Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-06-26 / 26. szám

zott gyermekáldás alázatos viselésének terhétől. Viszont nem igazán ez a kulcskér­dés, hiszen a „Humanae vitae" kezdetű pápai enciklika nélkül is például a szoci­alista Vietnamban vagy az iszlám Indonézi­ában nagyjából annyi gyermek születik, mint a szigorúan katolikus Fülöp-szigete­­ken. Egyes ázsiai és latin-amerikai országok rendkívül radikálisan igyekeztek megoldani népesédesi problémáikat, csökkenteni is tudták a népszaporulatot (tömeges sterili­záció Indiában, az egygyermekes család mindennemű előnyben részesítése Kíná­ban, stb.). A pekingi politikusok húsz év leforgása alatt az 1 000 lakosra eső szüle­tési arányszámot 38-ról 19-re tudták csökkenteni. Mexikóban pedig sikerült az optimális születési arányszámhoz 3,2 szá­zalékról 2 százalékra közelíteni. A demográfusok nemrégiben még opti­mista számításait most borúlátók váltották fel. Hiszen még a stagnáló születési arány­szám mellett is (pl. Kínában vagy némely más fejlődő országban, növekszik az em­berek átlagéletkora), s ez egyre nagyobb tömegeket jelent a Földön. A harmadik világ országai óriási össze­geket fordítottak — sikerrel — az analfabé­tizmus felszámolására. Gazdasági és szo­ciális előrelépésük mégis korlátozott. A világ népességéről szóló jelentés szó sze­rint azt a hasonlatot használta, hogy olyan ez, mintha valaki egy mozgólépcsőn felfelé szaladna, miközben a lépcsők lefelé fut­nak; nagyon gyorsnak kell lenni ahhoz, hogy a mozgás előrevigyen. A népszaporulat Afrikában a legmaga­sabb, s az ENSZ-szakemberek szerint ez még nem a csúcspont. A századfordulóig még mindenképpen növekedni fog. Afriká­nak van ugyanakkor a legkisebb esélye, hogy a szegénység és az óriási népesség­­szaporulat ördögi köréből kitörjön: a több gyermek ugyan nagyobb szociális bizton­ságot teremt majd az öregeknek, ugyanak­kor a több gyermek akadályoz mindenfajta kollektiv haladást. A Nyugat-Afrikában elterülő, több nép által lakott Nigéria 1950-ben lakosainak hozzávetőleges számával (41,2 millió) a világranglista 13. helyén állt. 1987-ben a lenleg rendkívül gyorsan nő: a fejlett nyu­gati országokhoz képest a növekedés itt tízszeres. Persze, még így is csak fele annyi energiát használnak, mint az ipari­lag fejlett országokban. Az embereknél sokkal nagyobb tempó­val sokasodnak mindenütt a világon a gépkocsik. Az NSZK-ban évente 2,8 millió autó gurul le a futószalagról az utcára. Dél-Koreában 600 000. A szakemberek számításai szerint a világon ma közlekedő 500 millió gépkocsi a következő 35 évben megnégyszereződik. Az ENSZ jelentése szerint a világ kedve­zőtlen, sőt, emberiséget veszélyeztető trendjei csak akkor fordíthatók vissza, ha már a kilencvenes évek elején sor kerül bizonyos intézkedésekre. Az iparilag fej­lett országoknak csökkenteniük kell a nyersanyagfelhasználást, meg kell oldani­uk a hulladék kérdését, alacsony fogyasz­tású autókkal kell közlekedniük, és szóját kell enniük sült hús helyett. A mostanában igencsak fellendülő szo­lidaritási hullám segíthet a legszegényebb ázsiai, latin-amerikai és afrikai országok­nak többek között a születésszabályozás­ban is. Ebben ugyan segíthet, másban aligha, hiszen a problémát nem lehet kizárólag a fogyasztás csökkentésével megoldani. Sokkal nagyobb probléma a harmadik világ népességének kérdése. Bizonyos előrelépés már történt ennek szabályozásában is, s bizonyos eredmé­nyek már láthatók: a legkevésbé fejlett országokban, már egyre kevésbé érvényes az előítélet, miszerint a nő értéke egyenes arányban növekszik az általa megszült gyermekek számával. A születésszabályo­zást ma már szinte sehol sem tartják az imperializmus egyik megnyilvánulási for­májának. Persze, egyelőre semmi jelét sem mutatják Rómában, hogy a pápa valamikor is feloldaná az „antibébi-pirula-vétót”, s megszabadítaná a katolikus világot a túl­8. helyre lépett előre (108,6 millió lakos­sal). 