Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-17 / 4. szám

CSALÁDI KÖR ifjúsággal, de más társadalmi cso­portokkal kapcsolatos kutatások azt igazolják, hogy a házasság és család mint olyan értékrendünkben előkelő helyet foglal el. Kiáltó azonban az ellentmondás, mely ezen megái la pit és és a valóság, a válások magas száma, a bomlófélben levő családok aránya között fönnáll. A helyzetet azzal magyarázhatjuk, hogy a félek a konkrét házas- és családi életet abból a szempont­ból ítélik meg. hogy az mennyire elégíti ki szükségleteiket és érdekeiket miként alakít­ja. formába személyiségüket stb. Vagyis a házasság jövője, minősége, működőképes­utóbbi években Csehszlovákiában a tizen­hat-tizenhét éves lányok által kötött korai házasságok száma kb. háromezer-ötszázra tehető; a fiúknál kétszázötven-háromszáz között mozog. Még abban az esetben is. mikor jelentős érzelmi háténei indul a házas­ság, a kényszerű ok. a megesett baj. a terhesség egyben átka is lesz a házastársi kapcsolatnak. Bontóperes bírák a meg­mondhatói, hányszor hallják a válófélben levő férjtől: „Megmondtam a feleségemnek, hogy elveszem, de készüljön föl a legrosz­­szabbra!" Anélkül, hogy fölöslegesen dramatizálnánk az is jellemző, hogy a sokkal veszélytelenebb miniabortuszok aránya az összvetéléseken belül ebben a korcsoportban (tehát a 17 évesek között) a legalacsonyabb — az ok minden bizonnyal az. hogy a lányok későn vallják be a terhességet. A fölsorolt adatok jelzik, hogy a nyugta­lanság jogos, valamit tennünk kell! A csalá­dok mai helyzetének kritikus értékelése (né­mely negatív tendenciák erősbődése) arra enged következtetni, hogy kísértet ernk. me­lyek segítségével a házasságra és a családi életre való nevelésben áttörést akartunk (akarunk) elérni, a társadalom átalakítása csak a pedagógusok, de az orvosok és pszi­chológusok között is. Élenjáró pedagógiai szaktekintélyeink a „korlátozó etika" követői, azt a nézetet képviselik, hogy semmiképp sem érthetünk egyet a házasság előtti nemi kapcsolattal, és sem az esetek magas szá­ma. sem a napi divat dtktálása nem erköl­­csösitheti az így élők viselkedését. Kiemelik, hogy erkölcsi tekintetben a nemi élet a házasélethez kötődik, és az ifjúságot is en­nek értelmében kell fölvilágosítani. Fiataljaink és a tanítók többsége — mint a fölmérések mutatják — elfogadják, és szük­ségesnek tartják a házasságkötés előtti sze­xuális életet, tapasztalatszerzést. Alapfelté­telként természetesen megjelölik a kölcsö­nös szerelmet, az érettséget, a felelősségtu­datot. melybe beletartozik az alapvető sze­xuális kultúra, ideértve a fogamzásgátló sze­rek ismeretét és használatát is. A szexuális érintkezést tiltó normákat kel­lene erősíteniük azoknak az elrettentő pél-Etikák harca avagy a korai házasságok és a nevelés K,' sége. belső egyensúlya nagyrészt attól függ. mennyire oldódnak meg benne az ember személyiségfejlődésének ellentmondásai. Elmondhatjuk, hogy a személyiségükben éretlen partnerek közti és a terhesség miatt köttetett házasságok jövője bizonytalanabb, és kisebb az eshetősége, hogy feladataikat teljesíteni tudják. Nemrég egy. a szakmun­kástanulók nevelésével foglalkozó tanácsko­záson az egyik iskolaigazgató megállapítot­ta: „A mi harmadikos lányaink már anyák, és rengeteg problémával küszködnek, melyeket nem tudnak megfelelően megoldani: a férj katona, lakásgondok, gyereknevelés stb." És nem csak egyedi esetekről van szó! Az a helyzetet — hiszen a korai házasságok jó része sikeresen funkcionál — meg kell mon­danunk. hogy a házasságot mint fontos szo­ciális intézményt nem kezesük a súlyának megfelelően, jobban mondva; a hagyomá­nyos erkötcsiség nevében visszaélünk vele. Mert — nézetünk szerint — mégiscsak trag» latsak és sokkoióak azok a számok, melyek a tizenhét -tizennyolc éves lányok vetéléseiről, az ún. abortuszokról tudósítanak. Számuk, arányuk az utolsó három évben állandóan emelkedik: például Szlovákiában 328-n» (1986-os adat) egy év alatt 522-re. A múlt év első felének adatai szintén arra engednek következtetni, hogy a helyzet nem javul. És lékül eleve kudarcra vannak ítélve. A társa­dalom reprodukciós mechanizmusainak leg­mélyén rejlő tényezők nevelő hatása hason­líthatatlanul hatékonyabb, mint akár az isko­láé. társadalmi intézményeké. Azért is van igy mindez, mert az az anyag, amit az iskola a tanítási órákon vagy más szervezett alkal­makkor tank a fiatalsággal, nagyon messze esik azoktól a reális problémáktól, melyekkel a mai házasságok és családok küszködnek. Azért is fontos, hogy tudatosítsuk ezeket a tényeket, mert néhányunkban a tehetetlen­ség (az érzés, hogy nem tudjuk gyorsan és sikeresen megoldani a fiatal családok élet­körülményeinek javítását olyan veszélyes il­lúziókat ébreszt, miszerint neveléssel, tanácsadással, pszichoterápiával, a jogi sza­bályozás szigorításával pótolni lehet szociál­politikánk hiányosságait, a szolgáltatások fejletlenségét, a társadalmi élet szervezését stb. Természetesen a fiatalok házasságra és családi életre való nevelésének megvan a maga szerepe, és megvannak a maga vonza tai. Az etikák harca A házasságra és a családi életre való nevelés alacsony hatásfoka elsősorban a szexuális nevelés koncepciójának követke­zetlenségeiből ered. figyelembe véve a fiata­lok egyes csoportjainak életkori és szociális sajátosságait. Az egységes koncepció kidol­gozása azonban megköveteli, hogy világosan fogalmazzuk meg az elveket és erkölcsi nor­mákat melyek alapjául szolgálhatnak és váj­hatnak az iskolában, a családban történő nevelésnek. A korai premaritáits terhességek szem­pontjából nagyon fontos lenne, hogy ítéljünk a házasság előtti szexuális érintkezés erköl­csi jogosságáról. A kérdés kétségkívül kulcs­­fontosságú és élénk vita tárgyát képezi nem­dáknak. melyek az abortuszt és annak pszi­chikai erkölcsi következményeit ecsetelik, a lányanyák szociális és anyagi gondjait, a sikertelen korai házasságokat a magas válásarányt stb. De olyan benyomásuk is van. hogy a föJviágositassal. a szexuális neveléssel, a fogamzásgátlás ismeretével szemben ellenérzés kötődik ahhoz a meg­győződéshez. hogy ezek esetleg aláássák a tilalom tekintélyét hatástalanítják az elret­tentés erejét. Széles körben ismert az a nézet is. mely szerint a föhilágosítás. a fogamzásgátlók hozzáfélhet őségé stb. ösztönzik a korai nemi kapcsolatokat s ez nagyobb mértékben megzavarhatja a fejlődő fiatal pszichoszexu­­alitását. mint a jelenlegi helyzet mikor fiatal­jaink alapvető ismeretekkel nem rendelkez­nek a fogamzásgátlást illetően. A homályosság, a megválaszolatlan kérdé­sek — melyekre a tudományos kutatás sem adott elégséges választ — okozzák első sor ban. hogy a pedagógusok, orvosok ellenér­zéseiknek adnak hangot a szexuális nevelés­sel kapcsolatban, főleg az iskolák utolsó osztályaiban. Az etikák harca azonban nem­csak a pedagógusok, orvosok, tudós szakte­kintélyek között folyik, hanem jelen van a családban is. A csehszlovák családok 37 %-a tizenöt-tizenhét éves korban tartja szükségesnek a szexuális fótvilágosítást. El­képzelhetjük. csak ebből kifolyólag mennyi konfliktus adódik szülő és iskola között! És nem említettük még a szülőket akik elége­detlenek az iskola tevékenységével ugyanis úgy érzik: az iskola semmit nem tesz! Merre legyen tebát a kiút? Mindenesetre megoldás lehet a szexuális nevelő munka szakosítása a szülőkkel való megegyezés alapján, illetve a társadalmi szervezetek, a nószövetség segítségével. LADISIAV MACHÁCEK szociológus FOTÓ: KRASCSENITS GÉZA nő io >

Next

/
Oldalképek
Tartalom