Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-03-23 / 5. szám
ÚJ NŐI KEZDEMÉNYEZÉS A CARITAS ESÉLYT KÍNÁL CARITAS Az utóbbi időben egyre több jótékonysági és humanitárius szolgáltatás jelenik meg Csehszlovákiában. Nemrég jelentene be a megalakulását a Caritas szolgálat, amely a jótékonysági és segélyszolgálati munkákban elsősorban a magyar lányokra, asszonyokra kíván támaszkodni. Bába Piroska nevét — aki a kezdeményezés céljairól nyilatkozik — a Nő régi olvasói bizonyára ismerik, hiszen hosszú ideig a lapunknál dolgozott. Mint kijelentette a Caritas számít minden melegszívű, jóérzésű, segítőkész lányra, asszonyra, aki úgy érzi: a rászorulókon, elesetteken segíteni nemcsak szükséges — kötelesség is. — Az első, legkézenfekvőbb kérdés: milyen okból, milyen céllal indították kezdeményezésű - két? — Nézze, én egész életemben rendkívül sok társadalmi munkát végeztem. Annak idején, mikor a Nő hasábjain szóltam asszonytársaimhoz, szintén a segítés szándéka vezérelt. Tudjuk, a világban rengeteg a baj, s ahol baj van, ott segíteni kell. A Barátnő Klubban, amelyiknek hosszú évek óta tagja vagyok, sok az idős, magányos nő. Az ötlet tulajdonképpen ott született meg: hintsük el a magvakat, indítsunk egy jótékonysági szolgálatot. Mi azonban nemcsak az idős, elhagyott öregeket, betegeket, testi fogyatékosokat, alacsony jövedelmű, sokgyermekes családokat szeretnénk segíteni, hanem mindenkit, aki igényli a törődést. Mert néha elég egy jó szó, megértő kézszorítás, és mindjárt könnyebb. Először azokat a nőtársakat kerestük meg, akikről tudtuk, erős bennük a szociális érzék. Talán mi vagyunk az egyetlen mozgalom, amelyik egy fillér nélkül kezdte el tevékenységét. Politikai pártjaink közül az FMK sietett a segítségünkre, fedezték posta- és telefonFoto: Prikler László költségeinket, szolgálati útjainkat. Azóta már túl vagyunk az „alapozáson”, bár még rengeteg a munka. — Dél-Szlovákia mely vidékein sikerült támogatókra találniuk? — Mindenütt ott szeretnénk lenni. Komáromban, Zselizen, Léván, Rappon, Nagysallón, satöbbi már jelen is vagyunk. A tornaijai pedagógusok például az elsők között jelentkeztek, és — Szögedi Anna igazgatónő vezetésével — nagyon szép és derék munkát végeztek. Biztató, hogy bármerre járunk, mindenütt akadnak olyan lelkes nők, anyák, akik vállalják ezt a nem kis áldozatot követelő emberbaráti, jótékonysági munkát. Reméljük, sikerül megtalálnunk a vállalkozókat is, akik anyagiakkal segíthetik munkánkat. A mi vállalkozói „alaptőkénk” egyelőre a segítőkészség és az a biztos tudat, hogy egyre többen leszünk, és ennek arányában egyre több helyen tudunk segíteni. — A rászorulók közül nagyon sokan szégyellik elesettségüket, inkább titkolják, mintsem hogy segítséget kérjenek. Őket hogy találják meg? — Mindig azok segítségét kérjük, akik ismerik az adott körzet szociális helyzetét, részletes névsoruk van például az idős, beteg emberekről. Asszonyaink rendszeresen járnak környezettanulmányozásra, egyénileg foglalkoznak mindenkivel. Aki hozzánk „leszerződik”, lelki segítségnyújtásra is szerződik. A bajban levő embernek nemcsak segélyre, hanem gondozásra, ápolásra, jó szóra is szüksége lehet. Jó kapcsolatot igyekszünk kialakítani a különböző önkormányzatokkal, felekezetekkel is. Nagy gondnak tartom, hogy jelenleg még nincs az országban szociális infrastruktúra, az önkormányzatok nem kapnak megfelelő jelzéseket a kórházaktól, iskoláktól stb. Ma még, sajnos, részben hiányzik a társadalomból a szociális lelkiismeret és kontroll. Mert mindnyájunk feladata, hogy felfedezzük és jelezzük, ha valaki valahol valamiben szükséget szenved, nélkülözni kényszerül. — Gondolom, elsősorban a középkorúak és a fiatalabb korosztály jelentkezését várják. Hol jelentkezhet az, akit érdekel a jótékonysági munkának ez a formája? — Szívesen vesszük minden segítőkész embertársunk jelentkezését akár itt, a Nő címén, akár a Caritas kezdeményezőinéi, a 07/560-62 és a 07/495-322 telef oszá m okon. Köszönjük a beszélgetést! Nagyvendégi Éva N6 9
