Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-10-24 / 44. szám

székhelyen üzlethelyisé­get szerezni, az tudja, mennyi utánjárásba ke­rül... S ha végül mégis sikerül, az üzlet döcögő­sen indul. Ugyanis a fo­gyasztó egy helyben sze­retné megvenni mindazt, amire szüksége van. A megfelelő választék miatt együtt kell működni to­vábbi szövetkezetekkel is, meg kell szervezni a zöld­ségfélék szállítását, cso­magolását, feldolgozását, raktározását. Jó jövede­lemforrást jelentene pél­dául egy szövetkezeti fa­gyasztó vagy tartósító üzem. Fellélegezhetne a fogyasztó is és a termelő is, ha a piac ellátása hatá­rozná meg az árakat. Szeptember végén tízko­ronás paprikából egyet­len háziasszony sem ké­szít lecsót, de ha ötért ad­nák kilóját, biztosan el­fogyna a paprika. A má­sod-, harmadosztályú karfiolból is jó savanyú­ság lehetne, ha a szövet­kezet a saját üzletében a keresletnek megfelelően határozhatná meg, mennyiért adja. Ma már világos, hogy nincs szük­ség a termelő és fogyasz­tó közötti „harmadikra”. A mezőgazdasági üze­mek el tudják adni a friss zöldséget, egyenletesen el tudják látni az üzlete­ket. Szükségük van ugyan kölcsönre — valutára is — a gépek, hűtőberende­zések vásárlásához, me­lyekre jelenleg saját erő­ből még nem futja. De ha ezt a törekvésüket támo­gatja a minisztérium — márpedig az SZSZK Me­zőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériu­ma legutóbbi sajtótájé­koztatóján Július Varga miniszter megígérte —, a szövetkezetek a Zelenina vállalat nélkül is képesek lesznek megoldani lakos­ságunk zöldségellátását. S ezzel pedig igencsak sok probléma kiküszöbö­lődne. Többek között az olyan gond is, mint ami­lyennel Varga Géza lé­­nártfalvai kertésznél ta­lálkoztunk, hogy nem fogy a paprikája és ká­posztája. Ezek utánaztter­­melhet majd, amire és amennyire a fogyasztó­nak szüksége van, ami a szövetkezetnek kifizető­dik, amit képesek saját maguk értékesíteni. H. ZSEBIK SAROLTA KÖNÖZSI ISTVÁN FELVÉTELEI sági szabályozók már le­hetővé teszik, hogy azt termeljük, ami számunkra kifizetődő. Nos, mi a jövő­ben élni fogunk ezzel a le­hetőséggel — bizakodik a közgazdász. Látják, hogy a kertész­kedéssel csak akkor moz­dulhatnak előre, ha saját maguk értékesítik áruikat. Sajnos, ez nem megy olyan könnyen, ahogyan azt az ember gondolná. Ahhoz, hogy üzletet nyit­hassanak, elsősorban he­lyiség kell. Aki megpróbál egy kerületi vagy járási A kertészet állandó dolgozói A sérült káposztafejeket saját maguk savanyítják paprika. Mi meg Sajót re­­keszthettünk volna vele, 20 vagon állt raktáron. Hiába telefonáltuk körbe a Zelenina üzemeit, csak néhány kilót voltak haj­landók átvenni. Felhívtuk Ostravát is, azt a választ kaptuk; nagyon sajnálják, hogy nem jelentkeztünk előbb, éppen most érke­zett 20 vagon paprika Spanyolországból... Hát ne üsse meg az embert a guta?! — bosszankodik a történteken Kocsis Lajos mérnök, a szövetkezet közgazdásza. A 66 hektáros kerté­szet — melyben korai, fél­korai, őszi és vörös ká­posztát, karfiolt, paprikát, paradicsomot, zöldbabot termelnek — idei áruérté­kesítési terve 6,3 millió korona. Előreláthatólag 1 millió koronával lesz ke­vesebb. Mivel gond volt a korai káposzta, a paprika, karfiol eladásával, s az összi káposztának is ala­csony a felvásárlási ára, a tiszta nyereség jó ha meghaladja a 800 ezer koronát, ami 400 ezerrel kevesebb a tervezettnél. A kertészeti dolgozók ál­tal kitermelt évi tiszta nyereség személyenként 35 ezer korona, míg szö­vetkezeti méretben eléri az 50 ezer koronát. A szö­vetkezet vezetősége arra az álláspontra jutott, hogy a kertészetben a jö­vőben csak olyan zöld­ségféléket termesztenek, amelyek a szövetkezet­nek kifizetődők. — A korai és őszi ká­poszta, a karfiol termesz­tése nagyon munkaigé­nyes, a végén pedig el sem tudjuk adni. Jövőre zöldbabot és zöldborsót termesztünk helyette, mert ezek művelése, be­takarítása gépesíthető. Az idén 275 ezer fej karfi­olunk termett. A karfiol­ból a jövőben sem szíve­sen mondanánk le, annak ellenére sem, hogy óriási gond a holland vetőmag beszerzése, a hazai pedic nem megfelö, mert tér mése egy-két nap alat megsárgul, ha nem tud juk időben kivágni. A kar fiolért darabonként 7 ko rónát kapunk, míg a; ugyanennyi munká igénylő káposztának ki lójáért csak hatvan fillért A káposztatermesztés nek viszont itt hagyomá nya van, az ideális klím; miatt is. A sérült, reped fejeket magunk savanyít juk, de ezzel a termé künkkel is ki vagyunl szolgáltatva a Zelenin: értékesítési „kedvének" Szerencsére az új gazda

Next

/
Oldalképek
Tartalom