Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-06-26 / 26. szám
zott gyermekáldás alázatos viselésének terhétől. Viszont nem igazán ez a kulcskérdés, hiszen a „Humanae vitae" kezdetű pápai enciklika nélkül is például a szocialista Vietnamban vagy az iszlám Indonéziában nagyjából annyi gyermek születik, mint a szigorúan katolikus Fülöp-szigeteken. Egyes ázsiai és latin-amerikai országok rendkívül radikálisan igyekeztek megoldani népesédesi problémáikat, csökkenteni is tudták a népszaporulatot (tömeges sterilizáció Indiában, az egygyermekes család mindennemű előnyben részesítése Kínában, stb.). A pekingi politikusok húsz év leforgása alatt az 1 000 lakosra eső születési arányszámot 38-ról 19-re tudták csökkenteni. Mexikóban pedig sikerült az optimális születési arányszámhoz 3,2 százalékról 2 százalékra közelíteni. A demográfusok nemrégiben még optimista számításait most borúlátók váltották fel. Hiszen még a stagnáló születési arányszám mellett is (pl. Kínában vagy némely más fejlődő országban, növekszik az emberek átlagéletkora), s ez egyre nagyobb tömegeket jelent a Földön. A harmadik világ országai óriási összegeket fordítottak — sikerrel — az analfabétizmus felszámolására. Gazdasági és szociális előrelépésük mégis korlátozott. A világ népességéről szóló jelentés szó szerint azt a hasonlatot használta, hogy olyan ez, mintha valaki egy mozgólépcsőn felfelé szaladna, miközben a lépcsők lefelé futnak; nagyon gyorsnak kell lenni ahhoz, hogy a mozgás előrevigyen. A népszaporulat Afrikában a legmagasabb, s az ENSZ-szakemberek szerint ez még nem a csúcspont. A századfordulóig még mindenképpen növekedni fog. Afrikának van ugyanakkor a legkisebb esélye, hogy a szegénység és az óriási népességszaporulat ördögi köréből kitörjön: a több gyermek ugyan nagyobb szociális biztonságot teremt majd az öregeknek, ugyanakkor a több gyermek akadályoz mindenfajta kollektiv haladást. A Nyugat-Afrikában elterülő, több nép által lakott Nigéria 1950-ben lakosainak hozzávetőleges számával (41,2 millió) a világranglista 13. helyén állt. 1987-ben a lenleg rendkívül gyorsan nő: a fejlett nyugati országokhoz képest a növekedés itt tízszeres. Persze, még így is csak fele annyi energiát használnak, mint az iparilag fejlett országokban. Az embereknél sokkal nagyobb tempóval sokasodnak mindenütt a világon a gépkocsik. Az NSZK-ban évente 2,8 millió autó gurul le a futószalagról az utcára. Dél-Koreában 600 000. A szakemberek számításai szerint a világon ma közlekedő 500 millió gépkocsi a következő 35 évben megnégyszereződik. Az ENSZ jelentése szerint a világ kedvezőtlen, sőt, emberiséget veszélyeztető trendjei csak akkor fordíthatók vissza, ha már a kilencvenes évek elején sor kerül bizonyos intézkedésekre. Az iparilag fejlett országoknak csökkenteniük kell a nyersanyagfelhasználást, meg kell oldaniuk a hulladék kérdését, alacsony fogyasztású autókkal kell közlekedniük, és szóját kell enniük sült hús helyett. A mostanában igencsak fellendülő szolidaritási hullám segíthet a legszegényebb ázsiai, latin-amerikai és afrikai országoknak többek között a születésszabályozásban is. Ebben ugyan segíthet, másban aligha, hiszen a problémát nem lehet kizárólag a fogyasztás csökkentésével megoldani. Sokkal nagyobb probléma a harmadik világ népességének kérdése. Bizonyos előrelépés már történt ennek szabályozásában is, s bizonyos eredmények már láthatók: a legkevésbé fejlett országokban, már egyre kevésbé érvényes az előítélet, miszerint a nő értéke egyenes arányban növekszik az általa megszült gyermekek számával. A születésszabályozást ma már szinte sehol sem tartják az imperializmus egyik megnyilvánulási formájának. Persze, egyelőre semmi jelét sem mutatják Rómában, hogy a pápa valamikor is feloldaná az „antibébi-pirula-vétót”, s megszabadítaná a katolikus világot a túl8. helyre lépett előre (108,6 millió lakossal). 2025-ben előreláthatólag 471 millió lakossal kell számolnia. Ez a világranglista harmadik helye lenne. Ugyanakkor például az NSZK negyven évvel ezelőtt lakosainak számát tekintve a világ 9. országa volt. Az előrejelzések szerint azonban 2025-ben már rajta sem lenne a világranglistán. Az iparilag fejlett országok lakosainak száma az 1950-es állapotokhoz mérten a századfordulóra a felével csökken. Mondják: a szegények azért olyan szegények, mert túl sok gyermekük van; túl sok gyermekük van, mert annyira szegények ... A családtervezés a fejlődő országokban csak akkor lehet sikeres, ha a szociális biztonság nem a gyermekek számának lesz a függvénye, s ha a fejlődéshez, haladáshoz szükséges és lényegében az azzal elválaszthatatlan láncszemek — az oktatás, a gazdasági növekedés, a szociális biztonság, a születési arányszám csökkenése — egymásba illesztettek. Hogy a gazdasági jólét és az optimális születési arányszám mennyire összefüggenek, mutatja az igazán fellendült ázsiai országok — Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong — példája. A „négy tigrisnek" Japán mellett a legalacsonyabb születési arányszáma, de legmagasabb gazdasági növekedése van. Feldolgozta: -fm-Az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) közzétette annak a 92 fejlődő és-32 ip>arilag fejlett ország listáját, amelyet aszerint állítottak össze, hogy az egyes országokban milyen az ember fejlődésének indexe (HDI). Az index a következő alapadatokra épül: átlagos életkor (az 1987-es statisztika), az egy főre eső évi reáljövedelem dollárban kifejeztve (1987) és a felnőttek írástudatlanságának aránya az adott államban. A HDI-t tehát e három összetevő kombinációja adja meg. A fejlődési index szerint a fejlett országok ranglétrájának legfelső fokán Japán áll; a feltételezett átlagos étletkor 78 év, a lakosságának csupán 1 százaléka írástudatlan, az egy főre eső évi reáljövedelem 13 135 dollár. Utána következik Svédország, Svájc, Hollandia, Kanada és Norvégia. Az átlagot véve az amerikaiak évi jövedelme a legmagasabb — 17 615 dollár. A többi mutatóval egybevetve — például 4 százalékos írástudatlanság — csupán a 17. helyen áll. A volt szocialista országok közül az NDK áll a legjobban, a HDI-ranglétrán a 19. helyen van. Az iparilag fejlett országok kategóriájában Cseh-Sziovákia a 25. helyen van (átlagéletkor 72 év. Írástudatlanság: 2 százalék, egy főre eső reál jövedelem: 7 750 dollár. Hazánkat szorosan a Szovjetunió követi. A fejlődő országok közül Costa Rica került a legjobb helyre (átlagéletkor: 75 év, írástudatlanság : 7 százalék, jövedelem: 3 760 dollár), azt követi Uruguay, Argentfna. Dél-Kórea, Szingapúr, Trinidad és Tobago, Panama, Kuba, Mexikó. A HDI mutatói szerint a legrosszabb helyzetben Csád, Sierra Leone, Burkina Faso, Mali és Niger vannak. Az utóbbi ország lakosainak átlagéletkora mindössze 45 év, 100 közül csuprán egy ember tud olvasni, az egy főre eső reáljövedelem 452 dollár. nő 9
