Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-07-24 / 30. szám

Megalakult az Állatvédelmi Liga----------------­Örömmel közöljük minda­zon olvasóinkkal, akik az utób­bi időben levélben vagy telefo­non kértek ez ügyben felvilá­gosítást, s mindeddig választ nem tudtak kapni, hogy a Res­pekt — informálni sérv is — 51. száma közölte a hírt, mi­szerint hazánkban is megala­kult az az országos szevezet, amely soraiban tömöríti mind­azokat, akiknek szívügyük az állatok védelme. Tévedés ne essék, ha azt mondjuk, hogy az állatok vé­delme, ez nemcsak a minden­fajta. tehát városi házőrző vagy egyéb .hivatású" kutyák­ra, macskákra, házi hörcsö­gökre stb. állatokra, madarak­ra, halakra vonatkozik, hanem minden házi, gazdasági és va­don élő állatra egyaránt. Ennek az országos hatáskö­rű szervezetnek a hivatalos neve: Állatvédő Liga. Több­­rendbeli céljai közé tartozik az is, hogy országszerte létrehoz­za az állatmenhelyek hálóza­tát, ahol hosszabb-rövidebb időre otthonra lelnének az el­kóborolt, elhagyott vagy ke­gyetlenül kivert, és egyáltalán a gazdátlan állatok. Az újonnan alakult (ám a környezetvédők és állatbará­tok által régóta, de hiába ké­relmezett) szervezet anyagi le­hetőségei úgyszólván elenyé­­szőek. Ez lényegében azt jelen­ti, hogy rá vannak szorulva az igazi állatbarátok, esetleg in­tézmények stb. jótékonyságá­ra, magyarán: anyagi támoga­tására. Akit ez a jótékonysági cselekedet érdekel, anyagi le­hetőségeitől függően hozzájá­rulhat működéséhez. A legki­sebb pénzösszeg is nagy segít­ség, amit a következő bank­számlára utalhatnak át: SBCS Brno, úőet őíslo -.2668144- 628. Tájékoztatást pedig a kö­vetkező címen kérhetnek: Akad. mal. M. Dorazilová, So­­béslavská 63, 13000 Praha 3. Feldolgozta : Láng Éva nő 9 8. cikkely a) A kísérleti állmoknak okozott fizikai vagy pszichikai szenvedés összeegyeztet­hetetlen az állatok jogaival, még abban az esetben is, ha e kísérletek orvosi, tudomá­nyos, kereskedelmi vagy bármilyen más célokat szolgálnak. b) Ebben az esetben olyan technikát kell alkalmazni, amely az állatkísérleteket helyettesítheti. 9. cikkely Amennyiben az állattartás az élelme­zést szolgálja, úgy kell őket táplálni, elhe­lyezni, szállítani és a vágóhídon olyan technikát alkalmazni, amely nem okoz szorongást, sem fájdalmat. 10. cikkely a) Egyetlen állatot sem szabad felhasz-Fotó: Könözsi István és Grendel (1) nálni arra. hogy az ember szórakoztatását szolgálja. b) Az állatok mutatványai (exhibkri­­ója). amelyek az állatokat csupán kihasz­nálják. összeegyeztethetetlenek az állatok méltóságával. 11. cikely Mindenfajta cselekedet, amely az álla­tok halálát okozza — anélkül, hogy erre feltétlenül szükség lenne — gyilkosság, vagyis az élet ellen való bűntett. !2. cikkely a) Minden olyan tett. amely a vadon élő állatok sokaságának (tömeges) pusztu­lását (elhullását) okozza, genocídum, az élőlények bizonyos fajtája ellen elkövetett bűncselekmény. b) Az állatok természetes életterének elszennyezése és megsemmisítése tömeges kiirtásukhoz, genocídunthoz vezet. 13. cikkely a) A halott állattal az emberi tapintat­nak megfelelően kell bánni. b) A filmekben, a televízióban be kell tiltani az olyan jeleneteket, amelyekben az állatok az emberi kegyetlenkedés áldo­zatai, feltéve, ha azok nem állatok jogai megsértésének bemutatását célozzák. 14. cikkely a) Az állatvédelmi és az állatok meg­mentésére alakult szervezeteket kormány­­szintre kell emelni. b) Az állatok jogait éppen úgy. mint az emberek jogait, törvénynek kell védenie. mind a légben vagy a vízben, és,természe­tes joga van a szaporodásra. b) Ezeknek a szabadságjogoknak kor­látozása. történjen bár nevelő célzattal, a kimondott jogokkal ellentétben áll. 5. cikkely a) Minden állatnak, amely az ember közelében hagyományosan élő fajtához tartozik, joga van az élethez és a fajtája bioritmusának megfelelő fejlődéihez, és olyan körülmények (feltételek) között, amely sajátja vadon élő fajtájának. b) E bioritmusok vagy sajátos feltételek bármilyen megváltoztatása az ember által, kereskedelmi, adásvételi célzattal, ellentét­ben van az előbbi deklarált jogokkal. v 6. cikkely a) Minden állatnak, melyet az ember magának választott, joga van végigélnie azt az életet, amelyet a természet számára megszabott. b) Az állat elhagyása, vagy cserbenha­­gyása kegyetlen és az embert megalázó tett. 7. cikkely Minden dolgozó, munkát végző állatnak joga van arra, hogy munkavégzését éssze­rűen szabályozzák a munkavégzés idejét (hosszát) és intenzitásút illetően, továbbá joga van a munkaerejét fenntartó táplá­lékra és pihenésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom