Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-09-18 / 38. szám

fedezhetők fel. A világ számos kultúrájában, főként az ösközösségi és a primitív társadalmakban elismerték, a nyugati kultúrákban viszont gúny és megvetés tárgya. Általános vélemények szerint a puhányoknak a homoszexuálisok között a helyük (akiket nagyon gyak­ran — s helytelenül — a férfias jelleg hiányával jellemeznek), vagy a szerzetesrendekben kellene me­nedéket keresniük. Ök a közismert papucshösök. A szülők, testvérek, az egész rokonság s a kortárs csoportok is általában a hagyományos férfias jellem­vonásokat kívánják megerősíteni, a puhányságot elíté­lik. A puhánynak a nőknél sem volt soha sikere, általában kikosarazták. A társadalmi változások, főként a hagyományos női szerepek átalakulása, az évszázados értékrend válsá­ga, a liberális nevelés és a velük összefüggő folyama­tok eredményeként növekszik a puhány férfiak száma. Betegesen félnek a nőktől. Jövendőbelijükben inkább a gondos anyát, nem pedig a nőt mint partnert keresik. Sok nő épp azért becsüli ezt a férfitípust, mert gyöngéd, érzékeny, udvarias, alkalmazkodó, há­zias, törődik a gyerekekkel. Épp e tulajdonságaik miatt lépnek velük házasságra, de a csalódások okai is itt rejlenek. Ezekben a házasságokban mindkét fél bol­dogtalan. A családterápián résztvevő nők erősebb, férfiasabb partner támaszát igénylik, s nem ritkán már viszonyuk van ilyen férfival. Maguk az érdekeltek pedig nem tudják, min változtassanak. Tanácstalanok, védekező álláspontra helyezkednek, de csupán ezzel nem javulhat a házaspár kapcsolata. A puhány férfiak egy része a nőktől félve más módon elégíti ki szexuális vágyait. Vannak, akik ho­moszexuális kapcsolatba menekülnek, mások pede­­rasztává, exhibicionistává válnak. Egyesek azzal pró­bálják bizonyítani férfiasságukat, hogy nőket erősza­kolnak meg. A gyerekek sérelmére elkövetett bujálko­­dás (pederasztia), valamint a nemi erőszakok tettesei, továbbá az önmutogatókat (exhibicionistákat) vizsgál­va kiderült, hogy a személyiségükben a női jellemvo­nások dominálnak. A férfitípusok kultúrközi vizsgálatainak eredmé­nyeiből kiderült, hogy egyes típusok átlalános jelle­gűek, mások inkább csak egy adott kultúrkörben, egy adott területen dominálnak. A mellékelt táblázat erről nyújt némi áttekintést. A vizsgált férfiakat a következő kategóriákba sorolták: férfias, andro­­gén, nőies, meghatározhatatlan személyiség. Férfitípusok férfias androgén nőies meghatá­rozhatatlan Japán +++ + + + Kína +++ ++ + + India ++ +++ ++ + Arab országok +++ + ++ + Latin országok +++ + + + Indián kultúrák ++ ++ ++ + Ausztráliai őslakosok ++ ++ ++ + Fekete-Afrika +++ + + + Új-Guinea kultúrái +++ + +++ +++ Nyugat-Európa +++ +++ +++ +++ Dél-Európa +++ + + + Lengyelország ++ +++ +++ ++ +++ gyakori ++ közepes + ritka előfordulás KOLLÁZS: -Izsu-E héten K 1 válaszol: A PSZICHIÁTER „Bár kislányunk mindig kissé félénkebb volt, mint kortársai, különösebb problé­mánk sohasem volt vele. Szófogadó, köte­lességtudó, szorgalmas. Az iskolába is örömmel készült és járt. Sokat dolgozunk együtt. Az év vége felé egyre kedvetle­nebbé vált, és őszinte megdöbbenésünk­re, néha mintha dadogni kezdene. Nem tudjuk elképzelni, hogy mi lehet az oka, hiszen családunkban nincsenek dadogó­sok!" „Érthetetlen" A dadogás lehet az esetek egy kisebb hányadánál a normális beszédfejlödés átmeneti szakasza. Ez abból ered, hogy a fejlődés bizonyos szakaszaiban (3—4. életév, ka­maszkor stb.) ez a fejlődés kissé egyenetlenül meglódul. A gondolatok gyors szárnyalásával nem tart lépést a beszéd fő és kisegítő szerveinek (nyelv, légzőizmok stb.) az együttmű­ködési készsége. A gyermek sokat akar egyszerre mondani, de gondolatai összetorlódnak, mert a beszéd nem képes tartani az iramot. Végzetes hiba lehet ilyenkor a gyermek megszégyenítése, esetleg csak akaratlan kinevetése (a fel­nőttnek tudnia kell uralkodni önmagán!), mert a dadogás rögzülhet! Türelemmel és szeretettel lassúbb beszédhez, helyes hangsúlyozáshoz és lélegzetvételhez próbáljuk szok­tatni, így ez a beszédzavar átmeneti jellegű lesz, a gyermek „kinövi". Ritkábban lehet a dadogás a központi idegrendszer enyhe károsodásának is a jele. Ilyenkor már korábban is jelentkez­het, és ha a szülők, nevelők nem tesznek energikus lépéseket leküzdése érdekében, súlyos személyiségtorzulásokhoz ve­zethet. Ebből következik, hogy a dadogás megjelenésekor minden gyermeket meg kell vizsgáltatni idegorvossal (neuro­lógus), aki precízen meg tudja állapítani, károsodott-e az idegrendszer, s ha igen, megfelelő gyógymódot tud javallani. Pár évvel ezelőtt a dadogás leggyakoribb kiváltó oka az volt, hogy téves szemlélet, tudatlanság következtében a balos gyermeket erővel jobbosra akarták átnevelni. Élettani törvényszerűség, hogy az emberek egy része balosnak szüle­tik. Ezek az emberek nem kisebbrendüek jobbos társaiknál, csak kevesebben vannak. Az élet egyes területein, például egyes sportágakban pedig kifejezetten előny a balosság. Hangsúlyozom „átnevelésük" kárt okoz!!! Legnagyobb meg­döbbenésemre nemrég is találkoztam ilyen törekvéssel egy napköziben, ezért felhívom minden szülő figyelmét, beszéljék meg gyermekük balosságát a tanítókkal, nevelőkkel (óvoda, iskola, napközi, szakkör!) és ne engedjék az átnevelési kísérleteket! A dadogáson kívül esetleg még más neurotikus tünetek is társulhatnak. Mint minden neurózis, a gyermekkori dadogás is keletkezhet túl szigorú nevelés, gyakori testi fenyítések, megszégyenítések, vagy félelem következtében. Szólni kell a dadogásnak a nemzetiségi vidékeken előfor­duló, sajátos formájáról, amely akkor szokott kialakulni, ha a szülők gyermeküket — téves és tudománytalan elgondolások alapján — nem anyanyelvi iskolába járatják. Az iskolakezdés, az új életritmus is nagy idegi terheléssel jár, és ha még a tananyagot is idegen nyelven kell a kisiskolásnak elsajátíta­nia, ez az idegrendszer kimerüléséhez vezethet. Ennek követ­kezménye a neurotikus tünetek, többek között a dadogás megjelenése! Dr PÁLHÁZY BÉLA A JOGÁSZ „Szomszédunk a kutunk közelébe he­lyezte el a WC-jét, amely nincs izolálva, és úgyszintén a sertésólját így fertőzéssel veszélyezteti a mi egyetlen ivóvízforrá­sunkat, mert a községünkben nincs vizve­­zetékhálózat. A helyi hatóság felszólításá­ra a szomszédunk nem intézkedett. For­dulhatunk-e a felsőbb hatósághoz, vagy indíthatunk-e kártérítési pert, ha a fertő­zés folytán a kutunk vize használhatatlan lesz?" „Sürgős" „A szomszédjogot a Polgári Törvénykönyv 130/a paragra­fusa szabályozza. Eszerint a telek tulajdonosának tartózkod­nia kell minden olyan cselekedettől, vagy magatartástól, amellyel a konkrét viszonyokat meg nem felelő mértékben, vagy módon megterhelné vagy háborgatná a szomszédját, vagy jogai gyakorlásában komolyan veszélyeztetné. így töb­bek között nem szabad a szomszédját sem szilárd, sem folyékony hulladékokkal (pl. szennyvízzel sem) veszélyeztetni. Ilyen Veszélyeztetés esetében a Polgári Törvénykönyv 5. paragrafusa értelmében a hnb intézkedhet és elrendelheti a kifogásolt állapot eltávolítását, vagy orvoslását. Az építési előírások szerint a hnb vagy a jnb építési ügyosztálya hivatott annak a megítélésére, hogy a WC vagy a sertésól építését illetve létesítését, amely ún. apró építkezést (drobné stavby) képez, az építtető annak idején bejelentette. (Lásd az 1976. évi 50. sz. építkezési törvény 55. és 57. paragrafusát és a végrehajtási hirdetmények rendelkezéseit.) Ez hivatott annak a megítélésére is, hogy ezek létesítése megfelel-e az általá­nos építési és egészségügyi előírásoknak, és elrendelheti a szükséges változtatásokat. Ha a hnb felszólításának nem volt foganatja, akkor a jnb-hez keli fordulni, esetleg a járási közegészségügyi elő­adót (okresny hygienik) kell megkérni, hogy a helyszínen állapítsa meg panaszuk jogosságát és intézkedjék ennek orvoslása iránt. Egyébként a szomszédjogból eredő vitákat és igényeket — ha a hnb esetleges intézkedése elmaradt vagy nem volna hatékony — a PT 130/a paragrafusa alapján a járásbíróságon lehet polgári perben érvényesíteni. Úgyszintén a vízszennye­zésből esetleg keletkező károkat is — a Polgári Törvénykönyv 420. paragrafusa alapján lehet biróságilag érvényesíteni, ahol természetesen a kár okát, az okozott kárt és a kettő közötti okozati összefüggést is — esetleg szakértő bevoná­sával is — bizonyítani kell. Dr. BERTHA GÉZA nő 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom