Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-10-23 / 43. szám
Fotó: archív HIRTELEN BUKÁS PAKISZTÁN 1988 decemberét írtuk, amikor a világot szenzációszámba menő hír járta be: a szigorúan iszlám vallású Pakisztánban nő lett a miniszterelnök, aki ráadásul a „romlott" Nyugaton, a Harvard Egyetemen, majd Oxfordban tanult. Pakisztán népe azonban ünnepelte az akkor harmincöt éves, szép Benazir Bhuttót. (Egyetlen nö sem jutott még a világon ilyen fiatalon a miniszterelnöki székbe. Indiában Indira Gandhi 49, Angliában Margaret Thatcher 54, Izraelben Golda Meier 71 éves volt.) Hatalomra jutása a hőn óhajtott demokrácia újjászületését jelképezte számukra. Ziaul Hakk tíz évig tartó diktatúrája után fellélegzett az ország. Nem egész húsz hónappal később Ghulam Iszhak Hán pakisztáni elnök, élve alkotmányos jogával — az alapalkotmányt egyébként Ziaul Hakk formálta saját szükségleteinek megfelelően — menesztette Benazir Bhuttót, kormányának tagjait, feloszlatta a parlamentet, és rendkívüli állapotot hirdetett ki. Benazir Bhutto jól ismerve országának történelmét, hatalomra jutása óta gyanakodott arra, hogy egyszer majd a katonaság vet gyors és meglepetésszerű véget Apja örökét volt hivatott továbbvinni... uralmának; joggal hiszen a hadsereg, az államelnök, vagy a kettő együtt eddig már ötször oszlatta fel a demokratikusan választott parlamentet. Lényegébenugyanazzal a váddal: korrupció, a hatalommal való visszaélés, politikai tehetetlenség, Pakisztán biztonságát fenyegető tényezők, a bizalom elvesztése. A gyanakvás tehát beigazolódott, bár, szerencsére, vér nem folyt most Pakisztánban; az időzítés azonban mindenképpen meglepő volt, hiszen az országban a jövő év elején szenátusi választásokat kellett volna tartani, ami egyben a szenátus eddigi ellenzéki ellenőrzésének megszűnését, vagy legalábbis mérséklését hozhatta volna. Az államelnök, megelőzve az eseményt, miután feloszlatta a parlamentet, október 24-re általános törvényhozási választásokat írt ki Pakisztánban, s Musztafa Dzsatoit, Benazir Bhutto legvadabb ellenzőjét, a nemzetgyűlésben képviselt Egyesült Ellenzéki Pártok vezetőjét nevezte ki ügyvivő kormányfővé. Ez alig negyvennyolc órával azután történt, hogy Muszafa Dzsatoi megígérte, a nemzetgyűlés új ülésszakán az ellenzék erőfeszítéseket tesz majd a Bhutto-kormány megbuktatására, bizalmatlansági indítványt nyújt be ellene. Megbuktatásáról Benazir Bhutto mindössze tizenöt perccel az elnök hivatalos bejelentése előtt szerzett tudomást, s az eseményt egyértelműen a hadseregnek tulajdonította. Amikor Iszlámábádban civil kormány jut uralomra, ezzel a lépéssel általában számolnia kell. Benazir Bhutto helyzete kezdettől fogva rendkívül Benazir Bhutto, a megbuktatott miniszterelnök karacsi az ügyvivő miniszterelnöknek, aki kétszer vesztette el választói bizalmát szülővárosában (1988-ban). Mit gondol a férje korrupt voltát illető állításokról ? — Ez alávaló kampány! Az ő tevékenysége szinte extrém módon nyitott. Úgy vélem, sokat vesztett azzal, hogy elvett feleségül. Nem építhet fel egy cukorfinomítót, nem vehet földet anélkül, hogy azt ne mondanák, a befolyásommal jutott hozzá. Mit gondol az Egyesült Államok kormányának Benazir Bhutto bukásával kapcsolatos álláspontjáról? — Az Egyesült Államok újból és újból azt hangsúlyozza, hogy a választásokat időben kell megtartani, hogy a korábbi miniszterelnök és kabinetje számára is lehetővé kell tenni a választásokon való indulást és a felelősségrevonást nem szabad politikai üldöztetésre változtatni. Ez a benyomásunk az amerikai álláspontról, s méltányoljuk is. Esetleges kormányfői hibáiról? — Abban hibáztunk, hogy nem közeledtünk jobban az államfőhöz. Nagyobb figyelmet kellett volna szentelnünk a vidékkel, a tartományokkal való kapcsolatnak, s problémáik megoldásának. Szind tartomány ügyét illetően nem kellett volna engedni a ránk nehezedő politikai nyomásnak. Kezdettől fogva tiszta vonalat kellett volna követnünk, megelőzhettük volna így a súlyos eseményeket. Az október 24-re kiírt választások kapcsán mi a legfontosabb? — Minden erőnket latba kell vetnünk, hogy a kormányt rákényszeritsük, valóban megtartsa a választásokat. Teljesen nyilvánvaló, ha erre nem kerül sor. Pakisztán elszigetelődik a világtól. Ha pedig a választásokat elodáznák, számítani lehet a még nagyobb polarizációra, az etnikai ellentétek elmélyülésére, a szeparatista tendenciák érvényesülésére. Sötét napok virradnának Pakisztánra. otthonában válaszolt a nyilvánosságnak:. Kinek tulajdonítja megbuktatását? — Egy kvázi-katonai puccsnak. A katonai vezetés képtelen polgári kormány mellett létezni. A kérdés most az, megmarad-e demokrácia az országban, vagy ismét diktatúra lesz. Hogy a demokrácia élhessen, ahhoz szükséges, hogy egy kormány tagjait ne tartsák állandó megfigyelés alatt, ne hallgassák le a telefonjaikat, és ne vádolják őket valótlan, kitalált dolgokkal. Mik a hadsereg céljai? — Minden hadsereg meg akarja őrizni szuverenitását. Pakisztánban azonban a katonai vezetés árnyékkormányt alkotott, amely valójában kormányozta az országot. Szinte napirenden voltak a politikai rendszer megdöntésére irányuló próbálkozások. — Nem hinném, hogy bármely polgári kormányfő sikerrel végezhetné munkáját, ha valamely intézmény állandóan ellene dolgozna. Rendkívül lesújt, hogy vannak olyan hataloméhes emberek, akik semmibe veszik a nép döntését. Mi a véleménye a korrupció-vád ideiglenes kormány által javasolt kivizsgálásáról? — Az ideiglenes kormánynak nem áll jogában felelősségre vonni engem. A hatalommal való visszaélés kivizsgálása a legfelsőbb bíróság dolga. Nem fogadunk el semmiféle különleges bíróságot, sem erre kreált törvényeket és Ítéleteket. A dolog egyre inkább boszorkányüldözésre kezd emlékeztetni. Ha hibáztunk is volna, a népnek, a parlamentnek, a bírósági kamarának tartozunk elszámolással, nem pedig
