Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-07-24 / 30. szám
CSALÁDI KÖR Segítség! Ha egy terhes nő felhajt egy féldecit vagy elszív egy cigarettát.az annyi, mintha újszülöttje torkán engedné le a pálinkát, vagy az ő szájába dugná a cigarettát. Az etil-alkohol és a nikotin ugyanis a méhlepényen keresztül akadálytalanul bejut a magzat vérébe. Vannak kismamák, akik nincsenek tisztában az esetleges káros következményekkel. Vannak, akik jól tájékozottak, mégis teszik, amit tesznek. S vannak kismamák, akiket még az orvos is megerősít rossz szokásaik gyakorlásában, mint az a fiatal anyajelött. aki látva füstfelhöbe-burkolózása feletti meglepetésemet. így válaszolt: „Az orvos azt mondta, hogy inni nem szabad, cigizni lehet. Képzeld, az ismerősömnek meg az ő orvosa azt mondta, hogy dohányozni tilos, kortyolgatni szabad. Hát ha ők nem tudják, miért kellene nekünk abbahagynunk?" A következő két írás erre a kérdésre válaszol. Az első a tudomány hangján szól. a második, amit a kanizsai Zsámbóki Piroska, (annak idején II. osztályos diáklány) írt, az érzelem húrjait pengeti. Tehát — . i ....................................................in. .11 ........... Kétszer ugyanarról: Az élvezeti szerek és a magzat U zt, hogy a szeszes italok nem tesz*• nek jót a leendő gyermeknek, már a bibliai időkben tudták. „Fogansz és fiút szülsz. Ezért mostantól ne igyál bort, se szeszes italt. Az asszony... ne fogyasszon semmi olyat, ami a szőlőtőkéről való, ne igyék bort, se részegítő italt." De csak 1968-ban, P. Lemoine és munkatársai figyeltek fel arra, hogy az italozó terhes anya ún. magzati alkoholszindrómával rendelkező gyermeket hozhat világra. A gyermek rendellenességeit négy csoportba sorolhatjuk: károsodhat központi idegrendszerének a működése, visszamaradhat a növekedése, hibásan fejlődhet az arca és zavar támadhat belső szerveinek fejlődésében és működésében. Az etil-alkohol leggyakoribb kártétele, hogy gyengíti a gyermek értelmi képességét. Az alkoholista anyák gyermekeinek 85 százaléka értelmileg gyengébb lesz a terhesség alatt szeszes italt nem ivó anyák gyermekeinél. E különbség oka nem kizárólag a magzati életben keresendő, hiszen köztudomású, hogy az alkoholista szülők rendszerint az átlagosnál rosszabb társadalmi és gazdasági környezetet teremtenek gyermeküknek, s ez szintén hat értelmi képességeinek a kibontakozására. A gyengébb értelmi képesség gyakran kisfejűséggel (mikrokefália) társul. Az átlagosnál kisebb agy nem okvetlenül jár az értelmi képesség romlásával, hiszen az intelligencia nem az agy térfogatának a függvénye. De ha a kisfejüséget az anya italozása okozza, a kisagy nem fejlődik megfelelőképpen, s az agy többi részén is zavar támad. De nemcsak a fej nő vagy nőhet kisebbre, hanem a magzat egész teste is. Testsúlya is elmarad az átlagostól. Nagyrészt azért, mert kevés zsírszövet lelhető fel a testében. A tapasztalt gyermekorvos a gyermek arcán is nyomban észreveszi a magzati alkoholszindróma jeleit: a rövid szemrést, a rövid, fölfelé meredő orrot, az orr és a felső ajak közötti fejletlen barázdát és a pofacsont elégtelen fejlődése miatti lapos arcot. A gerincoszlopnak, a köröttnek, a vesének, a májnak, a szívnek és a szemnek olyan betegségei fordulhatnak elő, amelyeken később sebészeti vagy egyéb beavatkozással kell javítani. Az anya italozása veszélyezteti a méhbeli életet is. A rendszeresen italozók sokkal gyakrabban vetélnek el, és 12 százalékkal gyakoribb náluk a koraszülés, mint absztinens nőtársaiknál. A sok etil-alkohol ugyanis idő előtti méhösszehúzódásokat idézhet elő, s ha a méhlepény is leválik, a szülés (vetélés) nem kerülhető el. De nem mondhatunk jobbat a terhes anyák dohányzásáról sem. Az amerikai J. Kline és munkatársai szerint a spontán vetélések szenvedő alanyai között 13 százalékkal többen voltak dohányzók, mint nem dohányzók. De az sem mellékes, hogy a terhes nő hány cigarettát szív el naponta. A húsz cigarettánál kevesebbet elfüstölöknek 10 százaléka számíthat rá, hogy baj lesz a terhességével, míg az erős dohányosok 70 százaléka! A baj már abban is megmutatkozhat, hogy a megtermékenyüléskor nem teljesen egészséges ivarsejtek egyesülnek. De az sem ritka, hogy a dohányzó nő teherbe sem esik. Aligha véletlen, hogy a meddő nők és férfiak között jóval gyakoribb a dohányzó. A füstölgő anyák gyermekeire 17 százalékkal gyakrabban leselkedik az ismeretlen okú, ún. hirtelen csecsemőhalál, mint a méhbeii élet során „nem dohányzó" gyermekekre. A dohányzó nők átlagosan 200 grammal kisebb gyermeket szülnek, s minél többet dohányzik az anya, annál lassúb lesz magzatának súlygyarapodása. Ha ellenben rögtön a terhesség elején felhagy a dohányzással, újszülöttjének súlya nem tér el a nem dohányzók kicsinyeinek súlyától. És értelmi képességben sem márad el tőlük. Az erős dohányos nők gyermekei ugyanis három-öt hónapos késéssel kezdenek olvasni és számolni, s egyéb intellektuális működéseikben is hátránnyal indulnak az életben.-Izsu-Egy elszigetelt világban élek. Szive alatt nyugszom egy leendő édesanyának, aki igyekszik úgy élni, hogy életmódja többé-kevésbé megfeleljen mindkettőnknek. Ennek aránylag kifogástalanul eleget is tesz. Egy dologról sajnos, megfeledkezett. Elfeledte ugyanis megkérdezni, nekem hogy fog tetszeni, ha ö káros szenvedélyének, a dohányzásnak hódol. Pedig érdemes lett volna meghallgatni róla a véleményemet. Nem tudom, mi lehet benne a jó, amikor majd szétmegy a fejem. Ráadásul parányi szívem tízszer gyorsabban zakatol, tüdőm, habár még nincs szükségem a működésére, félelmetesen öszeszorul. Minden porcikám tiltakozik a nem óhajtott mérgezés ellen. Én nyugodtan akarok élni, s ezt holmi pipafüsttel nem áll jogában senkinek megakadályozni. S hogy mindezt a felnőttek tudomására hozzam, jó nagyokat rúgok anyum hasában. Azonban nem értheti üzenetemet, hisz továbbra is élvezettel eregeti a cifra füstkarikákat, pedig közben rólam ábrándozik. Amikor újabb cigarettára gyújt, kétségbeesve kiabálok, mikor lesz már vége. Nemsokára. A világra jövök, és akkor megismerem szüleim világát, s akkor, ha köztük leszek, bizonyára tekintettel lesznek rám. Elérkezett ez a pillanat is. Végre szembenézhetek ezzel a másokkal nem törődő világgal. Boldogságom azonban csupán pár napig tartott. A fehér ruhában mosolygó nővérkék gyönyörű benyomást keltettek az életről. Egy napon otthonunkba vittek, ahol már nem tartott ez a szép >>> élet. Mama a szobában ugyanolyan vígan eregette a füstkarikákat, mint eddig. Nem volt mit tennem, hogy magzatkori reményeim szét ne foszoljanak, éktelen sírásba kezdtem. Az eredmény csupán egy számba dugott cumi lett. A szobát ellepő füstben egy barátságos versiró gondolatai jutottak eszembe: „Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok. Felnőttem. S kérdezed : miért: hát nem tudom Szabad szerettem volna lenni mindig s örök kísértek végig az úton." Én is kérdem, miért vagyok itt? Hiába adnak meg mindent, ha élni nem hagynak. Arról nem is szólok, mit éreztem, mikor látogatóba jött nagybácsik és nagynénik sűrű ködfelleggé változtatták a lakosztályom. Bezzeg ők is elfeledték az illemet, és nem voltak tekintettel rám, sőt tiltakozásomra sem. Hát lehet így élni ? Az embert saját akarata ellenére tönkreteszik, megmérgezik. Ifjú szívemben szomorú gondolatok merülnek fel: „Igen: Élni, míg élünk; Igen, ez a szabály. De mit csináljunk az életünkkel, ha fáj?" Mert fáj az élet, ha azt mások szándékosan tönkreteszik, mielőtt még kibontakozott volna. OŰ 10
