szavazva, az ö éves tervre szavazva, megvénk népe bé­kére szavaz* Ezen túlmenően a vá­lasztások alka’mat adnak arra. hogy megyénk dolgozói megmutassák egy­ségben rejlő akaratukat, mi'yen egységben állnak a megye demokra­tikus erőit tömörítő Népfront, a Ma­gyar Dolgozók Pártja mögött. Ili­nél nagyobb méretű, mmél szilár­dabb ez az egység, annál inkább lesz maga a választás b " 1 védésének eszköze. Bel. és külpolitikai helyzetünk, eredményeink, feladataink és a béka védelme egyaránt szükségessé teszik tehát, hogy népünk most szavát hcl. lassa, hogy új választásokat tartson. Látogassuk az orosz nyelvtanfolyamokat A Magyar-Szovjet Társaság salgó­tarjáni csoportja tagjai részére in­gyenes orosz nyelvtanfolyamot indít, egyszerre több csoportban. A nem tagok részére is lehetséges a tanu­lás. Azok havonta 30 forint tandíjat fizetnek. Beiratkozni lehet az MSzT megyei irodáján minden nap » "gél 8—5-ig. A társaság felhívja tagjai figyel­mét, hogy tag ági könyvét feltétle ! nül hnrz-'k magukkal, mert csak cn- i ■-ck ellenében kapják meg az ingye nes beiratkozási íveket. A tanfolyam kezdete 1949 április 19. A tanfolyamok úgy lesznek össze­állítva, hogy mindenki megtalálja azt az időpontot, amikor szabadide­jét az orosz nyelv tanulására fordít­hatja. A tanfolyam ideje hat hónap. Ezúttal is felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, hogy "minél nagyobb szám. ban látogassák ezeket a tanfolyamo­kat, hogy elsajátíthassák az orosz nyelvet, s ezzel közelebb juthassa- k a szovjet élethez, k óhoz. i | Amint az szerte megyénkben Iát. ;ható és hallható, élénken foglalkoz- ' tatja a megye népét is az a gondo­lat, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront elnöksége felkérte a kor. mányi, javasolja a Köztársasági El nőknek az országgyűlés feloszlatá­sát. Gondolatok és kérdések soka. sága ez: miért? Azért, mert a mi új Magyarorszá­gunk népi demokrácia: az ország a \munkásosztályé, a dolgozó poroszt |eágő, a népé. Ami történik, az a 'dolgozók millióinak akaratából éj | tevékeny részvételével történik- Ha. *zánk politikai és gazdasgi szervere­( tét gyökeresen átalakító változások u án az ötéves terv végrehajtásának [gigászi feladatai előtt a bérért folv Itatott harc első vonalában népünk fnek el kel! mondani véleményét az ^eddigi munkáról, jóváhagyását kell {adnia az előterjesztett tervekre- Te.'- jjes egységben állást kell foglalnia ; népi demokráciánk békepolBikája, |a Szovjetunió vezette 1 "'refrént ~'l t lett. 1 Itt kell megyénk dolgozóinak is f állás tfoglalni. Legutóbb megyénk inépe 1947 augusztusában választok -Országos viszonylatban is kiemel, íkedő volt az az eredmény, ami a {választásoknál megmutatkozott. A {megye népének állásfoglalása már {akkor is világos volt, a Független- ' ségi Front megkapta a szavazatok .kfentős többségét. — A Kommu­nista Párt megyénk pártjai között 5 magasan kiemelkedve a legerősebb [lett. A hatalmas kiemelkedés, ha vi- llágos is volt, mégsem volt egységes. [Nem kell csak Balassagyarmatra ■ tekintenünk, de ott van a rétsági, a szobi, a sziráki járás is. A reakció szervezett pártjai Barankovics, Pfeiffer fasisztáinak is komoly segít séget adtak, hogy bekerül lenek az országgyűlésbe. Ez a tény bizonyi-ja, hogy a tőkéseknek és a reakciónak, de különösen a klerikálisoknak szá­mottevő befolyásuk volt a dolgozók rétegeire, az ideológiailag képzetlen értelmiségre és a parasztság eey ré­szére. Mondanunk eem kell, hogy me­gyénkben mennyit változott azóta a helyzet, amit a megye dolgozói köz­vetlen tapasztalatból tudnak- Hi­szen könnyebb, vidámabb, remény- teljesebb az élet. Bizonyítja ezt a falvakban bekapcsolt villany, a pa­rasztság hatalmas építkezése és az hogy a régi házak helyébe új, a mai kornak megfelelő épületek nőnek ki egymásután a földből- Az utak ja- | vitása, üzemek korszerűsítése, új bánvák létesítése, gépállomások be­állítása és sok más, amit hosszú ideig sorolhatnánk fel. Mindezek elválaszthatatlanok attól, hogy népi demokráciánk győzelmet aratott. E hatalmas eredmények hatására egyre szélesebb tömegek szeretete és támogatása fordult népi demokrá­ciánk felé. Egyre többen értették meg, hogy elsősorban a munkásosz­tály, a kommunisták útmutatása és erőfeszítései során értük el ezeket a hatalmas eredményeket. Egvre töb­ben érzik magukénak, ismerik el sa­ját érdekükben lévőnek a dolgozó nagyo-t csap az előtte levő rönkre. Tüzelőt készít. Nem messze tőle Nagy Jtnofl megkorosodoít öreg cse­léd tesii vesa az udvaron. „TöiődJk «t kormány..." — János, ha visszaemlékez^ azokra nz időkre, amikor minket cselédei et csat árra lari'ót'ak jórialt, 'Roffi' riigjanak egyet rajtunk.'azTán nleg lusznot hajtsunk, ha néni bír- tűK a -nunkáí, egyszeried Mrúgtak bennün cet, akkor most raegnyu- göilVS 1 i Bfltóm, trouy törődik a kor- uraBT "i csélédékkeT i*, 1— mondja Nagy János felé. —- Ii;y volt ez — válaszol az öreg János bácsi — és lógó bajuszát meg- sodorirtva, szemeivel a távolt ku­tatja, fhol a földeken kidugta a fe­jét az új vetés. — Mi szegény eselédemberek tud­tuk es;k igazán megérteni ezt a kor. mányrt ndeletet. Ha előbb lett volna a rendelet, akkor nem állnék én sem itt 3 gyerekkel anya nélkül. Hi ! szón ez ez örökös csavargás — meri : hogy engem is mindég kidobtak és : a sok munka, a költözések, az orvos hiánya, elvitte az asszonyt- Elment tőlünk örökre. — Lehajtja a fejét és visszagondol az elmúlt régi rend­szerre. Megváltozott a világ S8 éves Nagy János, de sokkal öregebbnek látszik már. Megtörte a ' sok munka. Életében arra volt kár- j hoztalva, hogy mindég másoknak \ dolgozzon. Most már megváltozott a világ { sorsa Vadaskertben Is. Nem változ ! tátják oly sűrűn egymást a rongyos putyírkával megrakott szekerek. Az • ország felszabadulásával felszabadult j a parasztság, cselédség. Földhöz ju . torták. A cselédekre hozott kormányren- < delet meg teljesen megszabadította ' a dolgozókat attól, bogy kivert kutya j módjára csatangoljanak. Még egy utolsót int a két beszél : gető öreg felé a lenyugvó nap és ’ eltűnik a hegyek mögött. A két öreg í pedig végzi tovább megnyugodva ’ esti mnnkáját... Ők valóban tudják, , mit jelent az, hogy a cselédnek jo- 5 gai vannak! A dülőfelelősök szeme mindent lát Uj kártevőt fedelek fel Karancskeszi határában iigyelőségre, Balassagyarmatra­— Igen helyesen tetted! — váhr b szólják feléje. — Azonban most j munkára mi is. Nekünk is ismer- . ‘ teitni kell a gazdákkal az új vesző- j delmet, hogy ahol látják, pusztítsák. ' Még egy darabig beszélgetnek a , verseny menetéről. A kuiákok sza- j botálásánól, mert ez is érdekli éket. ( Ők a dolgozó parasztok védelmére , és irányítására vannak. Nem idege- , nek ők, hiszen maguk is a parasz- ■ tok közül valók. Másnap reggel, már mikor a nap pirkadni kezd, a tíz dülőfelelős tíz t irányban indul neki a határnak, | hogy éberen vigyázva a parasztság , érdekeire, végezzék néni mu- t'hl. s kát. , Mire fordítják its a termelés nyereséget eladott áruk után és a rezsikéit ségek kifizetése után visszamarad összeget. Uj gépek Csak egy néhány példát: Ko. vács Pál I. acélgyári dolgozó mát könnyebben végzi a munkáját mint azelőtt. Jóleső érzéssel ke^ei az új fúrógépet. — Itt készítettük a gyárban,- az. előtt egy rossz kis gépen kelleti dolgoznom, most olyan munkát i: elvégzek rajta, amit a régi géper nem lehetett! Az üveggyárban szorgalmas ke­zek munkája nyomán készül a? Owens-gép. Már működik is, csat az utolsó simításokat végzik el hogy beállítsák a termelésbe és olcsó üveggel lássák el a dolgo. zókat... Ezer darabot egy orr alatt, ugyanazt a munkát öter nyolc óra alatt végzik, de akkoi is C00 üveget készít csak , . , Vagy itt van az üzemi konyha.., Naponta 70—80 dolgozó kap ol­csón jóízű ebédet. Vagy nézzüK meg az új épülő munkás'nká=ok»t Tarjánban. Láthatjuk tehát, hogy mire for­dítják a tőkések az értéktöbbletet és mire fordítjuk mi a fennmaradó íerméktöbbíetet. Az 5 éves terv folyamán állandóan növekvő nem­zeti bevételünkből pedig még na­gyobb méretű beruházásokat fa- f gunk megvalósítani nép<"nk javán ; és boldogulására. (balog)

Next

/
Oldalképek
Tartalom