Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-04-06 / 6. szám
Z. Németh István ZENE Szárnyas zongora hátán száll le a zene a Földre, a dobban szíve megdobban, hárfalevél hull zörögve. Kotta a teste, hangjegy a nyelve, öltözéke egy dallam, bölcsőd mellett is őt dúdolták alig hallható halkan. Fuvolák úsznak az égen, harsonák nyílnak a réten, harmonika-virágot bontanak a fák szédülve, ámde szerényen. Osvát Erzsébet TAVASZ, A VÁRVA VÁRT Ki csalogat napsugarat? Távolba szállt madarakat? Ki festi az eget kékre, hóvirágot hófehérre? Ki ad bársonyt a barkákra, zöld ruhát a fázó fákra? Tavasz ő, a várva-várt. Végre, végre ránk talált! Örülnek a gyerekek: vetnek cigánykereket. 12 Nő Játssz velem! Ha csalafinta kérdéseimre helyesen válaszolsz, s azokat beküldőd a szerkesztőség címére, szép jutalomkönyveket nyerhetsz! Tehát: 1. Hogy mehet egy nyuszi egyszerre háromfelé? 2. Ki az, akinek hat lába van, s mégis négyen jár? 3. Hány tojást tud megenni egy nagyon éhes óriás éhgyomorra? 4. Mi nehezebb: egy kiló vas vagy egy kiló toll? 5. Milyen kőből van a legtöbb а иипаоап.' Várom a helyes válaszokat! Szeretettel:- - - 7^ a boszorka Nagy Zoltán illusztrációja
