Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-08-15 / 34. szám

körülvevő tárgyi és szellemi világ, amelyet ő maga teremtett meg. Kassán (Kosice) va­gyunk. A város változatos múltra tekint vissza, általános építészeti és városépítészeti szem­pontból is. A kassai katlan a legrégebbi korok óta vonzotta a letelepedni vágyókat (itt van hazánk egyik legrégebbi, késő kökorsza­­ki településének maradványa). Megfordultak itt a szkíták, kelták, dákok, gótok, kvádok, a hunok, s a szlávok. 1230-ból származó feljegyzések településként emlegetik (Villa Cassa), 1290-ben keltezett királyi és egyhá­zi iratok már városként (civitas). A XIII. szá­zad végétől Európa élénk kereskedelmi góc­pontja. A középkori Kassa a királyváros jogait élvezi: vámkedvezményekkel, a városon át szállított idegen áru vásárlásának privilégi­umát, van pénzverdéje és saját pénzneme. A XV. század végén a védősánccal körülbás­tyázott, öt városkapuval rendelkező városban mintegy 1 006 ház állt, lakóinak száma 8—10 ezerre volt tehető. Az akkori viszo­nyok közt a kézmüvesiparáról, kőfaragóiról és barhentszövéséről híres város igazi nagy­város volt. A következő századtól kezdve azonban hanyatlik, megsínylette Zápolyai János és Habsburg Ferdinánd hatalmi har­cát, s nem utolsósorban egy pusztító tűz­vészt is. Lakóinak száma ez időben nem több négyezernél. A kassai egyetemet 1657-ben alapították, s I. Lipót Arany bullája (1660) a kölnivel, a bécsivel, a prágaival helyezi egyforma rangra. Mintegy háromszáz éves letargia után a XIX. század elején ismét fellendül a város; vidéki város, megyeszék­hely az iparosítás — főleg manufaktúrák — kezdeti lépéseivel. Ekkor ismét 8—10 ezer a lakosainak száma, s ez a XX. század elejére mintegy 40 ezerre nő. A mai látogató számára a belváros főutcá­ján szembeötlőek a felállványozott házak, több épület és bolt pedig már új köntösben pompázik. Most folyik a középkor egyik épí­tészeti remekének, a gótikus dómnak a felú­jítása is. Végre tehát a belvárosra is sor került, hiszen a várost aszimmetrikusan kö­rülvevő lakótelepek szükségszerű és gyors — helyenként kaotikus, máshol meggondolt — építése sokáig elvonta róla a figyelmet. A kérdés most már csak az, vajon mindent egybevetve a centrum és egyre terebélyese­lebb kerülve így a nőkhöz és a fiatal csalá­dokhoz. Nagyobb erőfeszítés árán, de job­ban fel tudják ma mérni gondjaikat, érdeklő­dési körüket, igényeiket és saját lehetősége­iket. Programjukat és rendezvényeiket ehhez mérten választják meg. Törekvéseikből, ak­cióikból most csak a teljesség igénye nélkül sorolhatunk fel néhányat: az állandó jellegű­ek közül említést érdemel a legszebb balko­nért, kertért, a panelházak közötti térség elrendezéséért verseny. Ezzel a nőszövetség a városi nemzeti bizottság városfejlesztési programjához járul hozzá. Folyamatban van a nők számára annyira fontos félkészáruval való ellátás tüzetes vizsgálata is. Hetven nő vállalta a feltérképezés nem könnyű felada­tát a népi ellenőrző bizottság együttműködé­sével. Különösen ott, ahol nincs nagyszülő, akire rá lehet bízni a szünidőben a gyereke­ket, értékelik a nőszövetség ez évben meg­rendezett két egyhetes városi pionírtáborát. A városszépítési akciók keretében nem ke-Készül a nagyszínház mögötti sétány ^ CO :o 2 m Q > 'S 1 ? o +* ÍO O O c a t «J o jí ÍO a> o-o t5 dő környéke, s a felépítmény mennyire tudja •majd kielégíteni egy jelentős metropolis minden lakójának igényeit, mondjuk — a nem is olyan messzi — századfordulón. Egy város életének a megszervezésében nemcsak a város lakóinak élelmezése, lakás­gondja, művelődése, hanem szabad idejének megszervezése is jelentős szerepet játszik. Ebben pedig fontos szerep jut a társadalmi szervezeteknek, s a nőszervezetnek különös­képpen. Egyébként a város irányításából a történelmi korok során mindig is kivették részüket az asszonyok. Ma itt a városban a dolgozók 45,1 százalékát alkotják. Bár annak idején sokan kételkedtek az átszervezés si­kerében, a Nőszövetség Kassai Városi Bi­zottságának — sok tekintetben progresszív módszerekkel és hozzáállással — sikerült gyökeret eresztenie a lakótelepeken, köze­rülte el a nőszövetség figyelmét a városi telefonfülkék állapota. Ezekről fotóriportot nyújtottak be a nemzeti bizottságon. A várt nál sokkal nagyobb sikere volt — az 1. kerületi művelődési ház nöklubjának az együttműködésével szervezett — Hétvége a nőknek elnevezésű délután, amely főleg a modern nő „külső és belső" kozmetikájára irányította a figyelmet tornával, kozmetiká­val, fodrásszal, divatbemutatóval stb. Hason­ló akciót — ám az egész családok életmód­ját illetően — az őszre terveznek ismét. A többiről pedig beszéljenek Könözsi István Kassán készült képei, avagy győződjenek meg saját maguk a Három nemzedék talál­kozójának résztvevői! —fim— N jíTJ c ©<*>-© C Q. p to C o p © -O >= -O to ■m -to to © .2 « .§ © o © OQ ■© © — £ -o T3 SÍ •ttj o)®í s CD03 *03 — cd <o 2 í:_ to .(TJ gj c * .t; jo © (O -c5 CL -O +J _ iű5nw 00 'c CO 12 CT) -to Z © *- > 1X1 c

Next

/
Oldalképek
Tartalom