Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-07-10 / 28. szám

TÁJOLÓ KÖNYV Christine, Cujo és a holtsáv 1946-ban Portlandban született a világhírű regényíró, Stephen King. A hatvanas években novellákkal jelent­kezett, majd gyors egymásutánban láttak napvilágot regényei. Magyarul először a Ragyogás jelent meg, mely­nek filmváltozata végigborzongatta a fél világ mozinézöit. Müvei a horrorba hajló, ám lélekta­nilag borotvaéles logikával és tény­szerű pontossággal megírt történe­tek. Nyelvezete hihetetlenül plaszti­kus, képi ábrázolása bravúros. Regényeiben a jellemábrázolás na­gyon fontos helyet foglal el a történet bonyolult és gazdagon szétáradó ki­bontása mellett. Az események film­szerű „vágásokkal" váltják egymást s az olvasó számára a legváratlanabb pontokon találkoznak a szálak. A Christine vaskos kötete először 1983-ban jelent meg New Yorkban. Amié, a csúnyácska, pattanásos ka­masz egy szemvillanás alatt belesze­ret az 1958-as gyártmányú Plymouth Fury márkájú autóba, amelyet Chris­­tine-nek hívnak. Csakhamar kiderül, hogy Christine él és igéző szerelem­mel viszontszereti a fiút. Mindenkit gyűlöl, aki Arnie közelébe él... így a Cunningban libertiville-i lakosokat rejtélyes és kegyetlen gyilkosságok sorozata tartja rémületben ... Jel­lemrajzok, bonyolult emberi kapcso­latok teljes arzenálját vonultatja fel az író, mígnem a nyitott vég felé rohannak az események ... Valahol egy álmos kisvárosban, Maine-ben, egy rendetlen zsúfolt au­tószerviz udvarán Berett Cambel leg­jobb barátja, az egykor jóságos ber­náthegyi kutya szörnyeteggé válva áldozatára vár. Veszettséggel fertő­zött denevérek marták meg, amikor nyúl után szaglászott és egy üregbe dugta a fejét. Ezzel kezdődik King másik mesteri regénye a Cujo. A könyv 1981-ben jelent meg először Londonban és Sydneyben egyszerre. A műről a The New York Times Book Review kritikusa igy ír: „A Cujo nem pusztán szórakoztat, nem olcsó, ha­tásvadász rémmese. A Cujo: irodalmi érték, remekmű. Valóban: a műfaj páratlan „példánya'." A holtsáv 1979-ben született. Fő­hőse Johnny Smith, aki öt éven át tartó kómából tér magához. A „hosz­­szú álom” oka egy gyerekkori fejsérü­lés, melyet korcsolyázás közben, még gyerekkorában szenvedett el. „Visz­­szatérését" követően látnoki képes­ség birtokosa lesz. Egy-egy tárgyat megérintve előre megérez a tárgy tulajdonosával kapcsolatos esemé­nyeket. A parapszichológia tárgykö­rébe tartozó képességgel megál­­dott-megvert fiatalember kálváriájá­nak története bejárta a világot . . . A kötetek 1989-ben Falvay Mihály (Christine), Boris János (Cujo), illetve 1986-ban Fencsik Flóra (A holtsáv) fordításában jelentek meg magyarul. A horror- és krimikiadványok mos­tanság ömlesztetten megjelenő és nívótlan, korlátolt dömpingjének ára­datában Stephen King könyvei igazi értékként tartandóak számon ... KISS PÉNTEK JÓZSEF Jalta után Sűrűn hallani manapság a már évti­zedek óta emigrációban élő Fehér Ferenc—Heller Ágnes szerzőpárosról, mely most egy olyan politikai esszé­kötetet adott közre, amely egyidöben jelenik meg a Kossuth Kiadó jóvoltá­ból Magyarországon, ill. a Blakwell­­nél Angliában. Ma már közismert, hogy az 1981- ben írott, és az 1956-os magyaror­szági eseményeket tárgyaló nagysike­rű könyvükben azt jósolták: Nagy Imre temetésével fog befejeződni egykori hazájukban a Kádár János nevével fémjelzett korszak. Ahogyan annak idején is tárgyilagos elemzés követ­kezményeként mondták ki jóslatukat, most is beható elemzésre támaszkod­va vonják le következtetéseiket. Mi volt Jalta ? A tíz év alatt született 13 tanulmányban elsősorban arra a kérdésre keresnek választ, miközben Sztálin halálától birodalmának fel­bomlásáig kisérik figyelemmel Kelet- Európa sorsának alakulását. A jaltai egyezmény a történelem olyan disszonás paktuma, amely nagyhatalmi megosztásban képzelte el a jövőbeli Európát. Olyan osztozko­dás történt itt a világuralmi stratégia jegyében, amelynek következtében a népek nem a saját történelmükből következő utat járták, hanem 40 éves kényszerpályára sodródtak. Ideológia alapon a megosztottság 40 évét kel­lett megélniük. E következtetés alap­ján Fehér és Heller összefoglaló képet ad többek között Hruscsov reformkí­sérleteiről, a Brezsnyev-rendszer vég­napjairól, külön tanulmány szentelve a Gorbacsov-jelenségnek. Alapos elem­zésnek vetik alá Kelet-Európa más államait is, beszélnek a prágai tavasz­ról, s nem utolsósorban részletesen tárgyalják a Magyarországon történ­teket. A szerzők filozófiatörténeti as­pektusok vizsgálatára vállalkoztak, céljuk az volt, hogy gazdag irodalmi forrásanyag felhasználásával az olva­sót az utóbbi 40 év történetének a gondolkodás szintjén való átértelme­zésére ösztönözzék. Nem felejtik el feltenni a jövőnket meghatározó leg­fontosabb kérdést sem: akarnak-e az itt élő népek újabb konfliktusok esz­közévé válni, vagy az egymás iránti tolerancia jegyében lépnek egy új kor­ba? ZSEBIK ILDIKÓ Az új hullám évtizede Ismét csináld magad is lehetne a cime Szönyei Tamás: Az új hullám évtizede c. — a punk és az új hullám kialakulásáról szóló kitűnő könyvének. A korlátlan individualizmust hirdető mozgalomról szól ez a könyv, no meg a divatról, amit elindítottak, de mégis elsősorban a „zenéről", amit annak idején a kritikák csak így, idézőjelben emlegetek a púnkkal kapcsolatban. 1976 a kezdet, 1977 már a csúcs. A két legfontosabb név: Malcolm Mc Laren — ő indította útnak a busi­­nesst; Mark Perry — a Sniffin'Glue fanzine (azaz otthon készített magán­kiadású zenei lap, ahol bárki bármit megírhatott bármilyen nyers modor­ban) elindítója, aki mozgalmat indított — Jó lapot akarsz olvasni? Csináld magad! — jelszó alatt. A harmadik legfontosabb fogalom pedig az új hul­lámmal kapcsolatban egy cím: Oxford street 100, ahol 1976 szeptemberé­ben 2-napos punkfesztivált szervez­tek — innen számítják a punkmozga­­lom születését. A szerző 77 nevet sorol fel és mutat be. A felsorolásból az olvasó megtud­hatja, hogy milyen egyéniségeket adott a new wave és a punk a világ­nak. Ízelítőül kiemelnék néhány pél­dát. A Bootown Rats (Bootowni Patká­nyok) nevű ír zenekar neve bizonyára nem sokat mond a hazai hallgatónak, azért kipattan a szikra, és kapcsolunk — Live Aid. Ez az az ember, aki zenekarának beindulása után egy év­tizeddel az afrikai éhezők megsegíté­sére dollármilliókat előteremtő kon­certakciók szellemi atyja és fő szerve­zője volt. Nevéhez fűződik még a Mid­ge Ure-val (Ultravox) közösen irt Do They Know It's Christmas (Sting, Phil Collins, valamint Duran-Duran, Span­dau Ballet, U-2 és Status Quo tagok énekelték, nálunk is sláger volt), vala­mint a We Are The World (Michael Jackson, Lioner Ritchie, Steve Won­der, Bob Dylan, Bruce Springsteen, Cyndy Lauper stb.) c. kis és nagyle­mez, amelyek bevételét szintén az etiópiai éhezők megsegítésére fordí­tottak. Ő játszotta a Pink Floyd együt­tes The Wall filmjének diktátorát is. A Clash-t utólag a szakma az új hullá­mos korszak Rolling Stones-ának titu­lálta, nyers hangzásuk nálunk is is­mert. A Cure (Kúra) — Robert Smith zenekara talán a ma is játszó legis­mertebb tagja a 77-es „évfolyam­nak". A kritika a 80-as évek Pink Floydjának keresztelte őket. A púnktól ugyan messze áll, de ennek a generá­ciónak a szülötte az apai részről ma­gyar származású Mark Knopfler ve­zette Dire Straits (A Tönk Széle). A Brothers in Arms (Fivérek fegyverben) c„ nagylemezüket az évszázad leg­jobb lemezei között tartják nyilván. A Police (Rendőrség) zenekart szintén nem kell bemutatni, a Supraphon is adott ki a nagylemezeiből. Az egykor jazzt játszó zenészek hippiknek fiata­lok, púnknak öregek voltak, az új hul­lámot ötvözték a reagge-vel, hatalmas sikert aratva. Az énekes. Sting jelen­leg szólókarriert fut be, Miles Davis kísérözenekarával talán korunk legki­­forrottabb zenéjét játssza a jazz ele­meit felhasználva. A Sex Pistols a kor botrányhőse volt, 5 hónap alatt 165 ezer fontot kasziroztak be a lemez­gyáraktól kártérítésként, hogy azok a zenekar botrányos viselkedése miatt felmondták a szerződést. A legna­gyobb felháborodást a God Save The Queen (Isten óvd meg a királynőt) c. daluk okozta, ami egyébként az angol himnusz kezdő sora. Az Ultravox ugyan nem sorolható a punk bandákhoz, mégis az időszak jelentős zenekara, az általuk készített Vienna minden idők legsikeresebb kislemeze. A kritika az új hullám szu­persztárjai közé sorolta őket. Ez csak néhány név ízelítőül a sok közül; akit érdekel az Új hullám, ve­gye kézbe a könyv első (a második még csak készül...) kötetét. CZIBULA CSABA nő 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom