Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-05-16 / 21. szám
Kihez forduljunk? Özvegy R. Anna füleki (Filakovo) lakos a szomszédjára panaszkodik, aki akadályozza öt a telkére (lakásába) való szabad bejárásban. A telket (a bejáratot) 1964-ben vette a férje, de a tulajdonjog rendezetlen volta miatt, erről végül is hosszabb polgári per után csak 1977-ben döntött a bíróság. Szomszédja szidalmazza, sértegeti, fenyegeti olvasónkat. Azt kérdezi, hová forduljon? A hnb-hoz fordult, de ez nem hajlandó a problémájával foglalkozni, mert — úgymond — egy 25 éves ügyről van szó, amelyben ma már az új térkép adatai a mérvadók. A telekhasználat, illetve a szabad bejárás kérdésében olvasónk forduljon a losonci (Lucenec) ügyvédi munkaközösséghez, és bízzon meg ügyvédet, aki az 1977-ben hozott bírósági ítélet valamint a telekkönyv vagy a geodéziai központ (stredisko geodézie) által vezetett ingatlannyilvántartás adatai alapján megítélheti, hogy olvasónk mily módon, esetleg bírósági perrel érvényesítheti jogait a szomszédja ellen. Az ilyen magánjogi kérdésekben a hnb nem dönthet a felek közötti vitás kérdésekben. De olvasónk a szomszédja helytelen viselkedése miatt panaszt emelhet a hnb belügyi osztályán, amely ha úgy találja, hogy a szocialista együttélés szabályait megsértették, az elkövető ellen kihágási eljárást indít, és ezt az erre vonatkozó törvény 19. paragrafusa alapján megbüntetheti (megrovásban, nyilvános megrovásban részesíti, vagy pénzbírsággal sújtja). ..Dunaparti örökség" jeligével olvasónk azt kérdezi, miként juthat két gyermeke a jogos apai örökséghez, amit az apjuk második házasságából származó gyermekével együtt örököltek. A hagyatékot egy fél családi ház képezte, amelyben olvasónk gyermekei most a közjegyzői hagyatéki végzés szerint 1/3—1/3 részt kaptak (az egészből 1/6—1/6-ot). A családi ház egyik fele már a féltestvérüké volt, aki most a másik félből is 1/3-ot örökölt, úgyhogy neki most az egész családi házban 2/3 tulajdoni része van. Ezenkívül a gyermekek apja a testvéreivel már évek óta pereskedett a nagyszülői örökségért, amely per még mindig nincs befejezve. Ebbe a hagyatékba is egy családi ház tartozik, amely üresen áll. A gyermekek ebből az apjukra szálló örökségből is örökölni fognak. Ebben mit tehetnek? Az apai örökséget képező családi ház esetében az olvasónk gyermekei szólítsák fel a féltestvérüket, hogy hajlandó-e megvenni a házrészüket és kifizetni őket. Ha nem, akkor csak a tulajdonközösség bírósági megszüntetése jöhet tekintetbe a Polgári Törvénykönyv 142. 5-a szerint. Ebben az esetben a bíróság az egész házat valamelyik társtulajdonosnak adja azzal a kötelezettséggel, hogy a többi társtulajdonosnak a szakértői becsűvel megállapított ellenértéket kifizesse. Amennyiben a társtulajdonosok egyike sem akarná a házat, illetve nem akarná vagy nem tudná a többi társtulajdonost kifizetni, akkor a bíróság elrendeli az ingatlan elárverezését! Ilyen esetben a jogerős birósági ítélet alapján az ingatlanárverési eljárást az állami közjegyző folytatja le. A nagyszülői örökség körül folyó per mielőbbi befejezését kell szorgalmazni. Amig ez meg nem történik, addig a hagyatékba tartozó tárgyakkal (ingatlannal) nem rendelkezhetnek. Nyilván az örökösök között olyan vitás kérdések merültek fel, amelyeket a közjegyző nem dönthetett el, és ezért a hagyatéki eljárást felfüggesztette és az örökösöket bírósági perre utasította. Ebben a perben most az édesapjuk elhunyta után a gyermekei lépnek a helyébe (tehát olvasónk két gyermeke és a féltestvérük). Célszerű volna, ha olvasónk gyermekei ügyvédet bíznának meg, aki a per jelenlegi állása alapján megítélhetné, hogy milyen lépéseket kellene tovább tenni, hogy a per mielőbb befejezést nyerjen. Egyúttal a már örökölt családi ház tulajdonközösségének megszüntetését is lebonyolíthatná. Dr. BERTHA GÉZA Egészségünk védelmében ..Tanácstalan vagyok, ezért bátorkodom kérdéssel fordulni Önhöz. Ismételten észleltem fehéres váladékot fiam vizeletében, ami lerakódik az éjjeliedény aljára. A gyermek ugyan semmire sem panaszkodik, de a probléma mégis igen aggasztó számomra." Bár nem kenyerem a távdiagnózis, olvasónkat így is megnyugtathatom, hogy esetükben minden bizonnyal nincs szó kóros eltérésről, hanem csak a vizeletben normálisan is jelenlevő, oldott sók kicsapódását észlelte, amelyek bizonyos idő után fehéres vagy halvány téglaszínű rétegekben lerakodhatnak az éjjeliedény aljára. Ezt azonban egyértelműen csakis a vizelet mikroszkópos vizsgálata igazolhatja, amelyet kérésére minden orvosi rendelőben készséggel elvégeznek. Ugyancsak gyakori panasz a szülők részéről, hogy gyerekük vizelete „zavaros", nem áttetsző, elszinezödött. Bár az esetek többségében ilyenkor sincs szó komolyabb elváltozásról, mégis minden hasonló tünet észlelésekor tanácsos kérni az egyszerű és könnyen megoldható vizeletvizsgálat elvégzését. Dr. KOVÁCS LÁSZLÓ Szeretnék rátalálni 30 éves, komoly gondolkodású, lakással rendelkező mozgásgátolt férfi őszinte társat keres ugyanilyen sorsú, boldogságra vágyó nő személyében. Jelige: „Megtaláljuk egymást" 24 éves magyarországi fiú ezúton szeretne őszinte, igaz barátokra lelni. Jelige: „Őszinteség" 42 éves leány megértő barátot, társat keres. Csak nőtlen komoly szándékú férfiak levelét várja. Jelige: „Orgona" 31 éves elvált asszony, egy 9 éves kisfiú édesanyja alkalom és lehetőség hiányában ezúton szeretne ismeretséget kötni olyan férfival 40 éves korig, aki kiegyensúlyozott, boldog családi életre vágyik. Jelige: „Nyárra együtt" I Ne vegyszerezett talajba! A mezőgazdaság túlzott vegyszerhasználatával súlyosan szennyezi a talajt. 1982-ben átlagosan 260 kg műtrágyát szórtak egy hektárra, 1985-ben már 315kg-ot, 1990-ben pedig várhatóan 350-et fognak. Csak Szlovákiában 600 ezer tonna műtrágya kerül ki évente a termőföldekre, és a többi vegyszert is beszámítva, a mezőgazdaság évente 750 ezer tonna vegyi anyagot használ fel. A túlműtrágyázott talaj akár az életet is veszélyeztetheti. Mit számit az, hogy nagy a hektárhozam, ha a táplálékunkba olyan anyagok jutnak, amelyek egészségünkre bizonyítottan ártalmasak (nitritek, nitrátok, permetlevek maradékai), vagy amelyekről ma még nem tudjuk, milyen mértékben befolyásolják a szervezetünkben lejátszódó folyamatokat. Sajnos, még nincs minden tekintetben hatásos ellenőrzési módszer, amely révén lehetővé válnék a műtrágyák és permetlevek optimális használata. Komoly gondokat okozhat az a tény, hogy a műtrágyák túladagolásával a talaj humuszszegénnyé válik. Emiatt is fontos lesz az istállótrágya és műtrágya olyan arányának megállapítása, amely a talaj biológiai szerepét nem változtatja meg. S a gyorsan ható műtrágyák helyett olyanokat kellene gyártani, amelyek a talajba kerülve csak hosszú idő alatt, fokozatosan oldódnak fel. A permetlevek és rovarirtó porok jórésze — szerves foszforkészítmények (Metation, Fosdrin, Soldep, stb.), bárium- és ciánhidrogén-származékok maradványai veszélyes szenynyezö anyagok. De a többi is potenciális veszélyt jelent az élőlényekre, s leszivároghat a talajvízbe. Körülbelül 35 éve használjuk a növényvédő szereket, s ma már nemcsak a talajban, vízben és levegőben vannak jelen maradványaik, hanem az állatok testében és a táplálékunkban is. Például a DDT-t az eszkimók sosem használták, mégis eljutott a szervezetükbe. Sok nitrát kerül a zöldségbe, főleg a télen termesztett salátába, mert ilyenkor kevés a napsugár, és a növekedéséhez több tápanyagot szív fel a talajból. Tehát a zöld saláta télen hiába vonzó, nem olyan veszélytelen, mint gondolnánk. A természetet nem lehet megerőszakolni, siettetni, hogy minél hamarabb adja a termést. A fólia alatt termesztett zöldséget nem volna szabad terhes anyáknak és kisgyermekeknek fogyasztaniuk. Okkal tehetné fel valaki a kérdést, hogy ha a műtrágyák ilyen veszélyt jelentenek, miért használjuk őket. A permetszereket csak akkor volna szabad használni, ha más, természetes módszerek már hatástalanok a kártevők ellen. Még jó, hogy a talajban is lejátszódnak öntisztulási folyamatok; de azért az emberek sem maradhatnak tétlenek. Mit tehet az ember? Ha kis területen történt a talajszennyezés, ki kell cserélni a felső földréteget. Ha olyan anyagról van szó, amelyet vegyileg semlegesíteni lehet, akkor ezt el kell végezni. Némely esetben égetéssel is el lehet távolítani a szenynyezödést. Feltétlenül meg kell azonban jegyezni, hogy az említett műveletek — az utolsót kivéve — sokba kerülnek, és arra is ügyelni kell, hogy ilyenkor senki se szenvedjen mérgezést. A talajba kerülő szerves anyagok (növények és állatok maradványai) láncszerűen mind egyszerűbbekre bomlanak. Ebben a folyamatban a mikroorganizmusok döntő szerepet játszanak: például felbomlasztják a fehérjéket. Ezt vagy oxigén jelenlétében teszik (a talaj ilyen helyen felmelegszik), vagy anélkül (rothadás). A mikroorganizmusok valójában visszaadják a talajnak azt, amit a növények és állatok elvettek tőle. így főként foszforral, mésszel, káliummal, vassal és kénnel dúsul. (folytatjuk) Dr. NAGY GÉZA Részletünk a szerző készülő könyvéből való. nő 11
