Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-17 / 4. szám
• Pályaválasztási tanácsadó • Pályaválasztási tanácsadó • Kihez forduljunk ? „Féugeot" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy az egészségügyben mikor és kinek jár ún. nehézségi pótlék. amit bizonyos elmaradottnak nyilvánított járásokban, vagy különösen nehéz szolgálattal járó munkahelyeken adnak. Pl. a Nagykürtösi (Vefcy Krtis) járásban a frissen végzett, most munkába álló egészségügyi dolgozóknak az alapfizetésen kívül megígérik ezt a pótlékot. Olvasónk azt kérdezi, hogy jár-e ez a pót-Ezeket a helyeket a minisztérium által kiadott külön jegyzék tartalmazza. amelyben a Nagykürtösi járás is szerepel. Ugyanezen utasítás 8. paragrafusa szerint azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik teljes beosztásban olyan szakmákban vagy olyan munkahelyen dolgoznak, ahová csak nehezen lehet munkaerőt szerezni, az alapfizetésükhöz szintén havi 100-tól 500 K£s-ig terjedhető pótlékot lehet adni. Az utasítás 3. számú melléklete A magyar tanítási nyelvű szakmunkásképzők lék annak is. aki már a járásban lakik, és régebben ott dolgozik. Az egészségügyi dolgozók fizetési feltételeit az egészségügyi miniszter 1980. augusztus 28-án kiadott utasítása tartalmazza, amely a Minisztérium hivatalos közlönyének (Vestnik Ministerstva zdravotnictva SSR) 1980. évi 5—8. számában jelent meg. Ezen utasítás 7. paragrafusa értelmében azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik olyan helyen (községben) laknak és dolgoznak, ahol a létfeltételek különösen nehezek, az alapfizetésükhöz a nehézségi feltételek mértéke szerint havi 100 és 500 korona közötti terjedelemben pótlékot lehet adni. tartalmazza e pótlék összegét az egyes szakmák, illetve munkahelyek és a dolgozók egyes csoportjai számára. Erről az illető szervezet vezetője dönt. A fentiek értelmében ezekre a pótlékokra nincs jogigény, ezeket a törvényes alapfizetésen felül lehet, de nem kell megadni. Az általános munkajogi és bérelőirások értelmében ugyanis a dolgozónak csak a bérelőírásokban vagy a kollektív szerződésben meghatározott — kötelező — bérre (fizetésre) van igénye, de nem az esetleg megadható — tehát fakultatív — pótlékokra. Dr. BERTHA GÉZA Egészségünk védelmében Miért válnak hatástalanná az antibiotikumok? Egyes gyógyszereket pontos időközökben: — 4-, 6-, 8-, 12-óránként — kell szedni. Ezek a gyógyszerek az antibiotikumok és a kemoterapeutikumok csoportjába tartoznak. Ilyen például a Penicillin tabletta, a Tetracyklin kapszula, az Amoclein tabletta, a Bactrim, a Supristol. Ezeket az orvosságokat azért kell pontos időközökben beszedni, mert antibakteriális szerek, és csak akkor hatásosak, ha megfelelő koncentrác in vannak jelen a vérben. Az említett idő után annyira csökken a mennyiségük a vérben, hogy az nem elég a gyógyításhoz. Ezeket a gyógyket nem szabad sze ,zes italok - mnbtna).- re* rhatástalan- Anai. d Detee-ége# valójában nem gyógyítják rla a beteg fegyelmezetlen es rendszer icsenöí - »c. az antibiotikumot, a betegség gyógyítása egy hétről elhúzódhat három hétre is. A gyógyszerek szedését akkor sem szabad abbahagyni, ha a beteg szubjektiven már jól érzi magát Ha magunkba látnánk abban az időszakban, amikor saját magunk döntöttünk, hogy nem szedjük tovább. mondjuk az Ampicillint, akkor meggyőződhetnénk arról, hogy a betegség kórokozói (a baktériumok) még mindig jelen vannak' a szervezetünkben. Nyugodtan tovább szaporodnak. mert elmaradt a gyógyszer. Felélednek és egy pár hét múlva újból visszatér az eredeti betegség. Ha az orvos következetesen ismét azt a gyógyszert írja elő, amelyet pár héttel azelőtt a beteg nem szedett be, akkor az orvosság hatástalan lesz. mert a kórokozók már megszokták az antibiotikumot, és ellenállóvá válnak. Ilyen bakteriális rezisztencia (ellenállóképesség) a rendszertelen szedés következtében létrejöhet. Legjobb megoldás az lenne, ha mindenki megtartaná a pontos utasítást. aJ 'K>iást, és az előírt gyógyszereket a megfelelő időben és módon venné be o mielőbbi gyógyulás érdekébe»’ NAGY GÉZA Pályaválasztási tanácsadónkban tavaly azokat a gimnáziumokat és szakközépiskolákat ismertettünk, amelyekben a magyar nemzetiségű tanulók anyanyelvükön tanulhatnak. Mostani, két részes cikkünkben azoknak a szakmunkásképző iskoláknak a jegyzékét közöljük, amelyekben teljesen vagy részben magyar nyelvű oktatás folyik. A népesség mintegy 60%-a szakmunkásképzőben szerzi meg a kötelező tízosztályos képzést. A középiskolák közül tehát a szakmunkásképző iskolákból van a legtöbb. A szakmunkásképzés új rendszerében az érettségivel végződő négyéves szakokon olyan szakmákra készítik föl a tanulókat, amelyek tőlük bizonyos intellektuális tevékenységet is megkívánnak. A fiatalok legnagyobb része hároméves képzésben vesz részt, és középfokú szakmunkás képesítést szerez. A szakmunkásképzők kétéves tanulmányi szakán a kevésbé igényes munkásszakmákra készítik föl a tanulókat, olyanokra, amelyekben az egyszerű manuális munka van túlsúlyban. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák végzős tanulói magyar vagy szlovák nyelvű szakmunkásképzőben tanulhatnak tovább. A két-, három- és négyéves szakokon egyaránt szerveznek osztályokat magyar nemzetiségű tanulók számára. Természetesen ezek számát sok körülmény korlátozza. Szervezési okok miatt nem tudnak a tanulók érdeklődésének megfelelő számú osztályt nyitni. Gyakran még a viszonylag nagyszámú magyar nemzetiségű tanuló esetében sem lehet önálló osztályt nyitni, mert a szlovák alapiskolából érkezők számának levonása osztályokra és szakokra való szétosztásuk után egy-egy szakon és osztályban olyan kevés számú érdeklődő marad, hogy számukra nem lehetséges külön osztályt nyitni. Szélsőséges esetekben szakmai csoportok hozhatók lőre. E szervezési nehézségek ellenére Szlovákiában a szakmunkásképzők hálózatában 25 olyan iskola van, amelyben a magyar nemzetiségű tanulók anyanyelvükön tanulhatnak. Ezek az iskolák a következők: A Bratislavai (Farkastorok — Vtőie Hrdto) Építőipari Szakmunkásképző Iskola a szlovák osztályokon kívül magyar nemzetiségű tanulók részére is nyit osztályokat, amelyekben főleg a bratisiavai Hydrostav vállalat részére képez hároméves szakokon kőműveseket és ácsokat. A Dunaszerdahelyi (Dort. Streda) Magyar Tanítási Nyelvű Építőipari Szakmunkásképző Iskolában több szakmát sajátíthatnak el az érdeklődők, pl. a kőműves, az ács. a vasbetonszerelő, a szerelő, a gépszerelő, a bádogos szakmát. Az iskola elvégzése után a helyi gyárakban, üzemekben valamint a Bratisiavai Építőipari Vállalatnál, a Stavoindustriában. a Stavingben, a Priemstavban és a Komáromi (Komámo), Galántai. Érsekújvári (Nővé Zámky), Nyitrai (Nitra) járás néhány üzemében helyezkedhetnek el a tanulók. A Nyugat-szlovákiai Knb-hez tartozó Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szakmunkásképző Iskolában gépészeket, szerelőket, varrónőket, fodrásznőket, asztalosokat, festö-mázolókat. konfekciókészítőket képzenek. A végzett tanulók helyben és a járásban, illetve Bratislavában kapnak munkalehetőséget. A Somorjai (Samorín) Szlovák és Magyar Tanítási Nyelvű Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola (Dunaszerdahelyi járás) a magyar tanulók részére a következő hároméves szakokat nyitja: állattenyésztő, növénytermesztési gépész, szerelő. Az itt végzett tanulók a környék mezőgazdasági üzemeiben helyezkedhetnek el. A Somorjai Szlovák és Magyar Tanítási NyeNO Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában szakács-felszolgáló szakon tanulhatnak az érdeklődök. A szakmunkásképző a Nyugat-szlovákiai kerület Jednotái részére képez szakácsokat. A Vágseltyei (Safa) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola (Galántai járás) a szlovák osztályokon kívül magyar osztályokat is nyit mezőgazdasági gépész szakon. A végzett szakmunkások a környék mezőgazdasági üzemeiben helyezkedhetnek el. A Galántai Szakmunkásképző Iskolában magyar, osztályokat is nyitnak kőműves szakon. A képzési idő három év. Az itt végzett tanulók többnyire a helyi és a környékbeli építőipari vállalatoknál helyezkednek el. A Komáromi Gépipari Szakmunkásképző Iskola magyar tanítási nyelvű osztályaiban négyéves szakokon gépszerelőket, hároméves szakokon pedig gépszerelőket, gépi forgácsolókat, festő-mázolókat és asztalosokat képeznek. Az iskola elsősorban a Steiner Gábor hajógyár, a Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák komáromi üzeme és a Vág Menti Gépgyár gútai (Kolárovo) üzeme számára képez szakmunkásokat. Az Ógya/lai (Hurbanovo) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola (Komáromi járás) szlovák osztályain kívül magyar osztály is nyílik növénytermesztési gépész szakon. A képzési idő három év. Az iskola a környező mezőgazdasági üzemek részére képez szakmunkásokat. A Komáromi Szakmunkásképző Iskola (Budovaterská u. 22) magyar osztályokat is nyit gépszerelő, elektroműszerész, festő-mázoló és kőműves szakon. A helyi és a környékbeli gyárak, üzemek részére képez szakmunkásokat. A Karvai (Kravany n. Dunajom) Magyar Tanítási Nyelvű Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola növénytermesztő, állattenyésztő, kertész, asztalos és mezőgazdasági termelés szakon képez szakmunkásokat a környékbeli mezőgazdasági üzemek számára. Az Ipolysági (Sahyj Magyar Tanítási Nyelvű Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola (Lévai járás) operátor, állattenyésztő és növénytermesztési gépész szakra vesz föl tanulókat. Az itt végzett tanulók a környék mezőgazdasági üzemeiben helyezkedhetnek el. (A további magyar tanítási nyelvű szakmunkásképzők jegyzékét következő számunkban olvashatják.) Dr. FODOR ZOLTÁN nő ii