Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-02-10 / 3. szám
„Az utóbbi évtizedekben szinte az egész magyarság óriási erőfeszítéseket tesz, hogy nemzetünket a külfölddel megismertesse, a reá vonatkozó tévedéseket eloszlassa és a magyarságról kedvező képet alakítson ki. Ezt az erőfeszítést a jövőben természetszerűleg éppúgy folytatni kell, mint eddig. De a döntő csatát nem itt kell megnyernünk. Ahhoz, hogy ez a szó:»magyar« az emberi mivoltnak egy önmagában zárt és harmonikus színét és formáját jelentse, nem a többi népességgel, a külfölddel szemben való állásfoglalásunkat kell megváltoztatnunk hanem itthon kell kultúrává, stílussá és szellemmé tennünk mindazt, ami ma lehetőség és őserő. ” A Bibő István által 1936-ban papírra vetett sorok napjainkban — a nacionalizmus tobzódásának idején — egyre aktuálisabbak. A válságos korszakokban legszükségszerűbb az önmagunkkal való szembesülés—emberi és nemzeti identitásunk megtalálása. Az ötvenes években a kelet-európai népekre erőltetett szovjetimádat a magyarság önbecsülésének megingásához, önértékelési válságának, önpusztító életmódjának kialakulásához vezetett. Az eszmélés éveiben aztán egyre nagyobb igény mutatkozott az egészséges magyarságtudat, a tárgyilagos hazafiság és a nemzeti tradíciók helyreállítására. „Mi a magyar?”, teszik fel a kérdést történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, és vizsgálják a magyarság eredetét különböző módszerekkel és különböző szempontok alapján. Végre 1984 és 1989 között Magyarországon is sor kerülhetett magyar-német együttműködésben az első korszerű és átfogó népességgenetikai vizsgálatra. Annak eredményeiről és tanulságairól számol be a kutatások magyarországi vezetője, Mi a magyar? Czeizel Endre a magyarság genetikájáról dr. Czeizel Endre orvos genetikus, az alábbiakban ismertetett könyvében. Szerinte: ,A tények és az ebből levonható következtetések üzenete sokat segíthet sorskérdéseink sikeresebb kezelésében. Ugyanis a magyar népesség genetikailag kevert, és géngyakoriságait tekintve illesztkedik a közép-európai népekhez Az elvégzett vizsgálat a XX századi magyarság és szlávság valamint németség biológiai-genetikai közelségét egyértelműen igazolta. Az Európa-házban tehát genetikailag rokonok élhetnének.. ” Kötetének első felében a genetikus szemszögéből elemzi a magyarság történetét az őstörténettől napjainkig, majd részletesen bemutatja a jelenkori Magyarország etnikai csoportjait (zsidókat, cigányokat, székelyeket, moldvai csángókat, kunokat, jászokat, palócokat, matyókat, ősi, „törzsökös” magyarokat, németeket), kitérve Magyarországra való településük módjára, jellegzetes népi hagyományaikra stb. Külön fejezetben tárgyalja a népesség eredetének további vizsgáló módszereit és az azok segítségével feltárt eddigi eredményeket. A könyv második felében a már említett népességgenetikai vizsgálat folyamatát, konkrét eredményeit és fő tanulságait ismerteti. Többek között szól a különféle alkattípusok ismertetőjegyeiről, a magyarság leggyakoribb genetikai ártalmairól, a népesedési helyzet alakulásáról stb. Öt év munkájának eredményeit összegezve állítja, hogy „a magyar kevert népesség amely azonban a közép-európai népek átlagához képest egységesebb a mérhető embertani jellegekben... Bizonyos vagyok abban, hogy a magyar nem tehetségesebb nép, mint a többi. De az is nyilvánvaló, hogy kevésbé sem vagyunk tehetségesek De ez nem a génállományunk hanem az elégtelen társadalmi feltételek rovására írható... Fogyó és beteges népesség a magyar, halálozási arányunk a fejlett gazdaság. és egészségügyi országok között a legrosszabb. Ha jelenleg valaki Magyarországon születik jó hét évvel rövidebb életre száműhat, mintha az európai országok többsége közül valamely más országban született volna. A szeszes italok mértéktelen fogyasztása önpusztításunk egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása, és mi a tömény szeszesital-fogyasztásban Lengyelországgal és Németországgal foglaljuk el a „dobogós" helyeket. Az öngyilkossági halálozásban pedig világelsők vagyunk... Genetikailag nem vagyunk érzékenyebbek sérülékenyebbek másoknál Hát akkor hol veszett el a magyar a magyarban ? Ha már a magyar nemzeti karakter megromlásának okait kutatjuk akkor a magyarázatot a társadalmi környezet elégtelenné válásában kell keresni és megtalálni. Ehhez a géneknek de még az alkatnak sincs semmi köze. Az „ őserő” — a génállomány tehát adott, csak a többit kell hozzátennünk.. ” MISKÓ ILDIKÓ Művészeti vándorfesztivál A múlt hónap folyamán egyhetes kisfesztivál keretében „Five from Hungary” címen öt magyar filmet tűzött műsorára a New York-i Public Theater. A válogatás az elmúlt évtized legjobb magyar filmjeiből történt. A sorozatot Mészáros Márta kvázi-önéletrajzi trilógiájának második részével nyitották, melynek címe Napló szerelmeimnek. A film egy fiatal magyar lányról szól, aki az 1956-os forradalom idején Moszkvában élt. A trilógia első része, a Napló gyermekeimnek, világszerte nagy sikert aratott. A további négy fesztiválfilm Kézdi Kovács Zsolt Sírj és újra sírj, Sopsits Árpád Céllövölde, Téglási Ferenc Soha sehol senkinek című munkája. Az utóbbiról tudni kell, hogy az 1989-es Chicagói Filmfesztiválon aranyérmet nyert. A sorozatot Gárdos Péter ugyancsak díjnyertes alkotása, a Philadelphiai attrakció című filmje zárta. A filmfesztivál része volt annak a spontán szerveződésű mozgalomnak, amelynek előző rendezvénysorozata a Hungary Reborn (Magyarország újjászületése) elnevezésű művészeti vándorfesztivál volt. Az eseménysorozatot Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nyitotta meg az Art Gallery of Ontarió-ban. Ezen a fesztiválon érdekes módon a legjelesebb magyar szerzők művei mellett kizárólag Dvofák egynémely művét tűzték műsorra. Kodály Zoltán Galántai táncok című 14 Nő ciklusát, Dvofák Új világ-szimfóniáját, továbbá Bartók 3. zongoraversenyét, valamint Kodály Páva-variációit felváltva interpretálták a budapesti filharmonikusok, az Új Zenei Stúdió és a Liszt Kamarazenekar, nem utolsósorban pedig a Magyar Állami Szimfonikus Zenekar. Korántsem véletlen, inkább a térségünk új kapcsolatrendszerét tükröző jelenség volt, hogy Kobajasi Ken-Itsiro mellett Libor PeSek, a prágai szimfonikusok és a Liverpooli Filharmonikusok karmestere vezényelt. Különösképpen kedvező fogadtatásban részesült Ránki Dezső zongoraművész, akit fiatal kora ellenére Giesekinghez, Cziffrához és Rubinsteinhez hasonlít a világsajtó. Ugyancsak a Hungary Reborn akciósorozatához tartozott a Kurtágh György által alapított Új Zenei Stúdió meghívása. A társulat hazai együttesekkel közösen lépett fel a Torontói Zeneakadémia „Reményi” termében. A műsor színvonalát Sáry László és Dukay Barnabás mesterművei, illetve előadásai emelték egészen a nemzetközi érdeklődés horizontjára. Nem véletlen tehát, hogy a koncertről a CBC is készített felvételt. A figyelmesség netovábbjaként a rendezők egy magyar festő — Schieber Hugó — tárlatával színezték az amúgy is attrakciószámba menő koncertet. -cúth-
