Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-05-04 / 8. szám
A szovjet munkatáborokról, a „gúlagokról” szóló irodalom ma már elég terjedelmes, A legkorábbi, egyúttal a legjobb írások Szolzsenyicintől származnak (Ivan Gyenyiszovics egy napja; A Gulag szigetek stb.) Többségük a férfiak szenvedéséről — férfi látószögből íródott. A budapesti Magvető Könyvkiadó Tények és tanúk sorozatában jelent meg pár éve egy nő tragikus életéről szóló munka, Cséri Lili: Elhallgatott éveink című kötete. Ebben a 200 oldalas, notesz alakú füzetben szinte a napló részletességével írja le a szerző a saját és sastársai kálváriáját. Cséri Lili és rabtársnői tragédiáját súlyosbítja az a fatális helyzet, hogy legtöbbjük elvhű kommunista, illetve fontos beosztású párttag felesége volt. A szerző — művelt pesti polgárleány —1919 elején beleszeret egy jóvágású, művelt kommunista munkásba, a forradalom egyik tevékeny tagjába, akit a „fehérek” elfognak, bebörtönöznek, majd később hadifogoly tisztekért kicserélnek és Pétervárra deportálnak. Fiatal, szerelemes felesége kivándorol utána, s így a Szovjetunióban együtt élik NŐK A SZOVJET LÁGEREKBEN át a háború utáni szűkös éveket egy magyar emigránscsoport segítségével. A nehéz évek után azonban még nehezebbek jönnek. Az 1937-es év elején kezdődnek a sztálini „tisztogatások". Az egész országban feszült a hangulat. Mindenki fél, nincs ember, aki esténként nyugodtan feküdne le. Ősszel letartóztatják a férjet. Fél év műva egy éjjel aztán feleségénél is megszólal a csengő, és elviszik őt „egy kis magyarázat végett". Lázas, beteg kisfiát a lakásban kell hagynia. A kis „kérdezősködésből” hét hónapos vizsgálati fogság lesz. A kbírhatatlan hónapok után megváltás az ítélet „Háromévi láger, beszámítva a vizsgálati fogság idejét". Vagy ötszáz sastársnőjével együtt katonai kísérettel hurcolják el egy mordvin erdei munkatáborba. Sok viszontagságon megy keresztül, míg a hábaú befejezése után visszakerül Moszkva környékére. Azt követően, hogy megtudja, férje a lágerben meghalt nagy nehézségek árán sikerül útlevelet és vízumot szereznie maga és fia számára. S így 1947-ben sikerül visszatérnie Budapestre. Itthon pár hónap alatt kiderül, minden hozzátartozója elpusztult. Ekkorra azonban Magyarországot is elérte az, ami elől a Szovjetunióból menekült a kommunizmus! Csak az 56- os forradalom után, 1957-ben kap értesítést arról, hogy a férjét rehabilitálták. Ennek ellenére Cséri Lili úgy hal meg, hogy nem is reméli, élettörténete valamikor is nyilvánosságot kaphat. Csak halála után, az örököse adhatta ki a könyvet 1989-ben. 14 Nő Csűri Cs. Ferenc BŰIÉI Ш Ш DEREK ÉS JÚLIA PARKER: TERMÉSZETFÖLÖTTI JELENSÉGEK ATLASZA :sz Szabad Elöljáróban mindjárt két idézet: 1. „Az elmúlt fél évszázad legkülönösebb okkult eseménye Belmez de la Moradela spanyol falucskában történt. 1971 augusztusában az egyik reggel Maria Gomez Pereira bement a konyhájába. Furcsa, férfiarchoz hasonlító kép nézett fel rá a betonpadlóról. Azt fitté, valaki ráfestette a padlóra. (...) A Rodriguez Acosta úti házban néhányan látták a képet mielőtt Sebőra Pereira fia, Miguel csákánnyal szétverte... (...) Egy héttel későbbi szeptember 8-án a kép ismét megjelent ugyanazon a helyen. (...) Kivágták a padlóból, és üveg mögé helyezték. Munkálkodásuk során kivájták a földet és 2,7 m mélységben emberi csontokat találtak. (...) Mindenki megdöbbenésére az arcmás megváltozott, majd mállani kezdett...” (155-166. oldal). 2. „Bár e könyv előkészítése során kellő gonddal jártunk el, sem a kiadó, sem a szerzők vagy szerkesztők nem vállalnak felelősséget e könyv, illetve a benne található információk felhasználásából eredő következményekért” — olvasható a szép kiállítású képanyaggal gazdagon illusztrált könyv borítójának belső oldalán. Továbbá; „A kiadó (esetünkben a Lilliput Kiadó és a Gulliver Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.) előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül sem a könyv, sem annak bármely részlete nem adható ki vagy nem használható fel semmilyen formában...” Nahát! De írni azért csak szabad róla; hogy még népszerűbb legyen. Ámbátor erre nem sok szüksége van, hiszen egy év le-Derek és Julia Parker Vannak alapművek, melyek a különféle műfajokban tündökletes örökérvényűséggel hatnak — mutatnak utat. Ilyen Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616) műve is, amely Don Quijote történetét dolgozza fel. A keletkezés óta eltelt századok saán szinte minden lehetséges művészeti műfajban után- és újrafogalmazták már e kálváriát. Salvador Dalit, a szürrealista festőzsenit grafikai sorozat megalkotására ihlette. Sophia Loren, a filmsztár Dulcineát játszotta el a hollywoodi zenés filmváltozatban. Világraszóló musicalt írtak a regény nyomán. Zeneművek és táncjáték is született belőle. Gyurkó László pedig drámaként fogalmazta újra la Mancha lovagjának szörnyűséges kalandjait és gyönyörű szép halálát. A mű (eredetileg regény) egységét nem a cselekmény folyamatossága adja, hanem a főhős kalandsorozata. Alig van színpadra fogalmazásra alkalmasabb epikai mű, mint éppen ez. A történet látszólag a divatjamúlt lovagregények paródiája, de valójában a lovagság/lovagiasság mítosza. Azé a magatartásformáé, amely újra meg újra kihívást jelent emberi mivoltunk beteljesedéséhez. Gyurkó László 1973-ban írta meg A búsképű lovag Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörű szép halála című drámáját, melynek zenés változata (Mártha István) nagy sikereket aratott a magyar szín-DON-QUIJOTE • GYERMEKSZEMMEL Az Angyalföldi Gyermekház Gyermek Táncszínházának előadása ^ Komáromban Sajdik Ferenc illusztrációja
