Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-08-29 / 36. szám

KUCKÓ Lázár Ervin Virágszemű Abból már sok botrány származott, hogy valakinek szép szeme van. De ilyesfé­le perpatvarról, ami Varga Julcsa szeme miatt kerekedett, állítom, még a legöregeb­bek sein hallottak Mert Varga Julcsát, ha netán nem tud­ná valaki, Virágszemünek nevezik. Azért, mert gyönyörűséges kék szeme van. Nos hát ebből leit a hőddel hadd. Mert egy szép napon a Karcsú Sisakvirág nem átadatta azt mondani: — Semmi kétség. Varga Julcsa szeme olyan, mint én! Ami igaz, igaz, a Karcsú Sisak virág igen szép, senki szemének nem válna szé­gyenére, ha rá hasonlítana. Nem is lett volna baj ebből a kijelentésből, ha nem hallja meg néhány másik virág. A Fürtös Gyöngyike fel is csattant mituljárt. — Még hogy olyan, mint te! Jobb, hu elhallgatsz a sápatag színeddel. Varga Julcsa szeme éppen olyan, mint én! Na, Jett erre riadalom, zenebona. Rikoltozott a Tavaszi Csillagvirág, hogy márpedig csakis ötöle kölcsönözte a színét Julcsa szeme. Az Ibolya a hasát fogta ne vet lében. — Még hogy azt képzelitek .. . Ile­lte... és én ? Az Erdei Gyöngyköles erre leli láz la az Ibolyát. — Nem is kék vagy. lila — mondta dühösen. — Ha én lila vagyok, akkor Julcsa szeme is lila Vegyétek tudomásul! — kiabálta az Ibolya Erre aztán előpattant a Búzavirág is. — Ti merlek ezen vitatkozni?! Nézze­tek meg engem! Még szerencse, hogy nem tudtak egy­máshoz közelebb menni, mert biztos hajba kaptak volna. Különösen akkor, amikor a közönséges Gubóvirág is beleszólt a vitába. Ennek aztán nekiestek mind a hatan. — Te mersz közbeszólni! Hiszen még a neved is közönséges! Akkora volt a ricsaj, hog)1 a szundikáló Jüvek mind felébredtek. Hál. mondhatom nektek, nincs annál csúnyább, mint amikor virágok veszeked­nek. Gondolhatjátok, ki tett itt igazságot. Természetesen Mikkamakka Éppen arra járt (majdnem mindig arra jár. amerre kell), és felkiáltott: — Te úristen, színvak lettem! A virágok elhallgattak. Egyszerre kér­dezték: — Színvak? Miért? — Reggel, amikor erre jártam — mond­ta Mikkamakka —, világosan láttam, hogy ezen a helyen hét kék virág virít. — Persze — mondták a virágok —, és ? — Most meg hét vöröset látok! Hopp, egymásra nézlek a virágok! Hát bizony nem Mikkamakka Volt színvak, hanem ők vörösödtek ki a méregtől. Gyor­san visszakékültek hát, és előadták az iig vet Mikkamakkának. — Ó — mondta Mikkamakka —, de oklondiak vagytok! Ez a legegyszerűbb a világon. Varga Julcsa szeme hétfőn Kar­csú Sisak virág, kedden Fürtös Gyöngyi­ke. szerdán Tavaszi Csillagvirág, csütör­tökön Ibolya, pénteken Erdei Gyöngykö­les. szombaton Búzavirág, vasárnap meg Közönséges Gubóvirág. — (Azért mondta a Gubóvirágot vasárnapra, mert titokban az tetszett neki legjobban.) — És közben persze — folytatta Mik­kamakka — Varga Julcsa szeme egész héten szebb, mint ti heten együttvéve. Ebben meg is nyugodtak, a virágok, és azóta is boldogan kékellenek, virítanak. nö 16 Patus János VICA-DALOK Járni tanúi cica-vica szeppenj mogyoró erejű fáznak az angyalok öltözz fel cica-vica bátran te vagy ám a vitéz reszket az ördög is indulj el Játszik mostanában hajdanában elmenőben megjövőben ide-oda kapdos ki-be ki-be jár kedvtelésben hajszolásban unszolásban tettetésben cica-vica boldog cica-vica sír Dénes György Piros vers Piros hajnal, piros ég. fölébredtek Pirosék. Piros sugárt ont a nap. Piros ajka Pirosabb. Piros arca bársonyán piros mosoly, halovány. Piros blúzt ölt Piroska, így indul el pirosba. Piros szoknya, topánka, pirosán süt a lángja. Piros reggel, piros lány, ámuldoznak Piroskán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom