Szabad Nógrád, 1948. november (4. évfolyam, 45-48. szám)
1948-11-18 / 47. szám
Készül a budapesti szakszervezeti székház freskója — Látogatás a boglyast munkás képzőművészeknél — — Melyik képen vagy a jlegc^sunyább? — teszik fel a kérdést a 12 éves „modellnek” a baglyasaljai munkás képzőművész iskola növendékeiA kisfiú hunyorogva, ko- jmikus grim aszok it vágva nézi a rajzokat, .Valaki erre megjegyzi: . i.u., — A valóságban!.;* Vidám nevetés csendül fel Éz éle után, majd helyére ül a' „besózott” modell és tovább (rajzolnak. Komoly arccal hajolnak a rajztábla főié Garamvölgyi László, Vasas Károly, Bojna János, Petik Piroska és Dombi Katalin, Mimkásifjsk a bsglyásl képzőművészek Hetenkét háromszor, a bag- lyasi iskola ■ melleit lévő „műteremben” gyűlnek össze ezek a fiúk és lányok, hogy a napi nehéz munka után belemerüljenek a vonalak, tónusok, Bóna Kovács Károly: A műteremben formák, és színek’ csodálatod fezépségeibe. Bányászok, iparosok, háztartási alkalmazottak 1-zek . a fiatalok, akik hemcsak helyből, de ya környék messzi ipartelepeiről is bejárnak ide. ^Zagyvapálfalva,’ Vizslás, Salgótarjánból, 6—8 km-ről jönnek, hogy megtanulják a vonalak és formák rejtelmeit. Az iskola Vezetőié Bóna Kovács Károly festőművész- Fiatalos lendülettel tanít, dolf ózik, segíti a tehetségeseket, ogy fie kallódjanak, el. Kálvária — 1945-beri, a felszabadulás után Indult el az iskola Baglyasról — mondja a mester. — Valóban, a szó legszo rosabb értelmében „ elindult’ SalbóíaflTn" bányatelepre, on- han a volt nagylaktanyába onnan vissza Boglyasra. A fejlődés nem voit. olyan, mint Ahogy azt elképzeltük. Acél Igyári, gépgyári, üveggyári fiatalok tanultak ejjben az iskolában közösen. Először kaptunk támogatást az üzemekről, azonban később elzárkóz lak. Különösen az Acélgyár mägafarfasa volt káros. Kü lön akartak válni és ezzel E dborították összes terveinket zt érték el, hogy ide kellett isszajönnünk, ahol mégis sak kapunk valami kis támo ataSt. _ - | : ’ , — Sokan' elmaradtak a ta- hitványok közül is..* teszi Hsá«L»l©s óráB ég ékszerész Balassagyarmsf Rákóczi fejedelem út 41. Ajánlja 14 karátos fémjelzett valódi arany és ezüst tárgyait a legolcsóbb napi ár mellett. — Óra és ékszerjavítások pontosan és szakszerűen készülnek. líozzá’ mély sóhajjal és láb szik rajta, hogy -talán ez fá] neki a legjobban. A reményt azonban nem adja fel, mert erre az iskolára szükség van és mivel az egyes üzemek létszáma olyan kicsi, hogy saját erejükből nem képesek külön iskolát létrehozni, ezért mégis csak megvalósítják egyszer közösen. Kis műteremben — óriási tervek A rajztáblára felfűzött papirokon. vidám fürge ujjak vezetik a szenet és ceruzát I assan kibontakozó a kép, a modell arca. A-mester pedig lapunk számára, a dolgozó növendékeket veti papírra. Megnézzük ca növendékek munkáit. Részben a falon részben a szekrényben vannak a képek. — A balassagyarmati kiál lításra Is elyittünk 30 dara bot — mondják kis büszke réggel. ... A szobrászait ».müveinek” sorsa mostohább. Az lekerülve az állványról, újra kezdi „működését” a finom ujjak simítása alatt- Agyag lesz újra, hogy alakká, formálód-- hasson. Bóna Kovács Károly meg mutatja a saját terveit ís amin most dolgozik. Hévvel magyaráz: — Ezek'a vázatok’ az ú{ Szakszervezeti székházhoz ké1 szülnek. A munkát már meg$ is kezdtem Budapesten... talmas nagyméretű freskó lesz ez... A bányászok titkos erdei gyűlését ábrázolja majd, az elnyomás éveiben.-. Ez a másik három pedig az elnyoPetik Piri: Mari mást, terrort és a felszabadulást jelképezi... Hatalmas munka, nagy tudást kívánó képek, lesznek ezek, amik ^ itt készülnék, ebben az apró Baglyas-bányate- lepi műter'emben és a budapesti Szakszervezeti székházra felkerülve az egész világnak méltón hirdetik bányászaink töretlen hitét, munkakészségét és bizodalmát a szocialista Magyarország rnegvalósulásáhqz. : H Gy. A szeretet és béke a krisztusi áfazatosság és nyörüíetesség jelszavával lép-j tek be az apácák Gecse bába; Tamás kazári bányász oítho-t nába. Az a hajiék, mielőtt art apácák meglátogatták volna őket, valóban köze! járt a, fent említett jelzőkhöz él most? Talán nem is illenék errőf beszélni, de kell, mert a bé*( kétlenség, perpatvar, gyűlölet; hullámai túlléptek a családi ház falain- Azt, hogy a muni ‘ ábóf hazamenő férjnek néni 'őznek, hogy a leányka apáca akar lenni, ezt még meg tudH ták volna őrizni az otthon négy fala között is, de a forr malis verekedés, veszekedés^ torzsalkodás visszhangra ta-] iáit az egész községben. Senki sem bírja megérteni, hogy’ Gecsené asszonyt milyen tor-»í na’teremben oktatták az apá4! cák pankrációra. Vagy a gyű*! föleire tanítás ugyanazt jelenti? Tudtuk mi azt is régen, hogy a Mmdszenti neve!. *Ürös posztó, de hogy úgy^ megvaduljon tőle egy __ rendes háziasszony, hogy még azt sem gondolja meg, mit csinál, ennyit még mi sem mertünk;, feltételezni. De ragályod betegség frf lehet a dolog, aminek latiné neve: „Mindszentius-reakció-- zus”, magyarul: „békétlenségé gyűlölet”." Azt célozza, hogy a két marakodó közül az a fiarmaóilT győzhessen, aki mindezen a m axi: ab a röhög.y „Mindéin uj barázda: győzelem, munkás-élelem, burzsuj-télelem... n Erdőkűrt a sziráki járásban épült kis falucska. Valamikor arról volt híres, hogy az „uraságok" az itt épült kastélyban tartották dorbézolásukat. Ilyenkor a falu csendjét a Pestről hozott cigányok muzsikája zavarta fel. Ha valamelyik paraszt kíváncsiságból a kastély- felé közelgett, a kutyák vad csa- holással zavarták el onnan. 1948-ban megváltozott a falu teljesen. Uj élet kezdődött a falu számlák, amit az olaj vásárláskor kaptunk?... — Meg kell annak lenni! Majd bejönnek a többiek és megmondják, hová tették, — válaszol neki Baraksó. — Ha mégegyszer ennyi gépünk volna, akkor is kevés volna mondja a gépállomás vezetője. — Igen sok az igénylés. 10 traktorunk van, abból egy most javítás alatt áll. Éppen most mondja Köridőre, mikor megjelentek a traktorok. Mennyire idegenkedtek tőlünk a gazdák. Ma már itt van- nak mindennap, hogy ennek is, meg annak is szántsunk. Versenyeznek a traktorisfák •— A nagy igénylést csak úgy tudjuk most már teljesíteni, hogy a traktorvezetők, — akik nagyszerű fiúk valamennyien,. — versenyeznek egymással, hogy melyikük szánt fel több földet. — Eddig Tóth Károly, segéd- 1 vezetőjével, Czvetli Mihállyal a? élen jár, de nem hagyja magát , Ruzniczki sem. Ruzniczki most ’ jött haza nem régen hadifogságból. Ö már a Szovjetunióban is vezetett traktort. Azért a többiek is dolgoznak szívvel-lélekkel. hogy bebizonyítsa«, mennyivel olcsóbb és jobb a géppel doigozn> — fejezi be Sztremenn elvtárs beszédét. Nem nyugszik a számla miatt addig, amíg meg nem találja, mert újra keresi. — Máskor jobban kell erre vigyázni, — mormog magában. Kinn a határban jobbról is, balról is, hozza az őszi szél a traktorok pöiögését. Tóth, az erdő. kürti traktorosok legjobbja, traktorával előre halad, völgybe le és dombra fel. Dacol a széllel, pedig a szél sem hagyja rfiagat. 01yai,,( mintha valamennyien itt gyülekező nének Tóth traktora köré, hogy elvegyék a legény daloló kedvét. Mert Tóth jókedvűen dalol a pöfögő traktoron. Utána mélyen hasítja fel a földet a négyes eke* Dalol, de annyira és' olyan jókedv-; vei, hogy az átragad még Petrazs. Mihálynéra is, aki fázósan búvik a nagykendőbe és úgy csodálja, hogy a traktor ilyen hamar és ilyen mélyen felszántja a földet. A traktorok hangja hol a völgyben, hol a dombon hallatszik és olyan, mintha azt kiáltanák egymásnak. Győzünk! Győzünk! Győzünk!... B—I-4 Távolítsák el az országból Mindszentit Tóth Károly, az erdőkürti gépállomás legjobb traktoristája lakói és az egész környék parasztsága számára is. Traktorok pöíögése hallatszik a határból a faluba. Az erdőkürti gépállomás traktorai szántanak a földeken. Szép sorjában rakják a hantokat, méyen hasít az ekevas a földbe, hogy minél jobb legyen a jővőévi termés. Benn a gépállomás irodájában Sztremenn Emil, volt acélgyári munkás dolgozik, mint a gépállomás vezetője. Aáellette áll Baraksó István, a gépállomás gazdásza. Sztremenn felteszi fémkeretes szemüvegét és kutat az akták között. — Mondd, hol vannak azok a I hári István, a gépállomás főgépésze, hogy kész lesznek a javítással nemsokára... A gépállomás kezelője és a gazdász most a kimutatást nézik, ahol a traktorok munkahelye van megjegyezve. Dolina-dülő, Sály- vqjgy-dülő, Keresztfeletti dűlő Dura Gyulánál, Kapuszta Mihály- nál, Petrázs Mihálynál. — Igen, az a feladatunk, hogy elsősorban az újonnan földhözjut- fatottaknak szántsunk. Kettő A balassagyarmati „Mária Valéria” közkórház dolgozói a múlt héétc-n megtartott pártnapju kon megvetéssel és felháborodással tiltakoztak Mindszenti aljas tá madásai ellen, ami minden esetben a dolgozók munkájával megterem tett demokrácia ellen irányul. Tiltakozásukat táviratilag terjesztett« ék fel a belügyminisztériumhoz^ kérve, hogy mielőbb távolítsák el a dolgozó népet eláruló, imperia-' listákat kiszolgáló Mindszentit az ország területéről. Jj Suitólésrobbanás a kisteremre! bányában A kisterenyei bányában csütörtökön halálosvégű szerencsétlenség történt. A feltörő viz eltávolításai a Bereden a földbérlőcsoportnál, Iúj szivattyút helyeztek üzembe. Az egy darab Szirakon, Morgos Pusz-1 , «szikrától felrobbant rután egy darab, Kálidban egy daJe.tKtromos szikraiul lerobbant m»rak_ j tangáz nyomása elindította a va— Ha visszagondolok az első j gat elején álló csillét, amely a vágatban tartózkodó Pásztor Mihály vájárt összeroncsolta. Pásztort a bányakórházba szállították, ahol meghalt. Rajta kívül Iracska Barnabás és Borki István súlyos sé-’( rüléseket szenvedtek.
