Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-12-05 / 50. szám
Tatiana Pechácová mérnök több mint huszonhat éve dolgozik számítógéppel. Szlovákiában a nők között ma ő a legidősebb aktív számítógép-programozó. Hatvankét éves, de annyi erő, életkedv, tenniakarás sugárzik belőle, hogy akár három embernek jutna belőle. A Trabant úgy hozzátartozik eleiéhez, mint a lakáskulcs. Most is ezen „száguldunk" Ivánka (Ivánka pri Dunaji) felé. Férje nyugdíjazása óta tavasztól késő őszig a kertes nyaralójukban laknak. Tatiana asszony egyfolytában beszél. Mindenről van véleménye. Most az üzletek ellátása a legidőszerűbb téma, mert lánya új lakását rendezi be. s mint ..anyagbeszerző, lépten-nyomon felháborodik. — Az ember nem tud venni egy szekrényt, szőnyeget, fagyasztót. nincs villanykapcsoló, de még egy szög sem. amire a panellakásban képet lehetne akasztani. Azt mondják, jöjjek holnap, holnapután, talán kapnak árut. Ha tiltakozom, hogy nincs dőm mindennap bejárni, még nekik áll feljebb: a nyugdíjasok ráérnek! A korom megvan ahhoz, hogy nyugdíjasnak nézzenek, ennek ellenére két munkahelyen dolgozom, fontosabb dolgokkal töltöm az időmet, hogysem napokig egv szöget hajszoljak ... — mérgelődik az elárusítók válaszán. Bírálja magatartásukat, de azt is megmondja, hol a hiba, hogyan lehetne ezen javítani. A forgalmas főúton a Trabant simán robog. Tatiana aszszony biztosan tartja a kormányt. — A múltkor megállított a rendőr, megnézte a jogosítványomat. csodálkozva kérdezte: maga h ivatásos tehergépkocsi-vezető ? Nem. én számítógép-programozó vagyok, csak a jogosítványom szól teherkocsira ... Az ötvenes évek végén a Magasépítési Vállalatnál dolgoztam, ahol lehetőségem adódott teherautóra is letenni a sofőrvizsgát. Abban az időben. ha a szükség úgy hozta, tehergépkocsira, erőgépekre is fel kelleti ülni ... Közben megérkeztünk Ivánkára. A gondosan ápolt kertben a házigazda. Pechác Rudolf mérnök. már az őszi „nagytakarítást” végzi. Szerényen, de elégedetten mutatja végig otthonukat, ahol minden a kezük munkáját dicséri. — Amit tudtunk, magunk csináltunk. A konyhabútort együtt készítettük; a festés, mázolás, tapétázás. villanyszerelés, vízcsapjavítás a feleségem dolga. Amikor elkezdtük építeni a nyaralót, azt mondta: beiratkozik egy három hónapos villanyszerelői tanfolyamra. nem bízhatja idegenre ezt a munkát. Az összes lámpát maga tervezte és szerelte össze. Csodálatos asszony, mindenhez ért. Amikor megismerkedtünk, mindketten a bankban dolgoztunk. Én maradtam a hagyományos banki munkánál, de ő mindenben az újat kereste, az elsők között került a számítógépekhez, és azóta lépés tart a korral. — Nem volt mellette kisebbségi érzése? — Hát ami igaz, az igaz, a feleségem gyakran túlsszárnyalt, de ennél sokkal büszkébb voltam rá. Mert ő mindig minden problémát megoldott. Rengeteg energiája van még ma is. Ahelyett, hogy nyugodtan tenne-venne mellettem a kertben, két helyre is bedolgozik. Megkapja a feladatot, és napokig ül a számítógép mellett. Közben félóránként csöng a telefon. nem győzi a tanácsokat osztogatni. Ennek mi is tanúi vagyunk; a telefon gyakran megszólal, a volt kollégák, szakmabeli ismerősök kérik a mérnöknő segítségét. Tatiana asszony útbaigazít, tanácsol. ajánl. Az energia, hozzáértés. lelkesedés csak úgy sugárzik belőle, ha a munkájáról beszél. Gyűlölöm a magolást. A szlovákon kívül cseh ül. magyarul, németül és angolul is beszélek, de ezeket a nyelveket nem tankönyvből tanultam. A gimnáziumot a latin nyelv miatt hagytam ott. Beiratkoztam a kereskedelmi akádémiára. mert érdekelt a matematika logikája, viszont gondot okozott a szorzótábla megtanulása. Egyszer az Iskolából elmentünk tanulmányi útra a postai takarékpénztárba, ahol korszerű gépeken dolgoztak a tisztviselők. Nohát én ennek igencsak megörültem! Nem kell már fejben öszszeadni, itt van rá a gép! Aztán elmentünk a Baía könyvelőségébe. ahol még korszerűbb számológépekkel dolgoztak. Ekkor már tudtam, hogy ez az én jövőm ... — emlékezik vissza Tatiana aszszony. 1946—50-ben elvégezte a Kereskedelmi Főiskolát. Közben állandóan járta a hivatalokat, intézményeket, kereste a számítógépeket. Szabadidejében ezek körül segédkezett. — A főiskola elvégzése után a bankban dolgoztam, majd a Magasépítő Vállalathoz kerültem mint tervező. A számítógépek iránti érdeklődésem egyre nőtt. Amikor 1963-ban megtudtam, hogy az Építőipari Gazdaságiam Szervezési Kutatóintézet megvette az első nagy teljesítményű számítógépet, nem nyugodtam, amíg oda nem kerültem dolgozni. Azóta nem tudok megválni a számítógéptől. még az ágyam mellett is olt van ... — A hatvanadik születésnapjára kapta — árulja el a férje, s Tatiana asszony megtoldja: — A barátnőim ámuldoztak is, hogy nem bundát kérek a születésnapomra. hanem személyi számítógépet... Úgy gondoltam, még hasznát veszem. S úgv is lett. Januártól már nyugdíjas vagyok, de itthon még dolgozom. Megkapom a feladatot és a határidőt, ami az intézetnek nagyon jó, mert semmi gondjuk velem, még a számítógépüket sem terhelem, csak a kész munkát viszem. S ha bizony valahol sürget a határidő, eszünkbe jut. hogy jó az öreg a háznál. Én meg örülök, hogy még hasznos vagyok számukra. így lettem a legöregebb aktív számítógép-programozó. A velem hasonló korú nők idővel vezető beosztásba kerültek, és már nem programoznak. Én viszont hűségesen kitartottam hivatásom mellett. Jóleső érzés, hogy neveltjeim. a mai 40—45 évesek kitűnő eredményeket érnek el a számítógépekkel. Mert például a műszaki és egészségügyi pályákon nagyszerű dolgokat lehet elérni velük. Programozóként bizonyára én is sokkal nagyobb dolgokat vihettem volna véghez más ágazatban. de én nem tudtam hűtlen lenni a közgazdasághoz, ahol ma nem használják ki a számítógép „tudományát". Számítógép és vert csipke — Ezt hogyan kell érteni? — Ha egy építőüzem megvesz egy földgépet, annak a munkája azonnal látható. Ha ezt a pénzt számítógépbe fekteti, haszna csak akkor lesz belőle, ha a számítógép tudását” hatékonyan alkalmazza. vagyis ha az ember alkotó módon bánik a számítógép kínálta lehetőségekkel. Oe ehhez megfelelő emberek és körülmények szükségesek. Hiába kéri az építőanyagokat árusító üzem igazgatója. hogy dolgozzunk ki programot a nagyraktárára, ha abban a raktárban már hónapok óta nincs egyetlen kiló cement, egyetlen darab tégla vagy egyetlen méter deszka sem. Mit kezdhetnének itt a számítógéppel?.. . A könyvelőségekben a számítógépet ma már nehezen lehet mellőzni, a bérelszámolás e nélkül szinte elképzelhetetlen. De az ma már túlságosan kevés, ha a számítógépekkel csupán emberi munkát takarítunk meg... A számítógépet az irányításban, munkaszervezésben kell hasznosítani! Ehhez pedig sajnos ma még kevés helyen van meg a vezetők készsége és képessége. — Ön a munkahelyi leendőin kívül mire használja még a személyi számítógépét? — Sok mindenre. Habár be kell látnom, távolról sem annyi mindenre, mint a nyugati háztartásokban használják. Például a nemesített macskák nemzetközi kiállításán a számítógépem segítségével pillanatok alatt minden szükséges adatot átadhattam az érdeklődőknek. Recepteket tárolok az adatőrzőben vagy a vert csipke alaprajzát készítem el vele. Nyilvántarthatnám a házi költségvetést is. de ezt jelenleg még fejben is képes vagyok megoldani. Tatiana Pecháéova mérnöknek a számítógépen kívül két nagy szerelme van. Az egyik a macskák világa, a másik a vertcsipkekészítés. — Hol tanulta a csipkekészítést? — Ingrid Feriancová docenssel programozás közben ismerkedtem meg. Ö gyönyörű vert csipkét készít. Megtanultam hát tőle. s azóta már tanfolyamokon adom tovább a csipkekészítés fortélyait. s ahol lehet, együtt propagáljuk a nőszövetségi akciókon is e szép kézimunkát. Tatiana asszony nem csak a nőszövetség munkájában vesz részt. A kisállattenyésztők, a honvédelmi szövetség és a vöröskereszt munkájából is örömmel és lelkesedéssel vállalja mindazt, ami reá hárul. Szervez, agitál, cselekszik — csak az idejéből fussa. Akaraterejéből, életkedvéből akár három embernek is jutna. H. ZSEBIK SAROLTA KÖNÖZSI ISTVÁN FELVÉTELE nő 17
