Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-03-23 / 5. szám
Páholy szakalkotó változást, férfias tettet — forradalmat szeretne előidézni. Főleg X háborog a sorsa miatt, amelyet a társadalom rovására ír, holott ő valamikor szép-és a nagy ötlet: ha már valódi forradalmat nem képes előidézni, legyen hát forradalom az ágyban: cseréljék ki a feleségüket! Az indoklás, mindenekelőtt a két férj között kibontakozó pró és kontra érvelés világos, meggyőző és keltett a darabnak az az erkölcsi felfogása, amely úgyszólván mindvégig tárgyalható és lefogadható tételként, a probléma kulcsaként kezeli a feleségcserét. A jelenség ugyanis ismerős. Önmagában rejti a drámát. Ám óriási különbdűt. A kimondott gondolatok és eljátszott szituációk után ez a mondat talán csak az „edzettebb” színházlátogatók számára volt értelmezhető s utalt vissza a darab egészére... A rendező: Seprődi Kiss Attila, vállalta a nyilvánva-Fotó: Nagy Tivadar reményű fiatalember volt, filozófusi hajlamokkal, nagy tettek előjegyzettjeként. Mindebből semmi sem lett, csupán a csömör helyenként élvezetes. Az egyén vívódása itt társadalmi dimenziókat kap, jócskán megnövelve a kedvező értékítélet pontszámait. Egyfajta hiányérzetet т и г т 1 I rJ. rJ \ J wj) w I J a A JÓKAI SZÍNHÁZ ELŐADÁSA ség a társadalmi feszültségek levezetéseként értelmezni ezt a családi átlózást — feleségcserét —, s azt állítani a dráma középpontjába, avagy az abból adódó lehetetlen, minden írott és íratlan normát felrúgó erkölcsi anarchiát leleplezni... A dráma, egészen a végkifejletig, meghagyta bennem a kétséget aziránt, hogy egyáltalán perbe száll-e a „kölcsönszerelem” nem vállalható erkölcsi következményeivel és vonatkozásaival. Megtette az utolsó mondatban, bár — szerintem — túl elvonatkoztatva és túl novellisztikusan, ti. hogy X a géppisztoly helyett vegyen hegeié nehézségeket, és szó szerint nagy teret biztosított a szereplők játékának. A szereplők: X — Boráros Imre, Z (X felesége) — Házi Tanya, Z — Skronka Tibor, W (Z felesége) — Cs. Tóth Erzsébet, megküzdöttek a feladatukkal, ki-ki rutinjához mérten. Mert valóban, a szereplőkre háruló — fentebb vázolt — feladat csak bizonyos mértékig volt megrendezhető. A nagyrészt gondolatközlésre szorítkozó darab tehát vizsga volt professzionalizmusból. A Jókai Színház „Deficit" — bemutatója 1992. január 24-én volt Komáromban. Cúth János A Hobo Blues Band legutolsó lemeze----- MAGYARORSZÁG MESSZIRE VAN ___ laszt létkérdéseinkre, ez vitathatatlan. Valójában melyek is ezek a kérdések? Szinte mindig ugyanazok: Ki vagyok én, és mi dolgom a világban? Miként őrizhető meg a gyermek lelki tisztasága, hite, igazságszeretete a felnőttkorban is? Mi alapján döntsük el, hogy merre tartsunk ebben az alantas világban, ahol „akasztófára jut vagy vonat alá veti magát, akit bántani mer a durva valóság” (Tamkó Sirató Károly)? A válaszokból pedig kiderül, hogy József Attila politizálása során először is mindig önmagával szembesült, és felelősséget vállalt minden gondolatáért (ellentétben sok mai politikussal). A lemez anyagából idézve pl.; „Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat, gondosan őrizzük meg!” (József Attila, Hidd el...); „A nagy igazság szívemben mint ravatal fékéiül" (Én nem tudtam); „Az én hitem földnek melegsége... Az én akarásom nem boldogság, hanem tövig kalászos táblája a tibennetek még csak csírázó búzaszemeknek" (Tanítások); „Rab vagy, amíg a szíved lázad" (Nem emel föl); „Hány határ, minden határban gyilkosok" (Ó, Európa...) stb. Hobo ráérzett a lényegre, és lemezén szabad utat engedett érzelmeinek: nem szavalja a verseket, hanem hagyja előtörni mindazt, amit a versek kihoznak belőle. Alázatosan suttog, dühösen üvölt, önfeledten bohóckodik, dudorászik vagy éppen gunyoros hangnemben tolmácsolja az örök érvényű mondanivalót. Mártha István nagyon veszélyes feladatra vállalkozott, amikor különböző zenei stílusokat keresett a versekhez, hiszen a zenével mintegy átértelmezi a mondanivalót. Szerencsére a váltakozó valcer- és tangózene, valamint a recitativók nem rejtik el a mondanivalót, sőt, inkább megkönnyítik a fajsúlyos szövegek befogadását. Mártha István szintetizátor-, Muck Ferenc pedig szaxofonjátékával járul hozzá a lemez sikeréhez, amelyen közreműködnek még: Cseh Tamás (ének), Galkó Balázs és Dezső Angéla (próza). E hanglemez — amelyen J.A. fiatalkori és kevésbé ismert kései műveivel találkozhatunk — folytatásaként már sor került Hobo és Mártha István József Attila-estjének bemutatójára Légy ostoba! címmel, Jordán Tamás rendezésében a budapesti Katona József Színházban, E színházi esemény a József Attila-i életmű melletti kiállásként is felfogható... Miskó Ildikó Nő 15