2025-ben előreláthatólag 471 millió lakossal kell számolnia. Ez a világranglista harmadik helye lenne. Ugyanakkor például az NSZK negyven évvel ezelőtt lakosainak számát tekintve a világ 9. országa volt. Az előrejelzések szerint azonban 2025-ben már rajta sem lenne a világranglistán. Az iparilag fejlett országok lakosainak száma az 1950-es állapotokhoz mérten a század­­fordulóra a felével csökken. Mondják: a szegények azért olyan sze­gények, mert túl sok gyermekük van; túl sok gyermekük van, mert annyira szegé­nyek ... A családtervezés a fejlődő orszá­gokban csak akkor lehet sikeres, ha a szociális biztonság nem a gyermekek szá­mának lesz a függvénye, s ha a fejlődés­hez, haladáshoz szükséges és lényegében az azzal elválaszthatatlan láncszemek — az oktatás, a gazdasági növekedés, a szo­ciális biztonság, a születési arányszám csökkenése — egymásba illesztettek. Hogy a gazdasági jólét és az optimális születési arányszám mennyire összefüggenek, mu­tatja az igazán fellendült ázsiai országok — Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong — példája. A „négy tigrisnek" Japán mel­lett a legalacsonyabb születési arányszá­ma, de legmagasabb gazdasági növekedé­se van. Feldolgozta: -fm-Az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) közzé­tette annak a 92 fejlődő és-32 ip>arilag fejlett ország listáját, amelyet aszerint állítottak össze, hogy az egyes országokban milyen az ember fejlődésének indexe (HDI). Az index a következő alapadatokra épül: átlagos életkor (az 1987-es statisztika), az egy főre eső évi reáljövedelem dollárban kifejeztve (1987) és a felnőttek írástu­datlanságának aránya az adott államban. A HDI-t tehát e három összetevő kombinációja adja meg. A fejlődési index szerint a fejlett országok ranglétrájának legfelső fokán Japán áll; a felté­telezett átlagos étletkor 78 év, a lakosságának csupán 1 százaléka írástudatlan, az egy főre eső évi reáljövedelem 13 135 dollár. Utána követke­zik Svédország, Svájc, Hollandia, Kanada és Norvégia. Az átlagot véve az amerikaiak évi jövedelme a legmagasabb — 17 615 dollár. A többi mutatóval egybevetve — például 4 száza­lékos írástudatlanság — csupán a 17. helyen áll. A volt szocialista országok közül az NDK áll a legjobban, a HDI-ranglétrán a 19. helyen van. Az iparilag fejlett országok kategóriájában Cseh-Sziovákia a 25. helyen van (átlagéletkor 72 év. Írástudatlanság: 2 százalék, egy főre eső reál jövedelem: 7 750 dollár. Hazánkat szorosan a Szovjetunió követi. A fejlődő országok közül Costa Rica került a legjobb helyre (átlagéletkor: 75 év, írástudat­lanság : 7 százalék, jövedelem: 3 760 dollár), azt követi Uruguay, Argentfna. Dél-Kórea, Szinga­púr, Trinidad és Tobago, Panama, Kuba, Mexikó. A HDI mutatói szerint a legrosszabb helyzetben Csád, Sierra Leone, Burkina Faso, Mali és Niger vannak. Az utóbbi ország lakosainak átlagélet­­kora mindössze 45 év, 100 közül csuprán egy ember tud olvasni, az egy főre eső reáljövede­lem 452 dollár. nő 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom