Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-06-26 / 26. szám
A MAGÁNVÁLLALKOZÁS RENDEZETT CSALÁDI HÁTTERET KÍVÁN A magánvállalkozói törvény kidolgozását januárban kezdték meg, és május 1 -jén lépett hatályba. Mi most azokkal a kérdésekkel szeretnénk foglalkozni, amelyek a magánvállalkozás esetében a nőket, a családot, a dolgozók beteg- és nyugdíjbiztosítását érintik. Ehhez kértünk interjút a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium dolgozójától, dr. Brigita Chrastilovától. — Az eddigi törvények szerint a férj és feleség közösen szerzett vagyona társtulajdoni viszonyt képezett, miszerint a házastársak egyike sem rendelkezhetett szabadon a vagyonnal a másik beleegyezése nélkül. A magánvállalkozás kockázat, melyet nem biztos, hogy mindkét házastárs egyformán akar vállalni. Figyelembe veszi-e ezt a vállalkozói törvény a házastársak vagyonmegosztásánál ? — A magánvállalkozó elhatározása, hogy egyedül vagy más társsal együtt kezd-e vállalkozásba, nincs összefüggésben azzal, hogy házastársával vagy nélküle végzi-e a munkát. A házastársak jogai ugyanis magánvállalkozásuk esetében megváltoznak. Mielőtt az egyik fél — a férj vagy a feleség — vállalkozásba kezd, szükséges, hogy a házastársak társtulajdonosi viszonyukat egymás között tisztázzák, tyég világosabban mondva: mielőtt vállalkozásba kezdenének, rendezni kell a házastársi problémákat, mert egy későbbi válás esetén a vagyonmegosztás csak bonyolódna. — Mi tehát a teendő ? — Elsősorban: mielőtt a házastársak egyike vállalkozásba kezd, ki kell kérnie a másik beleegyezését ahhoz, hogy társtulajdonban levő vagyonukat erre a célra felhasználhassa. A Polgári törvénykönyv szerint eddig ugyanis a mindennapos teendők intézésében a házastársak egyedül is eljárhattak, és csak a nagyobb dolgokhoz kellett kikérni a másik beleegyezését. A vállalkozók esetében, ha a feleség (vagy férj) az induláskor beleegyezését adja a férj (feleség) vállalkozásához, többször a férjnek (feleségnek) már nem kell — a nagy dolgokban sem — kikérni a másik jóváhagyását. — Mi történik akkor, ha a feleség a nagy kockázat láttán nem egyezik bele a közös vagyon felhasználásába ? — Abban az esetben, ha a feleség nem bízik férje vállalkozásában és nem vállalja a kockázatot, kérheti a bíróságon a társtulajdonosi viszony felbontását. Ennek azonban komoly következményei vannak, tekintet nélkül arra, hogy a feleség részt vesz-e férje vállalkozásában, vagy sem. Ha a férj és a feleség között a társtulajdonosi viszony továbbra is fennmarad, a vállalkozásból származó nyereség egyenlő részben illeti meg mindkét felet, s ez Így osztódik majd el a házasság esetleges későbbi felbontásakor is. Ebben az esetben azonban a feleség nem lehet a vállalkozó férj alkalmazottja! Abban az esetben, ha a házastársak úgy döntenek, hogy kérik a társtulajdonosi viszony felbontását, ajánlom, hogy szerződés formájában egyezzenek meg, a vállalkozásból származó nyereség mekkora hányadát kapja a feleség, és mennyi marad meg belőle a vállalkozó férjnek. Természetesen, ez ugyanígy vonatkozik majd a veszteségre is. — Ha a házastársak közösen vállalkoznak, ki fizeti az adót? — Ha mindkettőjük főállásban végzi a munkát, akkor az adóalap egyenlő részben oszlik meg mindkettőjük között, és mindkettőjüknél önállóan van adóztatva. Az adózás progresszivitására való tekintettel kedvezőbb, ha a házastársak közösen dolgoznak. habár itt gondot okoz a társtulajdonban levő vagyon használata. A megoldás a házastársak megegyezésétől függ, mindenesetre hangsúlyozom, hogy a vállalkozás stabil családi hátteret kiván! — A magánvállalkozó halála esetében kik örökölhetnek ? — A vállalkozó halálával megszűnik a vállalkozásra szóló felhatalmazás, de egyúttal érvényben van a Polgári törvénykönyv 460. paragrafusa, miszerint az öröklés történhet a törvényből eredően, végrendelet alapján, vagy párhuzamosan mind a két forma számításba jöhet. Természetesen a vagyon öröklésével együtt öröklődik a vállalkozással kapcsolatos összes tartozás és követelés is. — Milyen föltételek mellett van joga a magánvállalkozónak a beteg- és nyugdijbiztositásra ? — Egyetlen föltétel, hogy fizesse a betegbiztosítási díjat, mégpedig minden hónapban rendszeresen és időben. A magánvállalkozó, ha megkapta a járási nemzeti bizottságtól a vállalkozásának regisztrálását, köteles a betegbiztosítóhoz benyújtani kérvényét a beteg- és nyugdijbiztositásra. Ez alól kivételt képez ha a vállalkozó havi bevétele nem haladja meg a 400, illetve az évi 4 800 koronát, ha a vállalkozó ezen kívül még valamilyen szervezetnél munkaviszonyban van és ott fizeti a betegbiztosítást, vagy ha a vállalkozó rokkantsági, illetve öregségi nyugdíjat kap. Ezek a kivételt képező személyek önszántukból jelentkezhetnek betegbiztosításra, de ez részünkről önkéntes, nem kötelező. A biztosítási dijat mindig az előző hónap 20-áig kell megfizetni. A későbbi befizetés kedvezőtlenül hathat az esetleges betegsegély nyújtására. — Mennyit kell fizetni havonta a betegbiztosításra? A biztosítási díj a megszabott alap 25 százaléka. Ezt az alapot mindenki maga határozhatja meg 400—10 000 korona összegen belül. Ez azt jelenti, hogy biztosítási díjként legkevesebb 100 koronát, legtöbb 2 500 koronát fizethet egy személy havonta. A meghatározott összeget abban az esetben is fizetnie kell, ha a dolgozó betegállományban vagy gyermekgondozási szabadságon van. A betegsegélyt a befizetett biztosítási dij alapján számítják ki; a munkaképtelenség első három napjára 70 százalék, a negyedik naptól kezdve pedig 90 százalék jár, de ez az összeg egy naptári napra nem haladhatja meg a 107 koronát. — Mi mindenre vonatkozik a betegbiztosítási dij? — A magánvállalkozó a betegbiztosításból a kővetkező segélyeket kapja: betegsegély, szülési és gyermekgondozási segély, a gyermek születésekor kifizetett egyszeri pénzsegély, a családi pótlék, a temetési hozzájárulás és a gyógykezelés. Mindezekre a segélyekre — kivételt csupán a gyógykezelés képez —, ha teljesíti a betegbiztosítási kötelességét, joga van a magánvállalkozónak. Szeretném felhívni a nők figyelmét arra, hogy az önálló tevékenységet végzők nem kapnak kiegyenlítő juttatást abban az esetben, ha a terhesség, vagy a gyermekgondozás ideje alatt kisebb fizetéssel járó munkát kénytelen végezni. Ugyanúgy nem jár nekik juttatás a családtagok ápolása esetében sem. — Milyen esetben jogosultak szülési segélyre? — Ha az önálló tevékenységet végző terhes nö szülés előtt rendesen fizette a betegbiztosítást, vagy az utolsó két évben legkevesebb 270 napon át volt a betegbiztosítása. Továbbá ha a terhesség szüléssel végződik, ami azt jelenti, hogy a a gyereket má bejegyezték az anyakönyvbe, joga van az anyának pénzsegélyre, habár ez kihat, a segély folyósításé na időtartamára. A harmadik feltétel, hogy az anya se gélyfolyósitásának időtartama alatt nem folytatja a önálló kereseti tevékenységet. A segély összesen 2 hétig folyósítható, az egyedül álló nőnél, özvegyné elváltnál, leányanyánál 37 hetet tehet ki. Ha a n halott gyermeket szült, a pénzsegélyt 14 hétig kap hatja. Ha a gyermek az idő alatt hal meg, amíg a anyának joga van a pénzsegélyre, a gyermek halál után az anya még 2 hétig kaphatja a segélyt, gyereket szülő anyának kijáró pénzsegély időtartam nem lehet 14 hétnél kevesebb, és nem végződhet szülés után hat héten belül. — A gyermekgondozási segély mikor indokoH — Gyermekgondozási segélyt az anya gyermeke nek egyéves koráig kaphat. A gyermek háromévi koráig abban az esetben indokolt a gyermekgondozi si segély, ha az anya még egy iskoláskorú gyermekér gondoskodik, vagy a gyerek 26 éves koráig, ha < rendszeres tanulással készül hivatására, vagy rém szeres ápolást igénylő rokkant gyermekéről gondo kodik. Minden egyes esetben föltétel, hogy az am egész nap rendszeresen törődjön gyermekeivel és i folytassa önálló tevékenységét. A gyermekgondozi segély 600, 800, 900 illetve 1 3000 korona a gyér kék számától függően, akikről az anya gondoskodik, gyermekgondozási segélyt a meghatározott nyomta vártyon a járási nemzeti bizottságon kell kérni. — Mit kell tudni a nyugdíjbiztosításról? — Az önálló tevékenységet végzők nyugdijához alapot az az összeg adja, amelyből a betegbiztosit is jár. Például ha 830 korona biztosítási dijat fiz havonta az a 60. életévét betöltő férfi, aki ledolgoz« 42 évet, 1 858 korona nyugdijat fog kapni (ehh mérten az özvegyi nyugdíj 1115 korona lesz), 1 500 korona havi biztosítást fizet, a nyugdija 2 4 korona lesz. Annak a személynek, aki a magánváll kozásán kívül, de azzal egyidöben más munkaadói is dolgozik, a nyugdíjalapjához az ottani keresete hozzátartozik. A nyugdijat az utolsó 10 év 5 legjol évének átlagából számítják ki. _________________________H ZSEBIK SAROLT KÖNÖZSI ISTVÁN FELVÉTELE
