Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-10 / 3. szám

r Gyakori dolog a kisiskolásnál, hogy valótlant állít, bár nem szán­dékozik megtéveszteni senkit. En­nek az az oka, hogy könnyen egé­szíti ki emlékezetének hézagait ki­talált történetekkel, amelyekben rendszerint ö áll a középpontban szívesen elhitet másokkal — sőt önmagával is — dolgokat, amelyek csak vágyaiban élnek. Ezért a kisis­kolás anyukája ,a legszebb, a leg­anyu rossz, nem is szeretem, csak téged." Gyakran előfordul azonban, hogy a szeretettel nevelő családok­ban is hazudozóvá válik a gyer­mek; ez leggyakrabban abból ered, hogy a szülök olyan követel­ményeket támasztanak vele szem­ben. aminek képtelen megfelelni. Hogy kudarcát ne kelljen vállalnia, elferdíti az igazságot. mekünket: „Fiam, a békesség ked­véért, ezt ne mondjuk meg az apu­nak! Jó?" (Ezalatt nem az ártal­matlan „hazugságot"' értem, ami meg is bocsátható. Például: „Ezt az ajándékot apunak vettük szüle­tésnapra. Ne mondd meg neki! Le­gyen meglepetés!" Vagy: „Nagyapa az orvos tájékoztatása szerint súlyos beteg. Nagyon megviselné, ha ezt megtudná. Ne mondd meg neki!") A hazudós gyermek jobb", és apukája „a világ legerő­sebb, legbátrabb embere". Ezek a túlzások a hazugság enyhébb faj­tái, nem is minősülnek valójában hazugságnak, de mégis ki kell azo­kat küszöbölni. A gyermek „komolyabb" hazug­ságainak különböző indítékai le­hetnek. Sokszor azért nem mond igazat, mert szorong az elkövetett cselekedet következményeitől. Eléggé természetes, ha a gyermek a kellemetlen büntetéstől való fé­lelmében igyekszik tudatosan el­hallgatni valamely csínytevését. Is­meretes, hogy a szülők gyermekeik hazudozására különböző módon reagálnak. Néhányan aránylag gyakran választják a testi fenyítést, a csúnya beszédet, egyrészt azért, mert nekik is megoldatlan lelki problémáik vannak, vagy pedig azért, mert úgy vélik, hogy az ag­resszivitástól, az indulati kitöréstől, a testi büntetéstől való félelem a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy a gyermek leszokjon a helytelen viselkedésről. A túlzottan szigorú nevelés viszont a gyermeket előbb-utóbb hazuggá teszi, mert számára a hazudozás az élethez való alkalmazkodás egyik módja. Az érzelmi kapcsolataiban meg­bolygatott gyermek gyakran válik hazudozóvá. Főleg az elvált szülők gyermekein lehet úrrá a vágytelje­sülési fantáziálgatás. Gyakran ta­pasztalható, hogy az édesanyával — bármilyen jómódban — élő kis­fiú különös dolgokat mesél édes­apjáról az osztálytársainak. Pél­dául : „Az én édesapám a víz alatt is átúszta a Dunát. Az én édesapám, ha akarná, még űrhajós, is lehetne." Az osztálytársai először csodálat­tal hallgatják, és hiszik is, meg nem is, de végül rámondják: HAZUDIK! Pedig ez az érzelmileg elhagyott gyermek „csak édesapát" fantáziái magának. Sajnos, az is előfordul, hogy az egymással gyűlölködő szülők szívesen hallgatják, sőt ju­talmazzák az ilyefajta szeretetha­­zugságokat, mint például: „Az Hazuggá válhat a családban a gyermek akkor is, ha a szülök sze­­retete nem egyformán oszlik meg gyermekeik között. Az önérzeté­ben sértett, féltékeny gyermek szí­vesen ráfog valamit az irigyelt test­vérre, és így próbálja kiváltani irán­ta a szülők haragját. A gyermek könnyen hazuggá válhat, ha azt tapasztalja, hogy a környezetében élő személyek irigy­ségből vagy egyéb gyarló indíték­ból lépten-nyomon valótlant állíta­nak. Például: a szomszéd sokat dolgozik, és takarékos. Feltűnik, hogy sok új dolgot vásárol. Latol­gatjuk: „Miből is telik neki ennyi mindenre ? így könnyű ha... Ek­kor csengetnek. Belép a szomszédasszony: „Nahát! Te mi­lyen csinos vagy!...” A gyerek nem érti, de a rossz példáit csak­hamar követni fogja. Ugyancsak kialakulhat a hazugság, ha a gyer­mek azt látja, hogy még szülei sem őszinték egymáshoz. Ők is becsap­ják egymást, vagy elhallgatják az igazságot. Mindannyian tudnánk példát mondani, amikor gyerme­künk ilyen kéréssel fordult hoz­zánk: „Anyu, csak még most az egyszer ne mondd meg apunak, hogy megint elcsavarogtam." Saj­nos, előfordul, hogy mi kérjük gyer-Ahhoz, hogy gyermekünket megnyerjük a hazudozás kiküszö­bölésére, fontos a vele szembeni elfogadó és türelmes magatartás. Ajánlatos a hazugságon rajtaka­pott gyermekünkhöz a következő módon közeledni: .„Bizonyára megvolt rá az okod, hogy hazudtál, szeretném, ha elmondanád, hogy miért ezt a megoldást választottad." Az ilyen kérés nem fejez ki rosszal­lást, hanem inkább megértést; ezenkívül a tudtára adjuk, hogy igyekszünk öt megérteni, és segí­teni akarunk rajta. (Főleg érzelmi­leg készüljünk fel az ilyen beszél­getésre, mert ezáltal meg tudjuk őrizni nyugalmukat, így nem sért­jük meg a gyermeket, és megnyer­hetjük bizalmát. Nem várható el azonban egy folyton hazudozó gyermektől, hogy egyszeri beszél­getés után már nem lesz vele gond. Ha újból hazudik, értelmileg felfogja, hogy amit tesz, az helyte­len, de ez már megszokottá vált nála. Ilyenkor kell erősíteni hitét, hogy legyen ereje legyőzni a rosz­­szat, és nem lemondóan „kutyából nem lesz szalonna” nyilatkozni. Az igazmondásra szoktatásnak bevált formája, ha a gyermekkel elmondatunk egy közösen átélt eseményt. Ilyenkor alkalom nyílik arra, hogy ellenőrizzük, mennyire pontosan adja vissza a történteket, ha tévedett, figyelmeztessük rá. Ha hűen adja vissza az eseményt: „így volt! Én is ott voltam!Itt a vége, fuss el véle!" szavakkal fejezhetjük be a visszaemlékezést. A hazudozás elleni küzdés mód­ja az is hogy olyan olvasmányokat adunk a gyermek kezébe, ahol va­lós példákon keresztül győződhet meg az igazmondás értékéről és a hazugság becstelenségéről. Mivel a kisiskolás érzelmileg vonzódik szüleihez, bizalmat érez irántuk, türelemmel és példamuta­tással elérhetjük, hogy gyerme­künk leszokjon a hazudozásról. MÉSZÁROS ERZSÉBET Archivfotó Kihez forduljunk? ..Katonasegély'' jeligéjű tanácsunkban lapunk múlt évi 47. számában a nyomda hibájából egy sor kimaradt. A második be­kezdés helyesen így hangzik: „olvasónknak az október 1-jé vei hatályos új nyugdíjtör­vény értelmében az özvegyi nyugdíját bizo­nyos összeggel felemelik, amely emelés összege aszerint különböző, hagy a nyugdi­ját az 1975. és 1988. évek között melyik évben állapították meg." Sz. Ft érsekújvári (Nővé Zámky) olvasónk azt írja. hogy a mesterétől előre egy nap szabadságot kért, mert másnap gyógyszere­kért és orvosi kivizsgálásra kellett mennie. A mester ezt megtagadta tőle azzal, hogy ha olvasónk nem jön be a munkába, akkor ezt igazolatlan mulasztásnak fogja tekinte­ni. és két napot levon a szabadságából. Olvasónk másnap elment a kivizsgálásra, és erről orvosi igazolást is hozott az egész napra, amikor már nem lépett munkába. A mester ezután tényleg két nap szabadságot írt ki neki. Olvasónk azt kérdezi mitévő legyen. A Munka Törvénykönyve 128. S-a és az 1975. évi 54. számú végrehajtási rendeleté­nek 27. és 28. §-ai és ennek melléklete értelmében a munkaadó köteles a dolgozó­jának bizonyos esetekben bérmegtérítéssel járó szabad időt engedélyezni a saját vagy családja személyi ügyeinek elintézésére. így a melléklet 1. pontja szerint a dolgo­zónak az orvosi kezelésére vagy kivizsgálá­sára feltétlenül szükséges időre bérmegtérí­téssel járó szabad időre van igénye, akkor, ha ez nem volt munkaidőn kívül lehetséges. A dolgozó köteles a munkaadójával előre közölni ha már előre tudja, hogy akadályoz­va lesz a munkában, és tőle szabad időt kérni. Utólag pedig köteles az akadályozta­tást és ennek tartamát igazolni. Arról, hogy a dolgozó igazolatlanul mu­lasztotta el a munkaidőt, vagy ennek egy részét, a munkaadó szervezet a szakszerve­zeti üzemi bizottsággal egyetértésben dönt. Csak abban az esetben lehet a dolgozó szabadságét is 1—3 nappal rövidíteni, ha a munkaadója a szakszervezeti üzemi bizott­sággal egyetértésben a munkából való tá­volmaradását nem igazolja. Ez az idézett végrehajtási rendelet 16. és 29. paragrafu­sainak rendelkezéseiből következik. Tehát ilyen joga a mesternek nincs. Amennyiben olvasónknak az említett napra nem fizették volna ki a munkábért vagy a szabadságát tényleg 2 nappal lerövi­dítették. akkor forduljon a szakszervezeti üzemi bizottsághoz, és kérje a panasza or­voslását Egyébként a munkabér kifizetésére és a szabadságra való jogigényért a munkaadó­ja ellen a szakszervezeti döntőbizottságnál (rozhodcovská komisia ROH) érvényesíthe­ti, ha van ilyen a munkaadó szervezetnél, ha nincs akkor perrel közvetlenül a járásbíró­ság előtt. Dr. BERTHA GÉZA nő 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom