Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-03-23 / 5. szám
г, rdekes eredménnyel zárult Laurel Klinger-Vartabedian texasi kutató és Lauren Wispe oklahomai szociálpszichológus összehasonlító tanulmánya. A két hölgy azt vizsgálta, hogyan viszonyul az 50-74 éves asszonyok feltételezett elhalálozási aránya a valódi elhalálozások számához attól esetben pedig külsőleg is egyre inkább kezd egymásra hasonlítani. Talán a két lélek olyan egyesülése megy itt végbe, amely egy ütemre állítja a partnerek biológiai óráját, s bekövetkezik a tudósok által elhalálozási átlagnak nevezett jelenség — a partnerek lehetséges élettartamának feltételezett kiegyenlítődése. m m m ш ия§ te függően, hogy hány éves a férjük. Kiderült, hogy azoknak a nőknek a 30 százaléka, akiknek a férje 6-14 évvel volt fiatalabb, túlhaladta az átlagéletkort, míg azoknak a nőknek a 67 százaléka, akiknek ugyanennyivel idősebb férj jutott, a korosztályuknak megfelelő átlagéletkornál fiatalabb korban halt meg. A megközelítőleg azonos korú — tehát plusz-mínusz 4 év korkülönbségű — házaspárok hölgytagjai 14 százalékkal hosszabbították meg az életüket. Mi a magyarázat? Az egyik feltételezés szerint a fiatalabb férfiak az idősebb hölgyek közül az egészséges, életerős nőket választják. Ezekről az asszonyokról elképzelhető, hogy túlhaladják majd az átlagéletkort, függetlenül attól, hogy idősebb vagy fiatalabb a férjük. További feltételezés, hogy mivel a fiatalabb férfi és az idősebb nő szexuális szempontból általában ideális párt alkot, együttléteik áldásos hatására megnyúlik a feleség életének időtartama. Valószínű, hogy a háttérben egy máig ismeretlen pszichológiai, szociológiai s végső soron biológiai tényező is szerepet játszik. Közismert s ma már bizonyított tény, hogy a hosszú ideje együtt élő házaspár egyformán gondolkodik, egyformán cselekszik, sok 10 Nő Régebbi kutatások bizonyítják, hogy az ember viselkedését a „társadalmi óra” is befolyásolja. Ez annyit jelent, hogy van egyfajta viselkedés, amely a tudatban bizonyos életkorhoz kötődik. Ha az idősebb partner az évek során fiatalabb társa korához „hasonul”, átveszi az ennek az életkornak megfelelő mintákat is. A kérdés most már csak annyi: hány évvel legyen fiatalabb a férfi a nőnél? Laurel Klinger-Vartabedian szerint a 14 éves korkülönbség az a határ, amelyet már nem kívánatos átlépni. A 14 évet meghaladó korkülönbség társadalmi szempontból is abnormálisnak minősül (persze csak ha a férfi a fiatalabb), s már az ezzel járó elítélő környezeti magatartás is árthat a kapcsolatnak. Mivel a társadalmi normák olyanok, amilyenek, a férfiak számára sokkal egyszerűbb leküzdeni a nagy korkülönbséggel járó akadályokat abban az esetben, ha ők az idősebbek. A kutatók állítása szerint azok a férfiak, akiknek akár 25 évvel fiatalabb feleségük van, tovább élnek. Azok a férfiak viszont, akik idősebb nőt vettek feleségül, korábban halnak meg. Úgy látszik tehát, hogy ami a házasságban az egyik félnek használ, az a másiknak árt. (Psychology today) Nem tragédia, ha a gyerek hazudik. De tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ne kelljen hazudnia. gyerek első füllentése általában sokkolja a szü- ЯИ löt. Természetesen gyerekként ő is hazudott IB (nem is egyszer), de az, ugye, más volt! Álta- Iában félelemből tette, hogy megússza a sok■Щ1 szór drákói szigorral kimért büntetést. Viszont ЧИ? ЩШ egy mai gyereknek nincs mitől félnie, gondolja Vagy mégis? Ulrich Diekmeyer müncheni pszichológus könyvet írt a hazudozásról. Véleménye szerint nem kell rögtön pánikba esni, ha a gyerek hazudik, hiszen ez még véletlenül sem tekinthető a jó útról való letérés első jelének. Ugyanakkor nem szabad szemet hunyni a hazugság felett, mert ez megmérgezheti a családi légkört. Mi hát a teendő? Rájönni a titok nyitjára, vagyis felderíteni a hazudozás okát. Diekmeyer példákkal szemlélteti a hazudozás leggyakoribb okait, s egyben felhívja a szülők figyelmét, mire kellene azonnal reagálniuk. Sok gyereknek egyszerűen csak a fantáziája működik. Vannak a gyerekeknek olyan kijelentéseik, amelyeket a felnőtt hazugságnak nevez, holott ezek csupán a gyermeki fantázia termékei. Pl. amikor a négyesztendős Lacika izgatottan meséli, hogy a játszótéren egy hatalmas, barátságos oroszlánnal beszélgetett, ezt el is hiszi. Hasonlóképpen kevés közük van a hazugsághoz „az óvó néni ránk öntögette a levest”jellegű „újságoknak”. Az ilyen fantázia szülte kijelentéseket nem kell komolyan venni. Csak jelezzük barátságosan, hogy tudjuk ám, ez nem igaz, és kedvesen térítsük vissza a gyereket a valóságba. Vannak gyerekek, akik azért hazudnak, mert azt hiszik, így valóra válik, a kívánságuk. Pl. Peti eltöri a vázát, s bár nyilvánvaló, hogy ő volt a tettes, a macskára fogja. Nem elvetemültségből hazudik ilyenkor, hanem azért, mert maga is elhiszi, hogy amennyiben letagadja a csínyt, a váza újra ép lesz. Hasonló a helyzet annál a gyereknél, aki váltig állítja, hogy már mosott fogat, miközben teljesen száraz a fogkeféje. A füllentés pillanatában komolyan hiszi, hogy maguktól is tiszták lesznek a fogai, szülei nagy elégedettségére. Az a leghelyesebb, ha az ilyen apró hazugságokra nem reagálnak különösebben a szülők. Igazi hazudozásról ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha valaki tudatosan állít valótlant a célból, hogy ebből valamilyen előnye származzon. Erre azonban a kisgyerekek nem képesek, állítja Michael J. Cody, a kaliforniai egyetem kommunikációelmélettel foglalkozó kutatója. Szerinte a gyerekek kilencéves korukig nem tudnak igazából hazudni, s ha mégis megpróbálják, minden az arcukra van írva. A szülő akkor cselekszik helyesen, ha a gyerek önérzetének megsértése nélkül segít neki kikecmeregni a hazugság hálójából. Tehát nem próbálja meg keresztkérdésekkel csapdába csalni, hogy azután kárörvendve a fejéhez vágja, látod, hazudtál, hanem alkalmat ad neki arra, hogy a feszült helyzet elmúltával egy meghitt beszélgetés során maga a gyerek érezze szükségét az igazság bevallásának. Gondolni kell arra is, hogy a gyereknek jogában áll egy ideig visszautasítani a vallomástételt, továbbá hogy a „kibékülés” után okvetlenül jelezzük, nem tetszenek az ilyen mellébeszélések, máskor inkább az igazat akarjuk hallani a forró kása kerülgetése helyett. A hazudozás gyakori oka egy nem teljesített kívánság. Az óvodás Tomi idegen kisautóval tér haza
