Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-10 / 3. szám
FÓRUM Szervezeti L a“ Az elmúlt év decemberében megtartotta ülését az SZNSZ Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Bizottsága mezőgazdasági dolgozó nőkkel foglalkozó tanácsa. Horváth Márta, a jb politikai dolgozója ismertette a meghívottakkal a nőszervezetek legfontosabb tennivalóit, majd értékelte a tej minőségéért folyó verseny eredményeit. 1. Udvarnok (Dvomiky) 2. Lég (Lehnice), 3. Dióspatony (Orech. Pötoó). A járás szövetkezeteit képviselő asszonyok ezután ismeretterjesztő előadást hallgattak meg az új nyugdíjtörvényről, utána pedig a szövetkezeti törvényről. Matiasko mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság gazdasági igazgatója elsősorban a várható kedvezőtlen hatásokra hívta fel a dolgozó nők figyelmét. Rámutatott, hogy az elvonások új rendszere tulajdonképpen megnehezíti a szövetkezetekben a fejlesztést, a gépesítést, s hogy azokban a gazdaságokban, ahol eddig is maximális teljesítménnyel dolgoztak, a jövőben komoly fennakadások is várhatók. A csehszlovák ipar nem állítja elő a mezőgazdaságban szükséges gépeket, ezért szorultak a szövetkezetek eddig is arra, hogy sok gépi berendezést maguk gyártsanak le maguknak. Az új béradórendszer azonban az ipari melléktermelés feltételeit lerontja, ugyanakkor a mezőgazdasági alaptermelés körülményeit is megnehezíti. A különböző elvonások nyomán például komoly gondokba ütközhet akár az öntözési technológiák üzemeltetése, a berendezések karbantartása. A különböző tápok, növényvédő szerek és műtrágyák nagy része is valutaigényes, nagyon költséges, garancia pedig hazai gyártásukra és szállításukra nincs. Teljes bizonyossággal hát nem lehet szólni az új mezőgazdasági szövetkezeti törvény kihatásairól. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének képviseletében Patasi Ilona mérnök, a jb titkára beszámolt arról, hogy a járás területén pionirtábor épül a mezőgazdasági dolgozók gyermekeinek üdültetése céljából. A dunaszerdahelyi járásban a jövőben a mezőgazdaságban dolgozó nők összejöveteleit úgy akaiják megtartani, hogy egy-egy szövetkezet konkrét problémáinak, és eredményeinek megvitatásával adjanak útmutatást a többieknek, ezért a helyszín is mindig változó lesz. j Röviden Kedves ünnepségre került sor Ujbodva (Nova Bodva) község Horváty részében. amikor a polgári ügyek testületének tagjai meglátogatták otthonában a százéves Szabó Máriát, aki nagy figyelemmel hallgatta meg Eperjesi László püt elnök köszöntő szavait, a pionírok kultúrműsorát, s fogadta a szívből jövő jókívánságokat családtagjaitól s a többi jelenlévőtől. A még jó egészségnek örvendő Mária néni négy gyermeket nevelt fel, nyolc unokája és tizenegy dédunokája szeretető veszi körül, de elsősorban 72 éves lánya. Juhász Terézia féltő gondoskodása. Vele lakik, minden kívánságának igyekszik eleget tenni mert Mária néni még nagyon odafigyel, mi történik a háznál és a háztájiban, nyáron a kert gondozását is ellenőrizte, Meghatódva vette tudomásul a községbeliek figyelmét, és még szemüveg nélkül írta be nevét az emlékkönyvbe. F airkas Rózsa Nagy nap volt Szencen (Senec) a magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, amikor 30-éves találkozóra gyűltek össze az 1958- ban végzett nyolcadikosok. — Izgalommal vártuk egymást az iskola előtt, sok esetben találgatás és bemutatkozás következett. A három osztály egykori osztályfőnökei: Jánosovics Gusztávné, Margitfalvi Józsefné és Margitfalvi József voltak. Sajnos, Margitfalvi József már nincs az élők sorában, Neszméry Józsefné volt igazgatóhelyettes próbálta pótolni. Kedves igazgatónk. Polák Imre bácsi is eltávozott közülünk, igy a diáksereg a sírjuknál elhelyezett virágcsokorral rótta le kegyeletét. Az alma mater előcsarnokában gyülekező diákokat a csen[ Mi. hatvan körüliek llus néni a lábát töne nyáron, de nem akárhogyan. Élete hetvenhatodik évében, a cseresznyefáról esett le. Mikor meglátogattam a kórházhan, maga elé nézve tűnődött: Elképzelni sem tudom, hogy történt a dolog, hiszen sohasem szoktam szédülni, arra sem emlékszem, hogy megcsúsztam volna... De hát már megtörtént. Azóta sem láttam őt. és amikor az ünnepek előtt alkalom kínálkozott, nem haboztam, hogy meglátogasam. Kedves ismerősök mentek autóval Hús néni falujába, hogy elhozzák azt a fél disznót, amit ott hizlaltak számukra s szívesen magukkal vittek. Mikor becsöngettem nála hatéves forma kislány nyitót ajtót, llus néni a konyhában ült egy karosszékben, melyhez oda volt támasztva a mankója. — Ismerősök, hozlak. llus néni — nevettem rá —. eljöttem, hogy kellemes ünnepeket kívánjak, s hogy az új esztendőben dobhassa el nmr ezt a mankói! — Hát idővel talán egy bot is megteszi majd, de úgy futni, mint eddig, már aligha fogok. A doktor úr is azt mondta ne erőltessem magam, az öreg csontra már vigyázni kell. Szerencse, hogy nem forgóban törött el, meri akkor tplán sosem állok lábra. Innét, az első emeletről sem merészkedem a lépcsőkre. A kertecskémet is eladom, mert ezután már aligha fogom tudni rendben tartani. — És ki vásáról be? Ki takarít? — kérdeztem. — A lányaim, sajnos, nem itt laknak, hét végén hol az egyik, hol a másik jön fölpakola. Segítenek, amiben csak tudnak, de ezt sem igen kívánhatom meg tőlük, hiszen ott a család, az unokáik ... De meg kel! hagvni. jó szomszédaim vannak. Csupa ismerős família lakik itt, akikkel a régi helyen is egv utcában laktam, mielőtt szanálták volna Az utca nincs már meg, de a szomszédok megmaradtak. Csöngettek az ajtón, s a kislány, aki csöndben játszott valami papirfigurákkal, ugrott, szaladt, hogy ajtót nyisson. Fiatal asszony állt meg a küszöbön, s befelé tolt eg v aprócska lányt. — Ilka néni elhoztam Anikót, dél felé már érte tudok jönni. Már be is csukódott mögötte az ajtó. Anikó meg közelebb totyogott. — Ejha! Csak nem terhelik gyermekőrzéssel? — ütköztem meg. — Dehogyis terhelnek — tiltakozott llus néni. — Ez nekem cseppet sem terhes. Szórakozás. Jutka is házbeli gyerek — bökött fejével a másik kislány felé. — Elég sok itt a fiatal házas meg a kisgyerek. A szülőknek annyi a lótni-futnivalója... Egvszer a fölöttem lakó asszony könyörögve jött, hogy fáj a kisfia torka, nem meri iskolába küldeni, de nem maradhat otthon vele, mert neki a könyvelésben zárása van. Hogy vigyáznék addig a kicsire, amíg a nagyobb fia hazajön, és elviszi Gyurikát. Vigyáztam. Meséltem neki. hogy- nyugton maradjon, mert akkor még a mankómmal is nehezemre esett a járás. Valahol akkor kezdődött.. . Lassan elteljedi a házban, hogv szükség esetén hozzám be lehet adni a kicsiket, mint valami megőrzőbe. Néha öt-hat gverek is összeverődik, aztán eltöltjük az időt. Valamikor, nagwn régen, de szívesen lettem volna óvónő vagy tanítónő! Vénségemre most néha egész óvoda van nálam. Még munkatervet is dolgoztam ki. hisz mesélni nem lehet mindig, valamivel pedig le kell kötnöm őket, hogy amennyire lehet, nyugton legyenek, mert futkározni nemigen utodok körülöttük. Míg ott ültem, jött kél iker fiúcska, meg egv nagyobbacska kislány. És láttam a következőket: egyikük valami cipődobozfélél adott llus néninek, amit otthonról hozott. llus néni pedig egv filctollal rajzolni kezdett rá. és közben magyarázott. — Nézzétek.' három ajtócska is lesz rajta, hogy jól ki-be tudjanak járni rajta a madárkák. Ment a munka, kialakulóban volt egy csinos madáretető. A gyerekek csillogó nő 6 u
