Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-12-12 / 50. szám

TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT MÖGÖTT E héten 4r 1 válaszol: Vannak aztán tárgyaim, amiket nem te­szek most ki, mert ütnék egymást. Ezeket dobozokba csomagolom és felviszem a pad­lásra, Lehet, hogy majd egyszer a gyerekeim és az unokáim örülni fognak nekik. Egyetlen tárgyamtól sem tudok megválni. — Vannak tárgyak, amelyeket a többi­nél jobban szeretsz? — Némelyikeket egyszerűen azért szere­tem, mert szépek. De vannak, amelyek első­sorban azért kedvesek, mert életem egy napos időszakára emlékeztetnek, mint pél­dául ez a festett fa sótartó, amelyet 1974- ben, elsőéves főiskolás koromban kaptam az osztálytársaimtól. — És ha a tárgyat olyasvalakitől kap­tad. akivel később megromlott a kapcso­latod? — A tárgy számomra akkor sem vészit az értékéből. Ha a kapcsolat megváltozik is, az a szituáció, amikor a tárgyat kaptam, meg­marad zárt közegként, s annak a kapcsolat­hoz semmi köze. — Ismerőseid mit szólnak a tárgyaitok­hoz? — Van, aki ignorálja őket. Van, aki meg­csodálja, de hozzáteszi, ö erre nem lenne képes. Mármint a takarításukra. És van, aki átvette ezt a stílust, és hasonlóképpen ren­dezkedett be. — S mit tanácsolhatsz annak, aki a példádat akarja követni ? — Csak annyit tudok mondani, hogy egyik napról a "másikra nem lehet így berendez­kedni. Ez nem úgy van, hogy teszek ezer koronát a zsebembe és mindent összevásá­rolok. Ezek a tárgyak évek hosszú során át gyűltek össze, mesterségesen nem lehetett volna őket összeszedni. A tanácsom inkább annyi, hogy a már meglevő tárgyakat igye­kezzünk helyesen csoportosítani. Mert a tár­gyak elrendezése az ember lelki harmóniájá­nak tükre. LÁM PL ZSUZSANNA HOGYAN RENDEZZÜK EL TÁRGYAINKAT? Mindannyian tárgyakkal vesszük kö­rül magunkat. Legtöbbünkben nemcsak gyermekkorban él, hanem valamilyen formában felnőtt korunkban is megma­rad a gyüjtöszenvedély. Vannak min­dennapi tárgyaink, dísztárgyaink, köny­veink, gyűjteményeink, értékeink, növé­nyeink. A tárgyak, díszek csak megfele­lő háttér előtt, jól megválasztott helyen es elrendezésben érvényesülnek. Azt. hogy milyen tárgyakhoz vonzódunk, mi tetszik, magunk is el tudjuk dönteni. De a tárgyak olyan elhelyezéséhez, hogy azoknak kellemes hatásuk legyen, nem mindenkinek van érzéke. Az alábbi álta­lános rendező elvek segítséget adhat­nak a tárgyak elrendezéséhez, a lakás díszítéséhez. • Elsősorban arra gondoljunk, a tár­gyak csak akkor válhatnak otthonunk díszeivé, ha azokat valóban szeretjük, ha őszintén tetszenek nekünk, vagyis van valami közünk hozzájuk. • Egy laza virágcsokor a vázában többnyire magától elrendeződik, a tár­gyak viszont nem feltétlenül adnak jó hatást, ha véletlenszerűen halmozód­nak egymásra. • A szabályos sorba rendezett vagy következetesen ferdére állított tárgyak­kal szemben, a helyükről kissé kimozdí­tott tárgyak lazább, vidámabb hatást keltenek. • A kontrasztok — pl. egy régi tárgy, a modem szobában — játékosan köny­­nyed díszítés egy komoly, merev beren­dezés között. Az élénk színű kép vagy dísz a falon a szolid, egytónusú lakás­ban. vagy akár a burkolatok és a beren­dezés anyagától erősen elütő tárgyak (úgymint fém- vagy üvegtárgyak egy faanyaggal, textillel teli szobában) éle­tet visznek a lakásba. • A szép tárgyakat, értékeinket gyakran szekrényben elzárva tartjuk, holott a tárgyak a használat által lesz­nek szépek. A másik véglet, amikor múzeumként zsúfoljuk tele a lakást nem múzeumi értékű tárgyakkal. A vég­letek között a díszítés megfelelő mérté­két kell megtalálni. • A lakás díszeit, a tárgyakat, a ké­peket a falon időnként változtatni is lehet, nem kell egyszerre mindent ki­tenni. • Ha hosszabb ideig nézve nem ad jó közérzetet a falon lógó kép, az aszta­lon a váza, benne virággal, vagy a dísztárgyak csoportja a polcon, az azt jelenti, hogy változtatni kell. Bízzunk saját harmóniaérzékünkben és merjünk változtatni. (RÉSZLET PREISICH ANIKÓ „OTTHON A LAKÁSBAN” C. KÖNYVÉBŐL Kollázs: - Izsu -A JOGÁSZ „1987-ben házasságot kötöttem, 1988-ban szüle­tett meg a gyermekünk. 1990. június 12-én a bíró­ság felbontotta a házassá­gunkat. A bíróság a volt fér­jemet havi 400 korona gyermektartási díj fizeté­sére kötelezte. Amíg külön éltünk, a férjem havi 400 korona nőtartási díjat fize­tett nekem. Most szeptem­berben egyik összeget sem fizette meg. Igaz-e, hogy a válás után már nem köte­les nekem nötartási dijat fi­zetni ? Ifjúházas-köicsönt vet­tünk fel, amit a volt férjem fizetéséből törlesztettünk. Jár-e nekem a kölcsönön vett vagyontárgyakból va­lami ? És ki fogja a kölcsönt tovább törleszteni ?" D. B. E. A gyermektartási dijat, amit a valóperi bíróság ítélt meg. a volt férjétől végrehajtás útján hajthatja be; ennek alapján az elma­radt részleteket és a folyó tartásdíjat a volt férje fizetéséből fogják levonni és önnek átutalni. A házastársak közötti kölcsönös eltartási kötelezettség értelmében a különélés idejére a biróság a Családjogi Törvény 91. paragra­fusa alapján ítéli meg nötartási dijat, amely­nek összegét úgy állapítja meg, hogy a két fél életszínvonala egyenlő legyen. Tekintettel van a kötelezett fél képességeire és lehető­ségeire és a jogosult fél indokolt szükségle­teire. Ez a tartásdijfizetési kötelezettség a házasság jogerős felbontásával megszűnik. Ha a volt házastárs (a feleség) nem képes saját maga eltartásáról gondoskodni (beteg­ség, kis gyermekéről való gondoskodás mi­att), akkor az idézett törvény 92. paragrafusa alapján kérheti, a bíróság kötelezze a volt házastársát, hogy az eltartásához hozzájárul­jon. Ennek az eltartási hozzájárulásnak a mértéke rendszerint kisebb, mint a házasfe­lek közötti tartásdij összege. Ezt a tartásdijat a bíróság csak a bírósági érvényesítés napjá­tól ítélheti meg, tehát nem visszamenőleg. Ami az ifjúházas-kölcsön visszafizetését és az ezen vett közös vagyon megosztását illeti, ez a volt házasfelek kölcsönös megálla­podásától függ, amit a Polgári Törvénykönyv 149. paragrafusa alapján kell megejteni. Ha nem tudnak bíróságon kívül megegyezni, akkor a válás jogerősségétöl számított há­rom éven belül bármelyikük a bírósághoz fordulhat, hogy ez ejtse meg a közös vagyon felosztását. Ennél abból kell kiindulni, hogy a volt házasfeleknek a közös vagyon fele-fele arányban jár. A vagyontárgyak elosztása mellett a terhek (kölcsönök) sorsáról is dön­teni kell, hogy ezeket ki veszi át, illetve ki fogja tovább is tödeszteni. A tartásdíj megítélése iránt mielőbb adjon be megfelelő indítványt a járásbíróságon. A vagyon felosztására pedig hívja fel a volt férjét, s ha nem sikerülne vele megegyezni, akkor mielőbb adjon be szintén a bíróságra indítványt, hogy ez ejtse meg a közös vagyon felosztását. 7 „Családi ház építéséhez 60 000 korona állami tá­mogatást kaptam, amit még nem merítettem ki. Igaz-e, hogy ezt már 1991- ben nem veheten igény­­_ be?" V. Z. Sz. Az érvényben lévő 1985. évi 136. számú és az ezt kiegészítő 1989. évi 74. számú hirdetmény szerint az épít­kezéshez nyújtott állami támogatás összegét a takarékpénztárnál az építke­ző külön számláján vezetik, amelyből az építkezéssel összefüggő kiadások — számlák kiegyenlítésére történnek a ki­fizetések. Amíg a megkötött szerződés feltételei fennállnak, s ezeket betartja, nem lehet akadálya a további kifizeté­seknek. A fenti rendelkezések megváltoztatá­sáról nincs tudomásunk. Ezért forduljon felvilágosításért a takarékpénztárhoz, ahol a számláját vezetik. Dr. BERTHA GÉZA nő 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom