Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-10-24 / 44. szám
( rrtmunu iiutt 1/ / {n/fn.tj!n<A Jemé / a filu _ 4 * t 5 p 5 . A G. Houfnagel rézkarc másolatán 1595-ből Kákáth (Párkány) és Gran (Esztergom) látképe látható, Memy bég levele írásának idejéből. VAJKOK A TÖKÖK KOKBAN Memy bég levele Pálffy Miklós érsekújvári főkapitányhoz A törökök 1543. augusztus 10-én foglalták el Esztergomot. Egyidejűleg Párkányt, az akkori Kakathot is birtokukba vették, és ezzel elkezdődött a 140 éves török hódoltság kora. A törököknek Esztergommal szemben a Duna innenső partján is megerősített helyre volt szükségük, hogy az átkelést csapataik részére biztosítsák, és esetleges visszavonulás esetén akadály nélkül térhessenek vissza Esztergomba. Erre pedig a párkányi rév volt a legalkalmasabb. A fegyverek zajának közepette a törökök a kereskedelemről sem feledkeztek meg. Minden várban hetivásárokat tartottak. A török hódoltság területén megtartott vásárokra a török kereskedők is eljártak, miután a végvárak kapitányaitól engedélyt kaptak. Az esztergomi bégeknek a Dunán inneni terület terményeire nagy szükségük volt, s ezeket innen könnyebben tudták békés úton megvásárolni, mint a túloldalon, amely csaknem teljesen a budai pasa kerületéhez tartozott. így vette tervbe Szokolovics Mém vagy másképpen Memy bég a Párkányban tartandó hetivásárokat. 1589. március 20-án — azaz 400 évvel ezelőtt — Pálffy Miklós érsekújvári generális főkapitányhoz a következő levelet intézte: „Mi azt gondoltuk, hogy a földnek épületére így leszen jobb, hogy itt Kakathon mindön héten vásár legyen és ismét fösokodalmak is legyenek, kire mindenfelől bízvást jöhessenek és mehessenek és az miből pénzt terömthetnek, mindönöket áruljanak és vegyenek. A nnakokáért im az több nagos uraknak is irtonk az dolog felöl; és ti Nagtok gondolja el. az sokadalmak mily alkalmatos napokon legyenek esztendő által és a heti vásárok is mely napon legyenek. Ezt ti Nagtok elgondolván és minekünk megírván, im mi azt elfogadjuk a mi hitünkre, tisztességünkre, emberségünkre. hogy az sokadalmakra és az vásárokra ide Kakathra mint hódolt és kódolatlanok bízvást jöhetnek és mehetnek, senkitől semmi hántások nem leszen. sem útjukban, sem az vásár helyen, akár Lévából. Újvárból. Komáromból, Szombatból, Posonból, Becsből. Prágából, akár honnét jöjenek, semmit ne féljenek, hanem bízvást jöhetnek és mehetnek minden marhájukkal és áruljanak, vegyenek, az mint sokadalmakban szoktak. Fogadjuk ezön mi hitünkre, hogy az kinek csak egy marháját valaki elveszi hatalommal, tizet adunk helyében. Mely mi fogadásunknak és hitönknek megerősítésére adtuk az mi pecsétünkkel megerősített levelönket bizonyságul. Isten velünk és veletek. ” Pálffy Miklós válaszát nem ismerjük. De kétségtelen, hogy Párkányban a vásárok tartását a törökök kezdték meg. A török — saját érdekében is — szavatartó maradt, és az árusokat nem bántotta. Párkány mint mezőváros 1724. augusztus 6-án kapta VI. Károly császártól az országos vásártartási szabadalmat, mely György, Bertalan, Simon Júda és Luca napokon tartandó állat és egyéb vásárokra terjedt ki. A négy országos vásár közül ma csak egy van megtartva október második felében mint „hagyományos vásár". A vásárok kezdetének idejét Párkányban Memy bég 400 éves levele hűen bizonyítja. A levél szövege Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából (Esztergom, 1900) című könyvében található. PODLUPSZKY MIHÁLY (A cikkben előforduló helységnevek szlovák nyelvű megfelelője: Nővé Zámky, Stúrovo.) A párkányi Simon Júda vásár ma FOTÓ: NÉMETH LÁSZLÓ nő 17
