Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-31 / 6. szám

képező kék szín, és nem a fegyver (csak könnyű kézi fegyvereik vannak) nyújt nekik védelmet a háborús tűzfészek kellős köze­pén. De nem mindig. A békefenntartó erők megalakulása és tevékenysége óta ugyanis a háborúzó felek több helyen és több ízben megszegték a megegyezést: sokan nincse­nek vele tisztában és nem tartják tisztelet­ben a békefenntartó erők küldetését. És nem csak ott, ahol amúgy is puskaporos a levegő. Az ENSZ-katonák különleges kiképzésben részesülnek és kiválasztásuk is rendkívül szi­gorú feltételekhez kötött, hiszen olyan körül­mények között teljesítenek szolgálatot, ahol nélkülözhetetlenek bizonyos jellemvonások és tulajdonságok. Reális veszélyeknek van­nak kitéve, a béke és a biztonság megőrzése Földünkön azonban az ő soraikból is megkö­vetelte már a maga áldozatait. A BBC angol televíziós társaság tavaly dokumentumfilmet forgatott a Libanonban állomásozó kéksisakosokról. (A térségben 1978-tól tartózkodnak.) Az UNIFIL írországi egységének kapitánya, Michal Smyth a film­ben például az akkor állandóan fokozódó feszültségről beszélt. Az ENSZ-katonákat ra­kéta- és géppuskatámadások érték, az or­szágutakat pedig szőnyegbombázások; az egyik utat aláaknázták, Így egy tisztjük meg­halt, két katona pedig megsebesült. „Nappal bármelyik helybelivel nyugodtan kávézhatott az ember, éjjel meg akár ugyanaz az ember fegyverrel a kezében verhette föl álmából" — mondta Smyth kapitány. Libanon, ahol mint­egy 6 ezer ENSZ-katona teljesít szolgálatot, az egyik legveszélyesebb hely a világon. A legtöbb ENSZ-katona éppen itt vesztette Az életet jelképező kék szín sem mindig védte meg az ENSZ-katonákat Tavaly év vége felé egy hírügynökségi jelentés járta be a világot: az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó erőinek ítélték a Nobel-békedíjat. Az ENSZ békefenntartó erőinek — az Alapokmányban foglaltatottak alapján — nincsenek harci feladataik, rendeltetésük a rendfenntartás, a nemzetközi biztonság megőrzése, fegyvereik csak az önvédelmet szolgálhatják. A Nobel-békedíjjal kb. ötven ország mintegy fél millió ENSZ-katona (férfi és nő) eddigi munkáját, bátorságát, a hábo­rús konfliktusok megakadályozásáért tett erőfeszítéseit értékelték. A békefenntartó erőket megalakulásuktól kezdve (1948) a világ több kontinensén összesen tizennégy­szer vezényelték ki különböző válsággócok­ba. Ebből nyolc megbízatás befejeződött, hat pedig még ma is tart. A békefenntartó erők egységeinek jelenlétére általában olyan térségben van szükség, ahol a hadban álló felek tűzszünetet kötöttek ugyan, de végle­ges békeszerződést még nem írtak alá. Az ENSZ ezeken az egységeken kívül még kato­nai megfigyelőket is szokott küldeni a konf­liktusok színhelyére. Szinte jelkép lett a békefenntartó erők kék sisakja, kék barettja (ezt akkor viselik, amikor nincsenek szolgálatban) és vakítóan fehér páncélautóik, transzportereik. Az életet jel­,.Zold vonal" Nikóziában. Ciprus lővárosában FOTÓ: CSTK ÉS ARCHÍV Katonák, akiktől nem félnek a helybeliek. Különösen nagy jelentőségű az ENSZ békefenntartó erőinek jelenléte a polgárháborútól és az izraeli agressziótól vérző Libanonban nő 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom