Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-06-26 / 26. szám

A vendéglő nagyszerűen bevált. Reb Mordchenénak a főzésben persze leánya segédkezett, a szép Sifra és mit szaporítsam itt a szót: megakadt rajta a traktéros szeme. S mire tél lett és itt volt a Chámisó­­szer, azt mondhatta reb Mordche: — Áchász vöáchász ... stájim. — Férjnél volt a második is, a Sifra. A harmadik leánynak úgy fogott férjet — ezt is csak kívülről, persze — hogy meghalván a szerdahelyi sámesz, latba vetette befolyást a községben. — Ha elveszi a lányomat, — mondta egy érsekújvári fiúnak — maga lesz a szerdahelyi sámesz, s egész életére lesz kenyere és laká­sa. A hitközségi elnök is igen jó embere volt reb Mordchenak; summa summarum: ros chódes Chesván napján boldogan számol­hatta reb Mordche: — Áchász vö­áchász vöstájim, áchász vösólajs. — Sölajmisz, a harmadik is, asz­­szony lett. A negyedik leánnyal, Mirjámmal, kész regénye volt. Ez igazán gyö­nyörű szép teremtés volt, s egy napon, nem tudom már miért, Po­zsonyba ment vele az atyja. S a­­hogy leszállt az „Arany mérő" előtt a szekérről és fölfelé ment Mirjám­mal a városba, észre sem vette reb Mordche, hogy egy rendőr nagyon gyanúsan nézi. — Hosszúszakállú zsidó, szegé­nyesen öltözött ember, — gondolta a rend derék őre — és mellette ilyen csodaszép fiatal leány! Hátha leánykereskedö az atyafi? ... kisér­jük be. — És rá is tette a vállára a kezét. — Jöjjön velem a kapitányságra, barátom. Persze, hogy a kisasz­­szonnyal együtt. Elképzelhetjük az ijedtséget, ami a jámbor reb Mordche szivébe szállt. Egyik ismerőse, akj meglátta, hogy viszi be lányostul a rendőr, hamar dr. Zips ügyvédhez rohant, aki kezdő kis fiskális volt Pozsony­ban, s munka nélkül tengette éle­tét. — Jöjjön hamar, Herr Dakter, és szabadítsa ki reb Mordche Alistált. Ami a fiskálisnak egy-kettőre si­került is. Tanú volt tiz is, hogy reb Mordche: reb Mordche, nem lány­kupec, s hogy édes lánya az a leány, aki vele van. Honorárium? Doktor Zips úr jó ember volt. — Lösém somájim tettem, — mondta — hát csak tartsa meg a pénzét, reb Mordche. Aki ezek után kikérdezvén az ügyvédet és megtudván tőle, hogy bizony nincs dolga, Dunaszerda­­helyt ajánlotta, mint székhelyet. — Szerdahelyen — mondta reb Mordche — háromszáz zsidó lakik, s mind seftel. S mind pörösködik egymással, doktor úr. Két ember között egy üzletből három pör is keletkezik, ha nem még több. Há­lás lesz nekem, doktor úr, ha Szer­dahelyre jön ügyvédnek, meglátja. Doktor Zips urat nem annyira a jó kilátás, mint inkább a szép Mir­­jám leány vonzotta. Az ő kedvéért ment Szerdahelyre ügyvédnek, és legközelebbi Lágbómerkor reb Mordche be is fejezhette a számo­lást. — Áchász vöárbá . . . férjhez adta a negyedik is, Mirjámot. Dok­tor Zipsné önagysága lett belőle. — Jó az l-ten — nevetgélt reb Mordche. S az áldozatok a Bész- Hámikdosba csakugyan kívülről kerültek. S ilyen szisztéma mellett férjhez adhatott volna még több lányt is. Akiknek persze már Jósua vagy a Bírák könyvéből kellett vol­na hogy neveket válasszon. SZABÓ OTTÓ TOLLRAJZA nő 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom