Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-09-18 / 38. szám
iu y%N£k a TBATiAk? Hittel vallom, hogy senkit sem lehet beskatulyázni. Ám vannak olyan személyiségvonások, viselkedés- és cselekedetminták, melyek alapján akár nők, akár férfiak vagyunk, többé vagy kevésbé hasonlítunk más nőkhöz vagy más férfiakhoz. Azaz egy típusba tartozunk. A lengyel Zbigniew Lew-Starowicz kultúrközi vizsgálatokra alapozva hat férfi-típust különböztet meg, elsősorban a női nemhez való viszony, s a hagyományos férfi és női jelleg férfiakban való megnyilvánulási mértéke alapján. Casanova — nemcsak külsejével hódít A nyugati kultúrkör népszerű férfiideáljának „prototípusa" létező személy volt. A néhai Casanovához méltóan ez a típus a nők örök csodálója és hódolója, a csábítás művésze. A női lélek kiváló ismerője, mély érzelmeket táplál a szépnem iránt, s kalandjainak megfelelő hangulatot és alkalmat képes teremteni. Casanova ismeri és megérti a nőket. Az örök nőt keresi bennük. Képes gyönyört nyújtani és örömet szerezni. Élete értelmét jelentik a nők, nekik szenteli minden idejét és energiáját. Óvakodik attól, hogy szenvedést, fájdalmat okozzon nekik. Megszépíti az életüket. A női lélek tökéletes ismerete megkönnyíti számára a csábítást, aminek célja — de nem öncélúan — szenvedélyének csillapítása. Arra törekszik, hogy a nők becsüljék, kedveljék, csakis mosolyogva és hálával emlékezzenek rá. A Casanova típusú férfi minden nőt egyszerinek és megismételhetetlennek tart. Valamennyit szívesen hallgatja, cseveg velük. Nemcsak külsejével hódit. hanem viselkedésével, hangulatteremtő készségével is. Persze ahhoz, hogy valaki tökéletes Casanovává válhasson, egyéni tulajdonságain kívül — a felsoroltak mellett idetartozik a társalgás művészete művészetben való jártasság, a kifogástalan modor és fellépés — objektív feltételekkel is rendelkeznie kell. Ezek közül érthetően legfontosabb a sok szabad idő és a pénz. Don Quijote — a gyámolítás bajnoka A Madonna és szüzesség kultusz „terméke" . Ez a kultusz a nőt emelte mindenek fölé, s az ilyen normák közt nevelkedett férfi maga is gyakran idealizálja, isteníti, szinte oltárképként imádja a nőket. Félénk, inkább a lovagjuk kíván lenni, mirt a szeretőjük. Szexuális vágyait tagadja, elfojtja. A „tiszta, égi szerelem" az eszménye. Trisztán — „férfivágyak" nélkül A monda szerint Trisztán Riwalen király és a szép Blanchefor fia. Az ideális férfi megtestesítője: előkelő származás, ügyes, erős, bátor, müveit, becsületes, nemesszívű. nem csoda hát, hogy szeretik, csodálják. Egyetlen szerelme Izolda. Teljes egyesülésre vágyik imádottjával, de nagy szenvedélye ellenére is képes lemondani róla, és átengedi a nőt férjének. A szakításba viszont belehal. Ilyen lenne az ideális férfi? A pszchoanalitikusoknak más a véleményük. Szerintük a mondabeli Trisztán túlzottan függött anyjától, s valójában félt a nőktől. Túlérzékeny, lelkileg labilis, magába zárkózó. Trisztán és Izolda történetében jelentős szerepet játszik a kard-motívum. Amikor Trisztán kedvese mellé fekszik, a csupasz kardot teszi maguk közé, ami a szerelmesek közti akadály szimbóluma. Egyes vélemények szerint Trisztán halála voltaképpen a nőkkel szemben tanúsított passzivitása miatti bünhödés. Ebből a típusból hiányoznak a „férfivágyak". Nárcisz — kifacsar, mint egy citromot Az ilyen típusú ember — akár férfi, akár nő, mert egy nő is lehet nárcisztikus — csak akkor és addig vesz figyelembe másokat, amikor és ameddig az ő imádóiként és csodáiéiként lépnek fel. Elvárja a hódolatot, de miután megkapta, hamar ráun, nyugtalanná válik, és új „áldozatot" keres. Csodálóit gyakran megveti. Szereti kihasználni az embereket. Érzései felületesek, hamar fellángol, de hamar el is múlik rajongása. Ha elhagyják vagy megbántják, a bosszút sem veti meg. Csakis önmagát szereti, ezért szüntelen elismerést vár másoktól. Titkolja gyenge pontjait, s ugyanakkor arra törekszik, hogy rendkívülinek, csodálatosnak tekintsék öt. Féltékenysége megalázó. A nárcisztikus személyiség még a gyermekkorban alakul ki, forrása sok esetben a szülők közti érzelmi sivárság. Nárciszt csak addig érdekli a nő, amig kedvét leli benne, azután elhajítja, mint egy kifacsart citromot. Sok szexuális kapcsolata van. Szüntelen az attraktív partnert keresi, de célját elérve hamar ráun. Ahogy telnek az évek, a sikersorozatok egyre unalmasabbá válnak, s Nárcisz is elkedvetlenedik, érzelmileg még inkább kiürül, s persze komoly gondot okoz neki, hogy csökken nemi aktivitása (és teljesítőképessége). Hoszszú évekig önmagával foglalkozik, így aztán csak idősebb korában alkalmas rá, hogy változtasson az életén, s ehhez esetleg pszichoterápiái segítséget vegyen igénybe. Az androgén típus — nő is, férfi is „Prototípusa" Hermaphroditosz, Hermész és Aphrodité fia, aki az ógörög mondavilágban a kétneműség megtestesítője. Kezdetben a filozófusok, írók, művészek érdeklődésének tárgya, de ma már az orvosoké is. Eleinte inkább csak a biológiai kétneműség meg testesítőjének rendkívüliségét látták benne, jelenleg az androgénia már típusalkotó jegy. Azt jelenti, hogy vannak nők és férfiak, akik egyszerre mindkét nem jellemvonásait egyesítik magukban. Több nyugati országban végzett kutatás szerint jelenleg a népesség mintegy 30 százaléka ebbe a típusba sorolható, s ai androgén típusú emberek többségét férfiak alkotják Okok: a fiúgyermek anyával való azonosulása, aj oktatási folyamat és az egész társadalmi élet elnőiesedése. Az androgén típusú férfi a helyzettől függően férfi ként, illetve nőként viselkedik, de mindkét szerepber felléphet, sőt választhat is. A kutatások szerint az ifyer férfi nyugodt, kiegyensúlyozott, szelíd, kulturált. / nőkkel létesített kapcsolataiban megértő, alkalmazko dó, kellemes partner. A puhány — nem tudja, min váttoztasson Az ilyen férfiakra szokás mondani, hogy „anyámasz szonykatonája". Pszichikumában női jellemvonásol
