Szabad Nógrád, 1948. november (4. évfolyam, 45-48. szám)
1948-11-18 / 47. szám
. a v. Ul « Holt, valaki a sztrájkoló francia bányászok megsegítésére. Egy ropogós tízforintost, amiért ma Magyar- országon négy kiló szabad kenyeret tehet vásárolni. Ez igen nemes cselekedet mindenkitől, aki megtette, mert a szegény munkások néhány forintja segítségével sokmillió francia bányász és ipari munkás kiharcolhatja szabadságát, függetlenségét, demokratikus jogait Egyetlen baj ennél a tíz forintnál az, hogy ezt nem egy szegény bányász, acélgyári vagy gépgyári munkás adta, hanem a »Varga divatház« tulajdonosa Salgótarjánban, akinek milliós értékű raktára van. Az »erejéhez mért« adomány után ítélve, nem valami nagyon erős ember lehet. Lehet, hogy vagyonilag túlságosan Is •rös, de jeliemben és demokratikus gondolkozásban nagyon gyenge.- Epés Misi AVIRT dolgozók a demokráciáért Ä Hungária Villamossági Rt. dolgozói magukévá tették a MDF felhívásé* és lelkesen járultak hozzá a sztrájkoló francia bányászok ínségének enyhítéséhez. önkéntes rohammunkával rendbehozták a forgácsteiepi állami iskola villanyvilágítását. A szükséges anyagot a Hungáriái MN DSz és maga a vállalat díjtalanul bocsájtotta rendelkezésre. Ezzel is — mint már oly sokszor — bebizonyították, hogy minden tekintetben megértik az idők szavát. A Szovjetunió 31. évfordulója alkalmával a Magyarországon tartózkodó szovjet katonák megajándékozására 750 db cigarettát és 22 doboz gyufát gyűjtőitől. össze és juttattunk el illetékes helyre. L. L. Hogy adta el a falu utcáját a dejtári pap r Még 1946-ban történt, amikor Dejtáron a pap volt a Nemzeti Bizottság elnöke. Már a templom szószéken »pedzette« a tisztelendő úr, majd az iskolában jöttek össze. Ott volt a falu apraja-nagyja, mind kíváncsian várta, hogy mii fog mondani. 0 pedig kérés nél kül mondta: Nem kell olyan széles utca Dejtáron — Szükségtelennek tartom, hogy Dejtáron ilyen hatalmas, széles utca legyen — kezdte beszédét. — Ezért felhívom a falu lakosságának figyelmét, hogy mindazok, akik az utca mentén laknak, most kertecskéhez juthatnak csekély 100—200 forintért... Az emberek össznéxtek. Ml ez? — kérdezték jobbra, meg balra. Hát az utcát is el lehet adni? De nem mert szólni senki. Ekkor a dejtári pap, akt nagyon ügyes üzleti embernek bizonyult, arcát az ég felé emelve, csendesen így szólt: — Kedves híveim az Urban! Az Iskolánk nagyon elhanyagolt, ki kell javítani. Nem könyőrado- mányt kérek tőletek. Cserében egy darab földecskét adok az utcából Osztás, szorzás, összeadás Még egy darabig folyt a vita a furcsa ajánlat felett, de aztán lassan folytak az összegek is befelé A derék papunk pedig a térképé szeti intézetből meghozatta Dejtár község térképét. Azután méretet i osztott, szorzott, kivont, de főleg összeadta a befolyó összegeket. Elfolyt az iskolára befolyt pénz A baj ott kezdődött, hogy az utca lelparcellózására felfigyelt a kormány is. Azonnal betiltatta az »utca eladást«, de akkor már k volt. A befolyt összeg lassan szétfolyt, de az iskola úgy maradt, mint azelőtt volt. A falu lakossága feleszmélt, de amikor a pénzét kérte vissza »derék« plébánosától, az megint- csak az ég felé emelte ájtatos tekintetét és csendesen mondta: — Híveim az Urbanl Ez adományt az egyháznak adtátok. Remélem .nem követelitek vissza... A. falujárók nem adták el \ az utcát Az iskola nem épült fel, a gyermekek pedig fázósan összebújva »tanultak« mindaddig, amíg az államosítást nem követelte a falu lakossága. Akkor aztán jöttek a falujárók. Ok nem kértek semmit. Az utcát sem adták el. Az iskola mégis felépült. A padok is újak. A kályhájában melegen duruzsol a tűz. Az ablakok is jól tartják ? meleget... A zseniális szélhámosságból pedig. amelyre a dejtári hívők alaposan rálizíltek, megtanulták, hogy nem szabad mindenkiben vakon hinni... Rßnsmra n I8v5 Évi forrni biztosításira Nagybörzsöny községben a, mjj^ zőgazdasági munkákat több mini hat héten át akadályozta a sváb kitelepítés és a Felvidékről áttelepített magyarok beköltöztetése. A november 7-i orosz forradalonj megünneplése alkalmával e!hatá<| i ózták a község régi és újgazdái. hogy az elmaradt mezőgazdasági munkákat rohammunkával pótol« ják. Az elhatározást tényleg meg is valósították. • Egy hét alatt 4i u • zázalékát teljesítették az ütem« tervben egy hétre előirt fogatod szántási kötelezettségüknek. A búzavetési előirányzatot pedig HU százalékban hajtották végre. MEGHÍVÓ B. gyarmati Hitelintézet és Népbank rt Balassagyarmaton 1948 november 29-én délután 3 órakor saját székházában tartja 1947. évi rendes közgyűlését, amelyre a t. részvényeseket meghívja. Balassagyarmat, 1948. nov. 13. Igazgatóság. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Igazgatósági Jelentés az elmúlt üzletév lefolyásáról és annak eredményeiről. 2. FelügyelGbizott- sági jelentés. 3. Vagyonmérleg és zárszámadás előterjesztése, azok megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 4. Alapszabály módosítások 2, 7, 8, 49. 50, 56, 59. 64 és 88. paragrafus. 5. Esetleges indítványok. Jegyzet. A közgyűlésen csak olyan részvényes gyakorolhat szavazatai jogot, akinek részvénye a közgyűlés napját legalább 3 nappal megelőzően az intézet pénztáránál le nem járt szelvényeivel együtt letétbe helyezte. Mérleg 1947 december 31-lg. Vagyon: Beruházott vagyon 260.310.—Forgó vagyon Olvasd és terjeszd a Szabad Népet! 669.521.22, Egyéb vagyon 44.560.78, Veszteség 8.475.38, Összesen: 982.867.38. Teher: Töke 201.266.68, Céltartozások 63.480.—, Ertékszabá lyozó ellentételek 10.000.—, Kötelezettségek 663.059.92, Egyéb te hertétel 45.060.78, Összesen: 982.867.38. Hn összefog ofniu és óvári* A MÁV északi főműhely falujáró csoportja Drégelypalánkcn a múlt hetekben adta át a falu Ükéivel közöa munkában felépített iskolát Az iskola felépítési és berendezés* 1 2 3 4 5 6 Költségei eiérik a 13.000 forintot. A derék iaaíjírók mosolyt és jókedvet varázsltak a lakosság arcáia áldozatos munkájuk nyomán. Az átadásnál a crlgozó parisitság hálával í" megelégedéssé Uruult Pintér Mihály falujáró felelős és Orosz Márton MDP járás itiikár felé, Ígéretet téve, hogy a falu parasztsága most már kéz a kézben halad az ipari dolgozókkal a végső cél, a szocializmus megvalósítása feié. Tűz pusztított Dengeiegen > Dengeíegen a műit héten vesz«« delmes tűz ütött ki, ami a község körülbelül 40 mázsa takarmányát teljesen elpusztította. Az oltási munkálatokból a ialu lakossága egy emberként vette ki a részét és ennek köszönhető, hogy a szőj r.akazal mellett lévő f ‘szert leg« alább megóvták a tfiztől. A nyo« mazás megindult, hogy fényt de« rítsenek, kit tértél a felelősség a komoly karért. Uig a vörös zászló Cserhátsurányban a múlt héten* 7-én. a falu lakossága ünnepélye* keretek között avatta fel pártházát. Az építési munkálatokból a '«éli dolgozó népe egyemberként veit® ki a részét. Mindennapi munkaju* melleit rohammunkát végeztek* amivel bebizonyították, hogy egy« ségbeforrva haladnak a kijelölt úton. Az így felépített gyönyörű pártházon büszkén lengeti a szél ■ J/íbS zászlót. Utolsó alkalom, hogy felkeress® Sergius mestert, a világhírű grafológust, mert hétfőn este elutazik városunkból és hosszabb ideig nem tér vissza. Ezen időn belül még, hogy mindenki felkereshesse, Tátra utca 112. szám alatti lakásán bármely időben személyesen áll az érdeklődők rendelkezésére. Aki tehát kíváncsi a jellemére, múltjára, családi körülményei kij alakulására, vagy pedig valamely _ hozzátartozójáról szeretne tudni, siessen felkeresni. Útmutatást ad a jövőre, tanácsadás házasulandók és pályaválasztók részére tudományos módszer szerint. * • MEGHÍVÓ Származásával dicsekvő őszvér —■ La Fonftaine után stábodon — Az öszvér, akiről mesénk szól most, egy prelátusnál (helytartó) szolgált, aki hatalmas, büszke és gőgös úr volt. Annyi laoszolgája volt, hogy maga sem tudta t számát. Abban az időben még az emberek is úgy gondolkoztak, hogy: „ilyen hatalmas urat szolgálni is kitüntetés”, tehát nem csoda, ha az öszvérnek is fejébe szállt e nagy dicsőség. Hetyke gőggel anyjáról beszélt egész nap társainak. Iyesmiket fecsegett: — Az én anyám előkelő származású kanca volt. Híres, szép ló, aki még királyokat is hordott a hátén. Bejár.a az egész világot. Résztvett Trója ostrománál is, ahol különböző hőstetteket vitt Véghez, Ezért helyesnek tartotta volna azt, hogy Ily anya fiát kitüntetésben részesítsék és nevét megörökítsék a hon történetében. Az öszvért azonban egy szép napon megvásárolta a prelátustó! egy orvos. Barátunk, amikor ' tudomást szerzett erről, felháborodva méltatlankodott: — Hlyen szégyent!... Ilyen aljasságot. Egy királyi mén ufódj eladni egy orvosnak!... Ez felháborító, ez „alkotmányellenes”...! Ezt még megkeserülik azok, akik akik ilyet tettek...! Idők múltán azonban az orvos is túl adott a kivénült öszvéren. Egy molnár vette meg olcsó pénzen és beállította a malomba dolgozni. Az öszvérnek egész < nap az volt a munkája, hogy a rna'om- kereket hajtotta k^rbe körbe be- ketött szemmel. Most már vn't ideje gondolkozni bőven „’dicső" őseiről és — eszébe jutott apja is, a Szamár... • Tanulság ebből a meséből, hogy a sors akármilyen mostoha is, de észretéríti az ostoba kérkedőket. Ma is szép számmal lehet találni „dicső” őseivel kérkedő öszvért, aki csak akkor gqndol vissza dicstelen, de becsületes ősére, amikor már — benőtt a feje lágya. Az anyai szív Volt egyszer egy fiatal fiú. A mamája igen nagyon szerette, mindenben kedvezett neki és vigyázott rá. Amíg fiatalabb és kisebb volt ez a gyermek, addig úgy viselkedett, hogy a mamája meg volt vele elégedve. Ahogy nőtt, úgy lett napról-napra roszi. szabb. Egyszer rossz, kicsapongó társaságba került. Ezeknek a barátoknak a hatása alatt ő is megszokta az italt és már nem is tudott élni anélkül, hogy minden nap, vagy másnap be ne rúgott volna. Hiába veszekedett rá a mamája, biá*'a kérte, könyörgött neki, hogy javuljon meg, térjen jó útra. Nem ért semmit. Nem tudott lemondani az italról. Akkor is berúgva ment haza. '■nr!;or komor fé’hők kergették egymást az égen és a ho’d olyan ritkán jött elő a felhők közül, hogy látni is alig lehetett. Ott botorkált a nagy sötétségben. Beleütközött a fákba, elesett a kiálló kövekben. Már több helyről csurgóit belőle a vér. De hiába volt mindén erőlködés, nem tudott hazatalálni. — Mindent megadnék érte, csak egyszer hazataláljak — így kiáltott fel végső elkeseredésében. — Állj! — kiáltott rá valaki hirtelen. — Én az ördög vagyok s ha nekem adod az anyád szívet, akkor hazavezetlek. A fiú pedig megígérte, hogy még azt is megadja, csak haza tudjon menni. Ezentúl már egyenesen ment, mindenhol látta maga előtt az utat. Amikor hazaért a mamája már aludt. Bement a szobába és az ördög által kezébe adott hatalmas késsel kivágta a mamája szívét és vitte kifelé az ajtó előtt várakozó ördögnek. Alig ért ki az ajtón, a lépcsőben megbotlott és a szív kiesett a kezéből. — Vigyázz fiam, megütöd magad — szólalt meg az anyai szív. A fiú erre hirtelen felugrott, hogy megmondja az ördögnek, hogy nem adja a szívet. De addig már az ördög eltűnt, nem találta sehol. A fiú pedig ittmaradt egye- wül, árván, mert mindenkinél jobban szerette önmagát. Ä Salgótarjáni Takarékpénztár részvényeseit van szerencsénk az 1948 november hó 26-án délután 16 órakor Salgótarjánban, az intézet helyiségében tartandó LXI1V. évi rendes közgyűlésre tisztelettel meghívni. A közgyűlés tárgya: 1. Az igazgatóság jelentése t lefolyt üzletévröl. 2. A felügyelőbizottság tése. 3. A mérleg megállapítása és a felmentvény megadása az igazgaw tóság és felügyelőbizottság ré« szére. 4. Határozathozatal a nyereség hovafordítása tárgyában. 5. Az alapszabályok 4., 12., 14^ 52., 59., 69., 74. jj-ainak módosi« tása. 6. Esetleges indítványok. Salgótarján, 1948 november h<Ji Az Igazgatósig* Tisztelettel közöljük, hogy az 1948. évi mérleg- és eredményszámla a közgyűlést megelőző. 14 nappal az intézet helyiségében ^ á részvényesek rendelkezéésére áS és az üzleti órák alatt megtekint« belő. A közgyűlésen szavazati jogot az alapszabályok 47. §-a érteimé^ ben csak azon részvényes gyako« rolhat, aki részvényét 3 nappal a közgyűlés előtt az intézet pénzfá« rínál, vagy a Pesti Hazai Első Takarék nénztár Egyesület Buda» pest pénztáránál letétbe helyezte.
