Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-02-10 / 3. szám
selőjük személyéről. Meggyőződésük, hogy a hivatalok azért vannak, hogy őket szolgálják, és nem fordítva. Mikor ott jártam, akkor éppen nagy port vert föl a Clearance Thomas-ügy, amit, ha jól tudom, a hazai sajtó is hozott. Arról volt szó, hogy Bush elnök Clearance Thomast ki akarta nevezni a Legfelsőbb Bíróság tagjának. A szenátus azonban „előhalászott” egy hölgyet, aki tíz évvel ezelőtt a munkatársa volt, és akinek szexuális ajánlatot tett. (Az ottani törvénykezés nagyon szigorúan kezeli ezeket az ügyeket, külön bizottságok vannak az ilyesfajta szexuális visszaélések kivizsgálására.) Amerika azonnal fölzúdult, és két pártra szakadt; a botrány kis híján Clearance Thomas kinevezésébe került. Nos hát, nálunk ez elképzelhetetlen lenne! Ki törődik azzal, hogy egy alkotmánybírónak hány felesége van, és szexuálisan megzsarolta-e a titkárnőjét? — A politikacsinálás azért nálunk sem kevésbé látványos dolog... — Teljesen másként működik az ő politikai rendszerük, mint a miénk. Már eleve a hatalom hármas megosztása által olyan fékek vannak beépítve a társadalomba, amelyek meggátolják a túlkapásokat. A választó-képviselői viszony is más. Sokkal közvetlenebb a kapcsolat a képviselők és választók között, mint nálunk. Ezt a többségi választási rendszer adja: ha a képviselő nem képviseli a választók érdekeit, két év múlva egyszerűen nem választják meg. Ezért minden képviselő a választók kedvét keresi. A képviselők persze ott igazi profik: megfelelő anyagi bázissal, szakértői gárdával a hátuk mögött. — Hagyjuk kicsit a politikát, hisz nemcsak ott mozogsz otthonosan. Elkötelezett híve vagy a vegetarianizmusnak, a Csehszlovák Vegetáriánus Unió jogi bizottságának vagy az elnöke. Nyáron részt vettél az európai vegetáriánus kongresszuson Angliában. A vegetarianizmus nemcsak más táplálkozást jelent, életstílust is... — Éppen ez benne a lényeg! Nálunk az emberek rendkívül keveset törődnek magukkal. Negyven évig egy teljesen más koordináta-rendszerben gondolkodtak: ha sok volt a marhahús, azt propagálták, ha olajból volt túltermelés, azt. Na már most, én nem azt akarom, hogy itt most egyszerre 15 millió vegetáriánus legyen — bár Angliában például a lakosság 12 százaléka vegetáriánus! Egyszerűen szeretnénk elérni, hogy az emberek egészségesen, ésszerűen éljenek. Jó lenne, ha tudatosítanánk, hogy az egészségnek értéke van; s ez az érték pénzben is kifejezhető, gondoljunk csak a munkavállalói képesség és a táplálkozás összefüggéseire. En azért csinálom ezt a munkát, mert meggyőződésem, hogy fölvilágosítással, hatásos stratégiával pár év alatt is szép eredményeket lehet elérni. — Befejezésnek mit tudsz mondani? Mit szeretne még Csekes Erika ? — Mit szeretne? Szeretné, ha sokkal toleránsabbak lennénk, ha sokkal több tisztelet, megértés lenne közöttünk. Ezek azok a dolgok, amelyek a legjobban hiányoznak az életünkből. NAGYVENDÉGI ÉVA Néhány évvel ezelőtt gyógypedagógus barátnőm személyes kapcsolatai révén elintézte, hogy továbbtanulhasson a világhírű budapesti Pető Intézetben. Minden terhet magára vállalt, csak hogy mehessen. Idehaza azonban a személyes kapcsolatok, tehát az ügy érdekében több ember összefogásával szerzett magas szintű protekciók igénybevételével sem si-10 Nő került elérni, hogy kiutazhasson, egyszerűen azért, mert az illetékes minisztériumban nem tudták megindokolni (mármint hivatalosan!), hogy mi célból menne. Hogy tanulni akar, segíteni a hazai mozgássérült gyerekeken, akik, sajnos, nincsenek kevesen, s egyáltalán importálni akar egy olyan bevált módszert, mint a konduktív pedagógia, amelyről az itteni gyógypedagógusok még csak A VILÁGHÍRŰ PETŐ-MÓDSZER A konduktív nevelés és képzés dr. Pető András orvospedagógus nevéhez fűződik, aki 1945-ben kezdte el Budapesten a mozgássérült gyerekek új, egységes rendszerben történő nevelését. A konduktív nevelés programjának megszervezése és megvalósítása új pedagógusokat, ún. konduktorokat igényelt. Az első konduktorképző főiskolát, egy 80 férőhelyes intézetet 1950- ben alapította Pető András. Ennek utóda a mai Pető Intézet. A konduktív nevelés célja a mozgássérült gyermekek személyiségfejlesztése. Azért komplex, mert mindazt tartalmazza, amit az adott életkorú gyermektől elvárnak. Nem külön-külön, hanem egyidejűleg fejleszti érdeklődését, és aktív közreműködésre serkenti. Arra az elméletre épít, hogy a mozgássérült gyerekek ugyanúgy fejlődnek és tanulnak, mint az egészségesek, csak megfelelő irányításra van szükségük. További alapelv, hogy nem a környezetet kell átalakítani a mozgássérült igényeinek megfelelően, hanem őt kell képessé tenni a normális környezethez való alkalmazkodásra. Ezért a konduktív nevelés természetes közegben és légkörben, speciális segédeszközök alkalmazása nélkül történik. A Pető Intézet olyan 0-14 éves korú mozgássérült gyerekekkel, valamint felnőttekkel foglalkozik, akiknak mozgásszervi problémája a központi idegrendszer sérüléséből származik. Az elért eredményeket húsz éve tartják nyilván. Ezalatt több mint ötezer mozgássérülttel foglalkoztak. A hat éven aluliak konduktív nevelése 85 százalékban, a 6-10 év közöttieké 75 százalékban, a 10 éven fölülieké 60-70 százalékban volt eredményes, ami azt jelenti, hogy a gyermek önállóvá, önkiszolgálóvá vált, integrálódott a kortárs közösségbe. Ezeknek a gyerekeknek a 90-95 százaléka megmaradt ezen a szinten, bár e téren nagyon sok múlik a családon és a befogadó környezeten. Jelenleg 500 bentlakó, 1000 bejáró és kb. 100 külföldi gyermek részesül konduktív nevelésben az intézetben. A külföldi gyerekek főleg angolszász területről érkeznek. Napi 40 dollárt kell fizetniük. A környező országok magyar gyerekeiből tíz — akiket orvosi kórisme alapján választanak ki — ugyanannyit fizet, mint a hazai gyerekek, azaz havi 3 950 forintot. A többiek ugyancsak 40 dollárt. Ez nagyon sok pénz, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az átlagos konduktív nevelési idő 2-3 év, de nagyok a különbségek, mert hat hónaptól akár 6-8 évig is eltarthat. Attól függően, milyen életkorban kerül be a gyermek, s mennyire súlyos és összetett a sérülése, valamint milyen az értelmi képessége. A fenti összeg a legtöbb szülő számára megfizethetetlen. Ezért lenne ésszerűbb megoldás, ha mindenki odahaza részesülhetne konduktív nevelésben. 1988-tól magyar állami alapítvány támogatja a Pető Intézetet épp a célból, hogy a konduktív pedagógia világszerte elterjedhessen. 1993-ra új épületkomplexum felépítését tervezik, s tájékoztatták az egyes országok külügyi képviselőit, hogy ha konduktorképzésre tartanak igényt, pénzzel is be keli szállniuk. Különben ahhoz, hogy valamelyik ország beléphessen a konduktorképzésbe, államközi szerződést kell kötni. (A konduktorképzés 4 évig tart. Egyetlen konduktor képzéséért 370 ezer dollárt kell fizetni egy összegben, vagy a havi 780 dolláros tandíj mellett 1500 dolláros havi törlesztéssel.)
