Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-10-23 / 43. szám
A TULAJDONJOG NEM ÉVÜL EL BESZÉLGETÉS Dr. RÓZSA ERNŐVEL, AZ SZNT KÉPVISELŐJÉVEL A FÖLDTULAJDONRÓL. I — Doktor úr, nálunk is megszületett az a törvény, amelynek alapján a régi tulajdonosok visszaigényelhetik földjeiket, amelyeket korábban a szövetkezetek tagositottak, vagy az állam vett használatba. Megkezdődhet hát a legújabb földosztás? — A már érvényben lévő törvények szerint, a csehszlovák jogrenden belül módosították a földről szóló 90/1988-as számú törvényt, megalkották a 162/ T990-es számú törvényt, mely más alapokra helyezi az egységes földműves-szövetkezeteket, megteremti a szövetkezeti tagok kilépési jogát, megteremti a szövetkezetben társított földek megánhasználati jogát, módosításokat tartalmaz arra nézve, hogy az eddig társított földeket a tag, illetve a szövetkezeti tag jogutódja saját használatra kiveheti. A másik módszer, hogy bérbe adhatja a szövetkezetnek, s ennek egyik alapfeltétele, hogy öt évre szóló bérieti szerződést kell kötnie a szövetkezettel. Ugyanakkor ha csak egy részt akar kivenni saját használatra tagosított földterületéből, az is megtehető. A másik jogi előírás, amely a földkérdéssel már foglalkozik, a 114/1990. számú törvény, amely módosította a 123/1975-ös sz. használati jogról szóló törvényt. Ez a használati jogról szóló törvény tulajdonképpen előnyben részesítette a használót a föld tulajdonosával szemben, ennek alapján jött létre a szövetkezetek ingyenes földhasználati joga. Tehát mindegy volt, hogy milyen tulajdonban lévő földterületet vett birtokba a szövetkezet, akár elhagyott, akár önként beadott, akár a nemzeti bizottság által átutalt földről volt szó, azon a szövetkezet gazdálkodott, és használóként a tulajdonossal szemben előnyöket élvezett. Ezt a törvényt most semmissé nyilvánította a 114-es sz. törvény, amely kimondja, hogy a jnb döntése alapján az ilyen társított földeket vissza lehet adni, s ha a tulajdonos kéri, vissza is kell neki adni, s azon saját maga gazdálkodhat. I — Tisztázzuk kérem, hogy jogi értelemben ki a tulajdonos! — A tulajdonos a csehszlovák jogrend értelmében — mivel ennek szellemében a tulajdonjog soha nem évül el — az a személy, aki az ingatlanokról szóló nyilvántartásban — legyen az telekkönyv, földhivatali nyilvántartás — szerepel, illetve ennek a bejegyzett tulajdonosnak a jogutódja, aki a tulajdonosi mivoltát bizonyítani tudja telekkönyvi kivonattal, tulajdonlapi kivonattal a földhivatalból, adás-vételi szerződéssel, esetleg hagyatéki eljárásról szóló közjegyzői határozattal. Vagy egy olyan adminisztratív döntéssel, amellyel az állam, vagy egy illetékes szerv neki ezt az ingatlant tulajdonába adta. I — A tulajdonjog szempontjából nálunk is megjelölt-e a törvény egy konkrét évszámot, amely a tulajdonjog megítélésében döntő szerepet játszhat ? — Ilyen évszám egyelőre nincs, mivel nálunk a földtörvény teljes egészében még nem volt megtárgyalva, sem jóváhagyva, a Szlovák Nemzeti Tanács is csak november végén, december elején akar foglalkozni vele. Azok a törvényes intézkedések, amelyekről eddig szóltam, lényegében csak az 1955. évi és az azt kővető évekre vonatkozó jogviszonyokat rendezik, tehát nem foglalkoznak az 1945-től 1955-ig terjedő jogviszonyokkal. I — Pedig olvasóink szempontjából éppen ezek az évek nem mellékesek, és sokakat érdekelne, hogy e téren mi várható. — Igen, igen. A legtöbbet vitatott kérdés az, hogy a kollektív bűnösség elve alapján a hazai magyar és német lakosság vagyonát a Kassai Kormányprogram elvei alapján kiadott elnöki rendelettel elkobozták — köznyelven: konfiskálták —, s ezeket még nem módosította semmilyen törvény. Ebben a kérdésben is a földtörvényen belül kellene állást foglalnia, annak kellene eldöntenie, hogy mi lesz ezekkel a földekkel. Egyébként a föld tulajdonjogát illetően Cseh-Szlovákiában az első köztársaság első földreformja (1922) és az 1948 utáni földreform — amely 50 hektárban határozta meg a tulajdon felső határát — érvényes. Ezeknek a kérdéseknek az összehangba hozása, az időpont pontos meghatározása a földtörvény feladata lesz. Addig az 1945—1948 februárja közti időszak lebeg a levegőben. — Említette, hogy a földtörvény meghozatala decemberre várható. Folynak-e közben nemzetközi, vagy államközi tárgyalások például magyarországgal, mert vannak nálunk olyan emberek is — a határmenti vidékeken —, akiknek a határokon túl pl. Magyarországon is van — volt — földjük? — Ezt a kérdést felvetettük a prágai szövetségi parlamentben. A helyzet pedig az, hogy amennyiben kimondja a földtörvény a földhöz való tulajdonjog visszaállítását, mindegy, hogy melyik ország belterületén vagy hol van az a föld, annak a tulajdonjogát rendezni kell. Annak idején, amikor a földek tagosítását végrehajtották, mindig az volt a fontos, hogy a szövetkezet vagy az állami gazdaság dolgozzon bizonyos területen, ehhez igazították a többi tényt is. Ennek következtében aztán már nem engedték azt sem, hogy a csehszlovák állampolgár Magyarországon művelje a földjét, sem fordítva. Az ún. tátrai egyezmény (tatranská dohoda), amelyet Csehszlovákia és Magyarország erre vonatkozóan kötött, 1984- ben hatályát vesztette. E szerint az egyezmény szerint a csehszlovák állampolgár a vagyonával, birtokával, földjeivel kapcsolatos követeléseit a csehszíovák állammal szemben, a magyar állampolgár a magyar állammal szemben érvényesíthette, és a két állam egymás közt elszámolt. Mivel 1984-ben ez a szerződés lejárt, de nem újították meg, ennek az a jogi következménye, hogy 1984-töl a nemzetközi magánjog érvényes ezekben a kérdésekben is. Tehát ami eddig nem volt elintézve a két ország közt, ez most már csak a nemzetközi magánjog elvei alapján intézhető, az pedig kimondja, hogy az egyéneknek — a fizikai személyeknek — függetlenül az államhatároktól mindenütt lehet vagyona, és az olyan elbírálásban részesül, mint az illető ország állampolgáráé. Csak amennyiben kivinné, vagy értékesítené, akkor rá vonatkozik a valutatörvény értelmében az illetékfizetési, vámfizetési, egyéb kötelezettség. Ez technikai kérdés, de elvileg, vagyonjogiig olyan helyzetbe kerül az itteni ember, mint minden más állampolgár az adott országban; tehát ha ott visszaadják a földeket, visszakapja a földjeit ö is. Csak azt nem tudjuk még, hogy a magyar földtörvény hogyan fog rendelkezni, mert az sincs még elfogadva. I — És mi lesz a kitelepítettek földjeivel, ingatlanaival? — A kitelepítettek vagyona nemzetközi jogi szempontból elintézett, lezárt kérdés, ahhoz visszatérni nem lehet, mert a kitelepítés során az, akit kitelepítettek, összeírhatta a saját ingatlan vagyonát kataszteri terület és parcellaszámok szerint, ezt összegezték s azt jogilag átvitte Magyarországra. I — Tehát Magyarországon ugyanannyi földet, házat kapott... — Igen; ha pedig kevesebbet kapott, a különbözetet az ország készpénzben kifizette neki; ha többet kapott, a különbözetet maga megvehette. A hozzánk telepítettek ugyanígy kaptak a csehszlovák államtól — a nemzetmegújhodás alapjától — olyan okiratot, amiben meghatározták, ki után melyik kataszteri terület, milyen parcellaszám jár nekik; ha többet adtak nekik, azt meg kellett fizetniük, ha kevesebbet, kártérítést kaptak. Ezeket a jogviszonyokat tehát úgy kell értelmezni, hogy két jogi személy közt vagyonátruházás történt. I — A háborút követően voltak pl. a Csallóközben olyan szlovák telepesek is. akik nem a határokon túlról érkeztek, ők is kaptak földeket. Közülük aztán később, a szövetkezetesítés után többen visszamentek eredeti szülőhelyükre, mert akkor nagyon nyomorúságosak voltak itt a megélhetési viszonyok. Az ő földtulajdonukra mi vonatkozhat ? — Ezeket esetenként kellene látni, mert feltételezem, hogy ök az ún. maradék földekből részesültek, melyek az ötven hektáros felső határ után az állam tulajdonába kerültek, s ezt bizonyos feltételek mellett meg kellett váltaniuk. Ha a szerződésben kikötött összeget kifizették érte, a föld tulajdonukba került; ha nem, akkor visszaszáll az államra. Ha annak idején ö már a tulajdonos volt és most azt mondja, hogy kérem a földem, mert én azon gazdálkodni akarok, akkor azt vissza kell adni neki, mert a polgári törvénykönyv szerint rendes adásvételi aktus történt az állam és az állampolgára közt. Ha az adásvétel nem történt meg, a tulajdonjog elvileg visszaszáll a csehszlovák államra, s most ezek a földek az önkormányzati választások — 1990. november 23-a — után önkormányzati, tehát községi tulajdonba kerülnek. — Köszönöm a beszélgetést. N. GYURKOVITS RÓZA nő 3
