Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-17 / 4. szám

A 2. hét eseményeiből nrtHON: • Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára részt vett a bratislavai Dimitrov Vegyiművek dolgozóinak újévi ünnepi gyűlésén. Meg­tekintette a vállalat néhány termelőrészlegét is. • Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára vezetésével csehszlovák küldöttség tett látogatást Kubában és Nicaraguában. Havannában a küldöttség részt vett a kubái forradalom 30. évfordulójának tiszteletére ren­dezett ünnepségeken, és meglátogatta a kubai fövá-Iros néhány iparüzemét. (A CSTK felvételén Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP KB Politikai Bizottságá­nak tagja kíséretében.) Nicaraguában Daniel Ortega államfő fogadta a csehszlovák vendégeket, s pártunk titkárának átadta a legmagasabb nicaraguai állami kitüntetést, az Augusto Césare Sandino Rendet. KÜLFÖLDÖN: • Ronald Reagan amerikai elnök George Shultz külügyminiszter javaslatára úgy döntött, hogy az Egyesült Államok részt vesz az emberi jogokról szóló konferencián, amelyet a tervek szerint 1991-ben Moszkvában tartanak meg. • Az amerikai haditengerészet repülőgépei a Föld­közi-tenger felett lelőttek két líbiai katonai gépet. Az ügy kivizsgálására Líbia kérte a Biztonsági Tanács összehívását. • Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fo­gadta Dzsavadi ajatollahot, Khomeininek, Irán vallási vezetőjének személyes megbízottját. A találkozón az afganisztáni rendezés lehetőségeiről volt szó. • Svédországban a legfelsőbb bíróság elutasította a védőügyvédnek azt a kérését, hogy bizonyítékok hiányában bocsássák szabadon a vizsgálati fogság­ban tartott Christer Pettersont, akit Olof Palme mi­niszterelnök meggyilkolásával gyanúsítanak. • Majna-Frankfurtban befejeződött a Német Kom­munista Párt IX. kongresszusa, amelyen döntöttek arról, hogy 1990 februárjára összehívják a párt rend­kívüli kongresszusát. A kongresszusi küldöttek ismét Herbert Miest választották meg a Német Kommunista Párt elnökévé. • Hosszú súlyos betegség után elhunyt Hirohito japán császár. Nem sokkal halála után fia, Akinito vette át a hatalmat. I* Párizsban, az UNESCO-palotában megnyílt a vegyi fegyverek betiltásáról megrendezett nemzetközi konferencia. A tanácskozáson 145 ország küldöttsé­ge vesz részt, a delegációk többségét külügyminiszte­rek vezetik. A konferencia kapcsán több baráti talál­kozóra került sor Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter, valamint a baráti or­szágok küldőttségvezetői között. Sevardnadze talál- I kozott Shultz amerikai külügyminiszterrel is. A kultúra nem öncélú Gondolatok az SZNSZ KB plénumának üléséről Ma a nőnek műveltnek, kulturáltnak, igényesnek kell lennie, hogy gyermeke esztétikai fejlődését és erkölcsi érték­rendjét megfelelően alakíthassa. Az anyáknak fontos szerepe van gyermeke­ik érzelmi világának formálásában, a ké­sőbbi jó emberi kapcsolataik megalapo­zásában, mindennapi életünk kulturál­tabbá tételében. Ez a gondolat volt a témája a Szlovák Nöszövetség Központi Bizottsága kétnapos ülésének is, melyen Silvia Majlingová, a Központi Bizottság alelnöke terjesztette elő a nöszövetség elnökségének beszámolóját a szövetség kulturális, nevelő és művészeti szakkö­reinek tevékenységéről és időszerű fela­datairól. Amint az a beszámolóban elhangzott, a nöszövetség falusi és lakótelepi alap­szervezetei nem öncélúan tevékenyked­nek: családokra, közösségekre hatva szervezik a kulturális nevelő munkát. Például Az élet szépsége mozgalomba az ország minden részén bekapcsolódtak a szervezetek. A falvakban az éneklő-, tánc- és színjátszócsoportok a legnép­szerűbbek, s ezek nemcsak a nőszerve­zetek tagjait mozgósítják, hanem csa­ládjukat. az egész falu népét is. S ez nem kevés, mert csupán a nőszervezetekben 210 tánccsoport és 345 éneklőcsoport működik. Ezen kívül más társadalmi szervezetet képviselő csoportban is fel­lépnek a nöszövetségi tagok. Sok falu­ban az asszonyok a Csemadok helyi szervezetével közösen készítik tánc- és énekműsorukat; kezdeményezésük nyomán újra sok, már-már elfelejtett népdal kel szárnyra, a szekrények aljából előkerülnek egy-egy tájegység népvise­letei, használati tárgyai, felelevenítve a falu, a vidék néphagyományait. A dal végigkíséri az embert egész éle­tén. Bölcsődal nélkül hogyan nőhetne fel a gyermek ?! A bút, örömöt a dal fejezi ki a legjobban. De ki tanítsa meg erre a gyermekét, ha az anyának nincs ideje rá, ereje hozzá?... Ezek a kérdések is fel­merültek a tanácskozáson. A felszólalók sok kedvezőtlen jelenségre hívták fel a figyelmet, de abban megegyeztek: kell a dal, melyre elsősorban az anyának kell megtanítania gyermekét, ám ehhez nagy segítséget nyújthatnak a nőszerve­zeti tagok is. A „Szólj, költeményt' is egyre nagyobb teret hódit azon tagok körében, akik sze­retik a szép verset, s ezzel másoknak is örömet akarnak szerezni. Ók a polgári ügyek testületében hasznosítják tudá­sukat; verssel, prózával teszik ünnepé­lyessé az esküvőket, névadókat. Ezzel kapcsolatban többen is megjegyezték, hogy munkájukhoz több segítséget vár­nak a költőktől, íróktól. A választék ilyen alkalmi versekből nagyon kicsi, pedig a testület tagjai szívesen mondanának minden esküvőn, névadón más-más verset, prózát, dalolnának más éneket, ezzel is egyedivé téve az eseményt. Nemcsak a nők esztétikai nevelését szolgálják a nöszövetség kézimunka­szakkörei, amelyek az utóbbi években alakultak. A kiállításokon — amelyeken a szakkörökben készült szebbnél szebb kézimunkákat mutatják be — győződhe­tünk meg arról, milyen gazdagok falva­ink hagyományai. A himes tojások, a ka­rácsonyi asztaldíszek mind-mind arról tanúskodnak, a hogyományoknak helye van a mai életben, csak meg kell találni a módját, hogyan lehet vele kellemeseb­bé, szebbé tenni környezetünket. (Ide tartozik a lakások, nyaralók, kerti lakok berendezése is.) Nem mindig a legdrá­gább bútor a legíziésesebb. A nőktől függ, mennyire tudják otthonossá tenni lakásukat; a régi bútorokat úgy elhelyez­ni, felújítani, hogy illeszkedjenek környe­zetükhöz és kényelmesek is legyenek. Egyes felszólalók a falvak hagyomá­nyaihoz való visszatérésért, az elfelejtett mesterségek felelevenítéséért emeltek szót, mások a lakótelepek sivárságát, egyhangúságát bírálták. A betonrenge­tegbe szorult gyerekek, öregek magá­nyát ecsetelték, amely lelki szegénysé­get, depressziót szül. A nőszervezetekre ebben is nagy feladat hárul; a virágos kertek, erkélyek ápolása, e mozgalom elterjedésének sürgetése egyre idősze­rűbb. A vitában az ülés résztvevői — köztük neves írók, költők, a kulturális intézmé­nyek képviselői — sok olyan gondolatot vetettek fel, amely szorosan összefügg azzal, amit a mai viszonyok között minél előbb meg kell tenni kulturális életün­kért. A viselkedés, az utazás, az emberek egymáshoz való viszonya, mind-mind a lakosság kulturáltságát tükrözi. A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a kultúrára, ennek minden terü­letére. És ebben a nőknek kell példát mutatniuk. Ezt szögezte le, ezt adta fela­datul tagjainak a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottsága a kétnapos ülés után. H. ZSEBIK SAROLTA L USICKY FELVÉTELEI nő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom