Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-12-20 / 51-52. szám

Amatőrök forradalma ? Gyerekek forradalma ? Novem­ber utolsó és december első forró napjaiban gyakran hangzottak el ilyen és ehhez hasonló minősítések arról a hatalmas demokratikus népmozgalomról, amely véghez vitte az úgyszóNán lehetetlent: megtörte a két évtizedes posztsztalinista diktatúrát. Nos igen, amatőrök voltunk mindnyájan, amennyiben amatőrökként kezelt bennün­ket a bukott rendszer. Amatőr állampolgárokként. Alatt­valókként, mint a feudalizmusban. És gyerekek is vol­tunk. Amennyiben ennek az országnak a felnőtt állam­polgárad gyerekként kezelte és módszeresen infantilizál­­ta az a hatalmi bürokratikus réteg, amely idegen tanko­kon érkezett, és kisajátította magának a hatalmat két évtizedre. Csakhogy a szabadság újra erősebbnek bizo­nyult az elnyomásnál. Az emberi méltóság rehabilitáló­dott november második felében. S az amatőrnek és kiskorúnak tekintett nép az első pillanattól fogva bizony­ságát adta. hogy a kivívott szabadsághoz felelősséggel és önfegyelemmel nyúl. NyiNánosság az erőszak ellen! Ez a jelmondat mindvégig kifejezte ennek a forradalom­nak a tisztességét. A tömegek, a nép. megfontoltabb volt. mint gőgös „vezérei", akik csak az erőszak nyeNén tudtak szólni hozzá — hozzánk. GRENDEL LAJOS mmmmmuammam A Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezés Programnyilatkozata 1. Törölni kell az Alkotmánynak azt a cikkelyét, amely a kommunista párt vezető szerepét rögzíti társadalmunk­ban. 2. Olyan politikai platformot kell kialakítani, amelynek, alap­ján megtarthatók a szabad és demokratikus választások. 3. Követeljük, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsot valódi szlovák parlamentté alakítsák át, amelyben társadalmunk valamennyi összetevője képviselve lesz. 4. Követeljük a teljes sajtószabadság szavatolását. Újságí­rók, válasszatok a szerkesztőségekben olyan vezetőket, akik ezt a szabadságot szavatolják. 5. Követeljük a vállalkozás, a gyülekezés, az egyesülés sza­badságának, a mozgás- és a lelkiismereti szabadságnak, valamint a többi állampolgári jognak és szabadságjognak a szavatolását. 6. Követeljük az oktatásügy és a kultúra mentesítését az ideológiától, és a kultúra függetlenítését az államigazga­tástól. 7. Követeljük a bíróságok és az ügyészségek pártatlanságá­nak szavatolását és valódi jogállam megszervezését. 8. Követeljük az egyház következetes elválasztását az állam­tól. 9. Követeljük szabad szakszervezeti mozgalom és független diákszervezetek létrehozását. 10. Követeljük valamennyi tulajdonforma egyenjogúsítását. 11. Követeljük a csehek és a szlovákok következetesen de­mokratikus föderációját, és a nemzeti kisebbségek joga­inak és helyzetének törvényes szabályozását a teljes és tényleges jogegyenlőség elve szerint. 12. Követeljük az egészséges környezethez való jog szavato­lását. 13. Követeljük az esélyegyenlőség szavatolását mindenki szá­mára hivatásának megválasztásában, és életpályájának alakításában. Pozsony, (Bratislava) 1989. 11. 25. Részlet Darina Kulinovának, az SZNSZ KB elnökének a Slovenka részére adott interjú­jából: Slovenka: — Az az érzésünk, hogy a nőszö­vetség csalódást okozott azzal, hogy nem lépett fel időben az erőszak ellen. Megrázóan hatottak Zuzana Michnová énekesnő szavai, aki azt mondta, hogy a nők a funkcionárius karriernek áldozták gyerekeiket. Tény, hogy több tisztségvi­selő nem értette meg a mai napok fejleményeit, állásfoglalásuk is ezt bizonyította. Darina Kulinová: — Sajnos, későn ébredt fel a lelkiismeretünk, ezt őszintén belátom. Gye­rekeink mutattak rá, hogy el kell dobnunk mindent, és fel kell fedeznünk magunkban az embert. Sajnos, gyerekeinknek kellett arra fel­hívni a figyelmünket, mennyire fontos, hogy konfrontáljuk eszméinket a valósággal. Úgy gondolom, hogy az SZNSZ programja a nők szükségleteiből indul ki, és hogy ma is bátran magunkénak vallhatjuk. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy fel kell ráznunk a nők lelkiismeretét, hogy tudatosítsák, a szocializ­mus eszméiért valóban érdemes küzdeni, arra viszont ügyelni kell, hogy ki hirdeti ezeket az eszméket. Slovenka: — A Polgári Fórum szerint azok a képviselők, akik nem képviselték választóik ér­dekeit, nem érdemük meg a bizalmat, és rövid időn belül le kellene köszönniük. Ez bizony érinteni fog több nő képviselőt is. Mi a vélemé­nye erről? Darina Kulinová: — A képviselőket a szok­ványos társadalmi gyakorlat alapján javasol­tuk. Sajnos, e nem minden szempontból ob­jektiv jelölés révén olyan asszonyok is képvise­lők lettek, akik képtelenek eleget tenni ennek a feladatnak. És ezt a fejlemények is bizonyítot­ták. 1989. november 29. Részlet az SZNSZ KB Titkársága állásfoglalásából Országunkban ezekben a pillanatokban a jövő, az elkövetkező napok és évek jellege formálódik. Csehszlovákia jelenlegi belpolitikai életének fejlődését a szocializmus megújhodá­sának, a szocializmus emberi és demokratikus elvei megújhodásának tekintjük. Büszkék va­gyunk az ifjúságunkra, akik az emberi értékek és erkölcsi normák nevében felrázták lelkiis­meretünket. Demokráciát, egyenlő jogokat, szólássza­badságot és mindenkire egyaránt érvényes felelősséget akarunk. A múlt koholt vádjai alapján elmarasztalt emberek diszkrimináci­ójának megszüntetését akarjuk. Megválunk azon tisztségviselőinktől, akik visszaéltek funk­ciójukkal. Jó szándékkal igyekszünk elérni, hogy vala­mennyi asszony érdekeit tolmácsolhassuk, ne csupán az SZNSZ-tagokét. Programunk a nők és a család életszükségleteinek javitását tartja szem előtt, az emberek közötti kapcsolatok humanizálását. A főváros kulturális életének gazdagítása érdekében az SZNSZ KB felajánlja helyiségeit a fiatal művészeknek — első sorban a nőknek —, klubtevékenységre, de más célokra is. Bru­­novcei létesítményét az egészségileg legyen­gült gyerekek gyógyítására, üdültetésére kínál­ja fel. Csatlakozik az SZNSZ a SZISZ kezdemé­nyezte „Ajándékként mosolyt" pénzalaphoz, amelyből a gyerekotthonokat és az egészségi­leg károsult gyerekeket fogják segíteni. A pénz­alap kontószáma: 35-6933-012 SBCS Bra­­tislava-mesto. Szilárd elhatározásunk ezen ország népét a szocializmus és a demokrácia nevében min­den erőnkkel szolgálni. 1989. november 29-én (kivonat) Eltelt két forró hét, az élet nem állt meg, mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogyan tovább. Állampolgári kezdeményezésként ala­kultunk, amely az erőszak mindennemű megnyilvánulása ellen irányul. A tömegtá­jékoztatási eszközök által közzétett 13 kö­vetelményünk közül az első kettőt tartjuk továbbra is a legfontosabbnak: a kommu­nista párt vezető szerepének megszünteté­sét a társadalomban és a szabad választá­sokat. Az alkotmány megváltoztatásával, melyet a Szövetségi Nemzetgyűlés hagyott jóvá, az első lépés már megtörtént. A következő lépésnek a kommunista pártnak a mindennapi életben betöltött vezető sze­repének reális, tényszerű megszüntetését tartjuk. Ez többek között a káderpolitika megváltoztatását jelenti, a nomenklatúra­rendszer megszüntetését, a privilégiumok felszámolását, a bírák valódi függetlensé­gét, a hadsereg és a biztonsági erők politi­kamentességének biztosítását, és egyebe­ket. Legfontosabb a politikai pluralizmus ki­vívása és a szabad választások kiírása ha­zánkban. A jelen időszak egészét ezen választások előkészítő időszakának kell te­kintenünk. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mai fel­adatait három dimenzióban képzeljük el: 1 Helyi szinten: Összegyűjteni a megol­datlan problémákat magunk körül, a mun­kahelyünkön, a faluban, városon. Ennek legcélravezetőbb formái a nyilvános párbe­szédek, viták és találkozók, melyek nem szabad, hogy zavarják a termelés menetét. A párbeszédnek a problémák feltárására kell irányulnia, a nézetek differenciálódásá­ra. ami a demokratikus, pluralista politikai rendszer elengedhetetlen előfeltétele. A nyilvánosság képviselői mint a Nyilvános-NYILATKOZAT ság az Erőszak Ellen küldöttei kiharcolhat­ják helyüket az üzemvezetés, valamint a falu- és városigazgatás ellenőrzésében. A helyi adottságokhoz mérten követelhetik képviseletüket a társadalmi és gazdasági igazgatás eddigi vagy újonnan alakult vég­rehajtó és irányitó szerveiben. Élni kell az üzemi sajtó és helyi sajtó adta lehetősé­gekkel. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen helyi csoportjai támogatják az állampolgá­rokat mindenütt, ahol az átmentödő nem demokratikus struktúrákkal való érintkezés folyamán sértik az állampolgári jogokat. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen az állampol­gári önvédelem eszköze. Két módon nyújt­hat segítséget a koordinációs bizottság. Először: független szakértők csoportját ajánlhatja, akik a Nyilvánosság az Erőszak ellen platformján csoportosultak, s akik az adódó problémát azok megoldásának ja­vaslatával együtt szakmai szempontból íté­lik meg, s azt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen rendelkezésére bocsátják. A jogos követeléseket a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai eszközök bevetésével igyek­szik elérni. Másodszor: a koordinációs bi­zottság jogi támogatást és jogi tanácsa­dást nyújthat a helyi csoportoknak. 2. Területi, munkahelyi, érdek szerinti szinten: Ezen a szinten a Nyilvánosság az Erőszak Ellen továbbra is széles állampol­gári mozgalom akar maradni, amely össze­fogja az állampolgárok különböző, szak­mai. területi, érdekek szerinti, egyházi ala­pokon nyugvó csoportosulásait, független szövetségek, fórumok, klubok stb. formájá­ban. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen cso­portjai 5 vagy több állampolgár önkéntes szövetsége, akik egyetértettek a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen 13 pontjával. Ezen elvből kiindulva jön létre az egészséges, természetes alapokon nyugvó új társadal­mi integráció. 3. Politikai feladatok: A Nyilvánosság az Erőszak Ellen ma reális társadalmi erőt képvisel, ezért nem térhet ki a további fejlődés politikai felelőssége elől. A Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen mint demokratikus állampolgári mozgalom részt vesz a vá­lasztási kampányban. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen jelöltjei független jelöltek lesznek, de lehetnek az egyes politikai pártok vagy más mozgalmak képviselői is. Nem politikai ptártok koalíciója vagyunk, hanem szabad állampolgárok szövetsége. A Nyilvánosság az Erőszak ellen egyben nem akadályozza új politikai pártok létre­jöttét. A koordinációs bizottság és a helyi érde­kek szerinti szövetségek (csoportok) közti viszony nem hierarchikus elrendezési mó­don alapul. A központ nem utasít, nem hagy jóvá; a függetlenség és a kölcsönös együttműködés viszonyáról van szó. Min­den csoport önállóan dolgozik, és szükség esetén egyesíti erejét a többi csoporttal. A NYEE csoportjai Tevékenységének lényege az állampolgári cselekvőképesség aktivizá­lása a közéletben. A koordinációs bizott­ság a NYEE-t képviseli a központi állami és nemzetközi hivatalokkal folytatott tárgyalá­sokon az egyes csoprortok javaslatai és ajánlatai alapján. Az információátadás va­lamint információközvetítés a csoportok és a NYEE koordinációs bizottsága között a tömegtájékoztatási eszközök által történik, valamint hamarosan saját sajtóeszközök által. Pozsony, 1989. 12. 2. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottsága nő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom