Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-10 / 3. szám
r Gyakori dolog a kisiskolásnál, hogy valótlant állít, bár nem szándékozik megtéveszteni senkit. Ennek az az oka, hogy könnyen egészíti ki emlékezetének hézagait kitalált történetekkel, amelyekben rendszerint ö áll a középpontban szívesen elhitet másokkal — sőt önmagával is — dolgokat, amelyek csak vágyaiban élnek. Ezért a kisiskolás anyukája ,a legszebb, a leganyu rossz, nem is szeretem, csak téged." Gyakran előfordul azonban, hogy a szeretettel nevelő családokban is hazudozóvá válik a gyermek; ez leggyakrabban abból ered, hogy a szülök olyan követelményeket támasztanak vele szemben. aminek képtelen megfelelni. Hogy kudarcát ne kelljen vállalnia, elferdíti az igazságot. mekünket: „Fiam, a békesség kedvéért, ezt ne mondjuk meg az apunak! Jó?" (Ezalatt nem az ártalmatlan „hazugságot"' értem, ami meg is bocsátható. Például: „Ezt az ajándékot apunak vettük születésnapra. Ne mondd meg neki! Legyen meglepetés!" Vagy: „Nagyapa az orvos tájékoztatása szerint súlyos beteg. Nagyon megviselné, ha ezt megtudná. Ne mondd meg neki!") A hazudós gyermek jobb", és apukája „a világ legerősebb, legbátrabb embere". Ezek a túlzások a hazugság enyhébb fajtái, nem is minősülnek valójában hazugságnak, de mégis ki kell azokat küszöbölni. A gyermek „komolyabb" hazugságainak különböző indítékai lehetnek. Sokszor azért nem mond igazat, mert szorong az elkövetett cselekedet következményeitől. Eléggé természetes, ha a gyermek a kellemetlen büntetéstől való félelmében igyekszik tudatosan elhallgatni valamely csínytevését. Ismeretes, hogy a szülők gyermekeik hazudozására különböző módon reagálnak. Néhányan aránylag gyakran választják a testi fenyítést, a csúnya beszédet, egyrészt azért, mert nekik is megoldatlan lelki problémáik vannak, vagy pedig azért, mert úgy vélik, hogy az agresszivitástól, az indulati kitöréstől, a testi büntetéstől való félelem a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy a gyermek leszokjon a helytelen viselkedésről. A túlzottan szigorú nevelés viszont a gyermeket előbb-utóbb hazuggá teszi, mert számára a hazudozás az élethez való alkalmazkodás egyik módja. Az érzelmi kapcsolataiban megbolygatott gyermek gyakran válik hazudozóvá. Főleg az elvált szülők gyermekein lehet úrrá a vágyteljesülési fantáziálgatás. Gyakran tapasztalható, hogy az édesanyával — bármilyen jómódban — élő kisfiú különös dolgokat mesél édesapjáról az osztálytársainak. Például : „Az én édesapám a víz alatt is átúszta a Dunát. Az én édesapám, ha akarná, még űrhajós, is lehetne." Az osztálytársai először csodálattal hallgatják, és hiszik is, meg nem is, de végül rámondják: HAZUDIK! Pedig ez az érzelmileg elhagyott gyermek „csak édesapát" fantáziái magának. Sajnos, az is előfordul, hogy az egymással gyűlölködő szülők szívesen hallgatják, sőt jutalmazzák az ilyefajta szeretethazugságokat, mint például: „Az Hazuggá válhat a családban a gyermek akkor is, ha a szülök szeretete nem egyformán oszlik meg gyermekeik között. Az önérzetében sértett, féltékeny gyermek szívesen ráfog valamit az irigyelt testvérre, és így próbálja kiváltani iránta a szülők haragját. A gyermek könnyen hazuggá válhat, ha azt tapasztalja, hogy a környezetében élő személyek irigységből vagy egyéb gyarló indítékból lépten-nyomon valótlant állítanak. Például: a szomszéd sokat dolgozik, és takarékos. Feltűnik, hogy sok új dolgot vásárol. Latolgatjuk: „Miből is telik neki ennyi mindenre ? így könnyű ha... Ekkor csengetnek. Belép a szomszédasszony: „Nahát! Te milyen csinos vagy!...” A gyerek nem érti, de a rossz példáit csakhamar követni fogja. Ugyancsak kialakulhat a hazugság, ha a gyermek azt látja, hogy még szülei sem őszinték egymáshoz. Ők is becsapják egymást, vagy elhallgatják az igazságot. Mindannyian tudnánk példát mondani, amikor gyermekünk ilyen kéréssel fordult hozzánk: „Anyu, csak még most az egyszer ne mondd meg apunak, hogy megint elcsavarogtam." Sajnos, előfordul, hogy mi kérjük gyer-Ahhoz, hogy gyermekünket megnyerjük a hazudozás kiküszöbölésére, fontos a vele szembeni elfogadó és türelmes magatartás. Ajánlatos a hazugságon rajtakapott gyermekünkhöz a következő módon közeledni: .„Bizonyára megvolt rá az okod, hogy hazudtál, szeretném, ha elmondanád, hogy miért ezt a megoldást választottad." Az ilyen kérés nem fejez ki rosszallást, hanem inkább megértést; ezenkívül a tudtára adjuk, hogy igyekszünk öt megérteni, és segíteni akarunk rajta. (Főleg érzelmileg készüljünk fel az ilyen beszélgetésre, mert ezáltal meg tudjuk őrizni nyugalmukat, így nem sértjük meg a gyermeket, és megnyerhetjük bizalmát. Nem várható el azonban egy folyton hazudozó gyermektől, hogy egyszeri beszélgetés után már nem lesz vele gond. Ha újból hazudik, értelmileg felfogja, hogy amit tesz, az helytelen, de ez már megszokottá vált nála. Ilyenkor kell erősíteni hitét, hogy legyen ereje legyőzni a roszszat, és nem lemondóan „kutyából nem lesz szalonna” nyilatkozni. Az igazmondásra szoktatásnak bevált formája, ha a gyermekkel elmondatunk egy közösen átélt eseményt. Ilyenkor alkalom nyílik arra, hogy ellenőrizzük, mennyire pontosan adja vissza a történteket, ha tévedett, figyelmeztessük rá. Ha hűen adja vissza az eseményt: „így volt! Én is ott voltam!Itt a vége, fuss el véle!" szavakkal fejezhetjük be a visszaemlékezést. A hazudozás elleni küzdés módja az is hogy olyan olvasmányokat adunk a gyermek kezébe, ahol valós példákon keresztül győződhet meg az igazmondás értékéről és a hazugság becstelenségéről. Mivel a kisiskolás érzelmileg vonzódik szüleihez, bizalmat érez irántuk, türelemmel és példamutatással elérhetjük, hogy gyermekünk leszokjon a hazudozásról. MÉSZÁROS ERZSÉBET Archivfotó Kihez forduljunk? ..Katonasegély'' jeligéjű tanácsunkban lapunk múlt évi 47. számában a nyomda hibájából egy sor kimaradt. A második bekezdés helyesen így hangzik: „olvasónknak az október 1-jé vei hatályos új nyugdíjtörvény értelmében az özvegyi nyugdíját bizonyos összeggel felemelik, amely emelés összege aszerint különböző, hagy a nyugdiját az 1975. és 1988. évek között melyik évben állapították meg." Sz. Ft érsekújvári (Nővé Zámky) olvasónk azt írja. hogy a mesterétől előre egy nap szabadságot kért, mert másnap gyógyszerekért és orvosi kivizsgálásra kellett mennie. A mester ezt megtagadta tőle azzal, hogy ha olvasónk nem jön be a munkába, akkor ezt igazolatlan mulasztásnak fogja tekinteni. és két napot levon a szabadságából. Olvasónk másnap elment a kivizsgálásra, és erről orvosi igazolást is hozott az egész napra, amikor már nem lépett munkába. A mester ezután tényleg két nap szabadságot írt ki neki. Olvasónk azt kérdezi mitévő legyen. A Munka Törvénykönyve 128. S-a és az 1975. évi 54. számú végrehajtási rendeletének 27. és 28. §-ai és ennek melléklete értelmében a munkaadó köteles a dolgozójának bizonyos esetekben bérmegtérítéssel járó szabad időt engedélyezni a saját vagy családja személyi ügyeinek elintézésére. így a melléklet 1. pontja szerint a dolgozónak az orvosi kezelésére vagy kivizsgálására feltétlenül szükséges időre bérmegtérítéssel járó szabad időre van igénye, akkor, ha ez nem volt munkaidőn kívül lehetséges. A dolgozó köteles a munkaadójával előre közölni ha már előre tudja, hogy akadályozva lesz a munkában, és tőle szabad időt kérni. Utólag pedig köteles az akadályoztatást és ennek tartamát igazolni. Arról, hogy a dolgozó igazolatlanul mulasztotta el a munkaidőt, vagy ennek egy részét, a munkaadó szervezet a szakszervezeti üzemi bizottsággal egyetértésben dönt. Csak abban az esetben lehet a dolgozó szabadságét is 1—3 nappal rövidíteni, ha a munkaadója a szakszervezeti üzemi bizottsággal egyetértésben a munkából való távolmaradását nem igazolja. Ez az idézett végrehajtási rendelet 16. és 29. paragrafusainak rendelkezéseiből következik. Tehát ilyen joga a mesternek nincs. Amennyiben olvasónknak az említett napra nem fizették volna ki a munkábért vagy a szabadságát tényleg 2 nappal lerövidítették. akkor forduljon a szakszervezeti üzemi bizottsághoz, és kérje a panasza orvoslását Egyébként a munkabér kifizetésére és a szabadságra való jogigényért a munkaadója ellen a szakszervezeti döntőbizottságnál (rozhodcovská komisia ROH) érvényesítheti, ha van ilyen a munkaadó szervezetnél, ha nincs akkor perrel közvetlenül a járásbíróság előtt. Dr. BERTHA GÉZA nő 11
