Nő, 1991 (40. évfolyam, 1-5. szám)

1991-12-16 / 4. szám

A közelmúltban megállapodást írtak alá egy magyar intézet létrehozá­sáról a Rutgers Egyetemen. Az egyetem ré­széről Francis L. Lawrence elnök, a Ma­gyar Köztársaság Művelődési és Közokta­tási Minisztériuma részéről pedig Kálmán Attila államtitkár volt az aláíró. Ezzel többévnyi előkészítő munka eredménye­képpen ez év szeptemberétől megkezdhette tevékenységét az első amerikai Magyar In­tézet. Már az ötvenes évek végétől tanítot­tak — kisebb-nagyobb megszakításokkal — magyar nyelvet az egyetemen. Közis­mertek a Rutgers Egyetem professzorai­nak értékes magyar vonatkozású kutatá­sai is. 1991 februárjától elkezdődött a magyar mellékszak (Hungarian as a mi­nor) oktatása is. MAGYAR INTÉZET AMERIKÁBAN A Magyar Intézet fő feladata a magyar nyelv, irodalom, történelem és kultúra ok­tatása, valamint kutatása lesz (kitekintés­sel a szomszédos ke let-közép-európai or­szágokra is). Az állandó és vendégtanári állásokat a Rutgers Egyetem fedezi egy lét­rehozandó alapítványból. Amíg ez az ala­pítvány nem működik addig részben a szövetségi kormány Fulbright-keretéből részben saját alapokból támogatja a Rut­gers Egyetem a Magyar Intézetet. Termé­szetesen helyiséget és szinte minden egyéb szükséges feltételt biztosít. így kezdhette meg az intézet a munkát már szeptember­ben. A magyar kormány vállalta, hogy tíz éven át folyamatosan alkalmaz egy ma­gyar lektort (nyelvtanárt), és annak min­den költségét fedezi. Ezenfelül adomá­nyoznak egy magyar alapkönyvtárat, hogy a Rutgers Egyetemen ugyanolyan eszköz­tár igénybevételével folyhasson az oktatás és kutatás, mint a világ bármely más ma­gyar központjában. Nemcsak azért esett a választás a Rut­gers Egyetemre, mert itt már előzményei voltak a magyaroktatásnak és a magyar nyelvvel, a magyarsággal kapcsolatos ku­tatásnak. hanem azért is. mert New Brunswickhen és környékén virágzó ma­gyar intézmények működnek Ezek segít­sége a biztosíték arra. hogy sikeres lesz a Magyar Intézet munkája. Remélhetőleg hossza távon nemcsak adnak a Magyar Intézetnek, hanem kapnak is tőle... Rövid távon ugyanis az egyetem egyszerűen nem nélkülözheti az amerikai magyar közössé­gek, magyar egyházak, szervezetek és in­tézmények támogatását. A tanárok alkal­mazásához szükséges pénzadományokat a Rutgers Egyetemi Alapitvány g\Tijti. 14 Nő С.Л. Az alagút végén Beszélgetés a vidéki népművelés helyzetéről Vidéki népművelők, kultúrmunká­­sok... Egy-egy község kirakatban álló, gyakran munkatársak nélküli örök­mozgó igazgaztói: takarító, karbantar­tó mindenesek egy személyben. Hiva­tásukat lelkesen, önfeláldozóan végző kultúrbarátok vagy kevésbé rátermett, irodájukban ölbe tett kézzel üldögélő, reprezentálgató hajdani kádercseme­ték. Múltjuk, e munkakörbe kerülésük módja ugyan különböző, ám jelenük — a megváltozott gazdasági viszo­nyok közti helyzetük — nagymérték­ben azonos. Akárcsak a céljuk: a tal­pon maradás. Ez pedig leginkább a helyi önkormányzatok hozzáállásától függ. Támogatásuk elnyeréséhez azonban szükség van rátermett, ötlet­gazdag emberekre, akik a falu népe e­­lőtt is bizonyítani tudnak. Közülük ket­tőt: Csépi Zsuzsát, a Nagyszarvai He­lyi Művelődési Központ igazgatóját és Szakin Irént, a Bősi Helyi Művelődési Központ igazgatóját választottam be­szélgetőpartnerül Pozsonyeperjesen, a Dunaszerdahelyi járás népművelői szá­mára rendezett szakmai találkozón. — Mennyiben változott a népműve­lők helyzete azáltal, hogy megszűnt a jnb-k kulturális szakosztálya, és a helyi művelődési központok az önkormány­zatok fennhatósága alá kerültek? Csépi Zsuzsa. Helyzetünk jelentős mértékben változott — javult vagy romlott — az egyes önkormányzatok hozzáállásától függően. A nagyszarvai helyzetet tekintve elmondhatom, hogy szellemileg sokkal szabadabb lettem. Munkánk is sallangmentessé vált, vagyis megszabadul a kultúrpolitika béklyóitól, a művészi szempontok ke­rülhettek előtérbe. Anyagi helyzetünk sem rosszabbodott. Az önkormányzat jóvoltából továbbra is rendelkezünk saját folyószámlával, valamint a tavaly­ról megmaradt bevételeinkkel. A köz­ségi hivatal fedezi a művelődési ház je­lenlegi átépítési és modernizálási költ­ségeit. Befejezése után az otthon job­ban megfelel majd a mai elvárások­nak, sőt mi több, különböző célokra bérbeadható lesz, ami újabb bevételi forrást jelent majd számunkra. A lakos­ság, bár igényelné, anyagi helyzeté­nek romlása miatt egyre kevesebbet költhet művelődésre, szórakozásra. Az egyes műsorok előállítása is egyre drágább, így e kritikus időszak sikeres átvészelése érdekében rákényszerü­lünk, hogy új utakat, új bevételi forrá­sokat keressünk. Semmiképpen sem szabad meghátrálnunk a problémák előtt, és tétlenül szemlélni, hogy egy­­egy kisközségben anyagi okok miatt bezárják a művelődési házat, mert az­zal kirekesztünk valamit az életünkből- talán a legfontosabbat... Szakin Irén: A Bősi HMK a tavalyi 400 ezer korona helyett 250 ezer koro­na támogatást kapott a helyi önkor­mányzattól, ugyanis a községi hivata­lok anyagi helyzete az év elejétől elég­gé bizonytalan. Igaz, hogy szabad ke­zet kaptam az összeg felhasználásá­hoz, de bebizonyosodott, hogy ez a pénz csak a ház üzemeltetésére elég, és már a béralapunkat is magunknak kell „kitermelnünk”. Ezért kénytelen voltam csökkenteni személyi állomá­nyunkat. Jelenleg heten vagyunk. In­tegrált intézményként (hozzánk tarto­zik a mozi, a könyvtár és a tájház is) ennél kevesebb dolgozóval lehetetlen működtetni a művelődési házat. A vál­ságos időszak túlélése érdekében in­kább több munkát vállalunk magunk­ra. Átszerveztük saját tevékenységün­ket: igyekszünk minél több bevételt biztosító rendezvényt, pl. bált szervez­ni. De alkalmi jelleggel büfét is üzemel­tetünk. Emellett kénytelen voltam kér­vényezni az önkormányzatnál néhány ezer korona bérkiegészítést. Remé­lem, hogy a tőlük telhető anyagiakkal kisegítenek bennünket. — Milyen tevékenység folyik közsé­gükben az Önök kezdeményezésére, és melyek a közeljövőre vonatkozó terveik? Csépi Zsuzsa. Nagyszarva kisköz­ség. A legjárhatóbb útnak a kevesebb pénzből is megvalósítható, ugyanak­kor közösségformáló tevékenységet tartom. Konkrétan a lassan feledésbe merülő hagyományok felélesztésére, ápolására gondolok. Azáltal, hogy összegyűjtögetjük a falu néprajzi kin­cseit, sikerélményhez juttatjuk a gyűj­tőket. Ezt tapasztaltuk a nyugdíjasok tiszteletére rendezett ünnepség alkal­mával is. A falu száztíz idős lakosa ré­szére összeállított műsorunkhoz het­venen (!) járultak hozzá. Az unokák ré­gi gyermekjátékokat mutattak be, sze­repelt a helyi bábcsoport és az asz­­szonykórus. Három generáció képvi­selői ünnepeltek és szórakoztak csalá­dias légkörben. Hamarosan beindul a helyes életmódra ösztönző tanfolya­munk is. Ennek keretén belül hétfő es­ténként különböző korosztálybeliek fognak majd tornázni, jógázni. Megta­nulják az egészséges étrend különbö­ző receptjeit és hasonlókat. Még tavaly történt, hogy a Magyar Televízióból is­mert „örökifjú” Kártyikné Benke Etelka műsora nyomán a rendkívüli érdeklő­désre való tekintettel beindítottuk az egészséges életvitelt célzó tanfolya­munkat. Nem divathóbortot szeret­nénk követni, hanem valóban fontos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom