Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-12-05 / 50. szám

. .íilyen szerepet játszanak az inf­luenzajárványok (régeb­ben azt hittük, hogy csak a légzőszerveket támad­ják meg). A hazai és a kül­földi kísérletek tapaszta­latai egyaránt azt mutat­ják, hogy influenza ese­tén, például stresszhely­zetben, az idegrendszer is károsodást szenved. Hogy ez mennyire veszé­lyes, ezt szeretnénk meg­fejteni, s megelőző intéz­kedéseket kidolgozni. — Ismeretes, hogy az ember élete során az agy potenciális lehetősége­inek csak egy igen kis részét hasznosítja. Ám kell-e arra törekednünk, hogy a ki nem aknázott tartalékok kárba ne vesz­­szenek? Nem járna-e ez káros következmények­kel? — Az emberi agy na­gyon sajátságos szerke­zet — véli Behtyereva akadémikus. — Tegyük fel, hogy ön például kötni tanul. Eleinte, folyton csak arra figyel, el ne té­vesszen egy szemet. Az­tán már mindent auto­matikusan végez: az ön agyában kialakult egy szilárd láncolat, és az agy felszabadult egy újabb tevékenység számára. Az ember életében nagyon sok — határtalan meny­­nyiségü — automatikus tevékenység elsajátításá­ra képes. Az életben kétfajta embertípussal találko­zunk. Vannak, akik nem hasznosítják az agynak ezeket a tulajdonságait, valamilyen sematikus munkát végeznek. Mások viszont öreg korukban is folyton gyarapítják isme­reteiket. Ez esetben az agy is másként viselke­dik. Minél bonyolultabb a feladat, az agynak annál nagyobb területét foglal­koztatja. Korlátok nincse­nek. Sőt, a agy még ak­kor is előrukkol valamivel, amikor már úgy érezzük, a végsőkig feszítettük a húrt. Az ember nem a gon­dolkodástól fárad el, ha­nem például a levegöt­­lenségtöl, vagy attól, hogy kényelmetlen póz­ban ül. Nagyon elfárad­hatunk például, ha időza­varba kerülünk, vagy ha lelki feszültségben dol­gozunk. Tehát jó-e vagy rossz, ha kihasználjuk agyunk kapacitásait?Ter­mészetesen jó. — Hogyan értelmezi ön a lélek fogalmát? — Sokáig féltünk a lé­lekről beszélni, mert va­lamiféle isteni adomány­ként értelmeztük. Kíno­san kerültük az erre vo­natkozó témákat, pedig hát a gondolat szellemi jellegű, miközben maga az agy anyagi természe­tű. Úgy fogalmaznék, hogy minden lehetséges eszközzel és módszerrel szeretnénk minél alapo­sabban tanulmányozni ezt a szellemi jellegű dol­got. — Nagyon sok agymű­ködéssel kapcsolatos je­lenségre még nem talál­tunk magyarázatot vagy csak nehezen tudjuk rep­rodukálni. Csak néhányat említenék: az álom, az elöérzet, a jóslat. Tudunk róluk, de mindannyian másként viszonyulunk hozzájuk. Önnek mi a vé­leménye ? — Régebben határozot­tan elutasítottam ezeket a dolgokat. Most azon­ban, hogy egyre több in­formáció birtokába jutot­tunk a neurofiziológiai érzelmekről, állapotokról, megengedhetjük ma­gunknak a nehezen rep­rodukálható jelenségek kutatásának luxusát is. Csak az a baj, hogy túl sok a sarlatán ezen a te­rületen. Először el kell különíteni a tiszta dolgo­kat a tisztátlanoktól. Napjaink prioritásai Nemrégen Behtyereva akadémikus megszám­lálhatatlan gondja-baja, feladata mellé még egy társult: a képviselői, A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tudomá­nyos társaságai és egye­sületei beválasztották az ország legfőbb államha­talmi szervébe. Behtyere­va képviselőnő program­ja, mint ahogy munkás­sága is, az embert szol­gálja. — Tisztában vagyok vele, hogy nem lesz könnyű — mondja Natal­­ja Behtyereva. — De hát bonyolult időket élünk, s most különösen fontos, hogy ha az embernek van saját elképzelése, ki is tudjon állni mellette. Átéltem a 30-as évek tragédiáját, végigéltem a 40-es éveket, figyelem­mel kísértem a tudo­mányban lezajló esemé­nyeket, tudom, hova ve­zetett mindez. Az or­szágban most megújho­dási folyamatok mennek végbe, s ezek — bár el­kerülhetetlen áldozatvál­lalással járnak — tetsze­nek nekem. Ezért egyez­tem tehát bele, hogy je­löljenek népi küldöttnek. Természetesen a tudo­mányhoz sohasem leszek ■hűtlen. De már most is határozottan állíthatom: a képviselői munkát egyik elsőrendű felada­tomnak tartom majd. Epilógus helyett — Ön elérte a legma­gasabb tudományos fo­kozatokat, de mint nőnek is megvan a saját, önálló élete. Mondana néhány szót a magánéletéről? — Férjnél vagyok. Fér­jem közgazdász, a szov­jet kereskedelmi főiskola docense. Van egy fiam és egy lányunokám. A fiammal nagyon jó barátok is vagyunk. Ugyanazon a tudomá­nyos területen dolgo­zunk, bár nem ugyanab­ban az intézetben. Mind­ketten határozott egyéni­ségek vagyunk. Régeb­ben azt hittem, emiatt nehézségek támadhat­nak majd a kapcsola­tunkban, ám épp a fordí­tottja történt: remekül ki­egészítjük egymást. Szí­vesen beszélgetek vele, és nemcsak tudományos' témákról: számomra egyszerűen érdekes a vele való együttlét. Az unokám 10 éves. Nagyon meleg szívű, bá­jos teremtés. Mindig szemrehányást teszek magamnak azért, hogy túlságosan kevés figyel­met fordítok rá. Igaz, nyaranta egy teljes hóna­pot töltöttünk együtt. Apámhoz hasonlóan én is szeretem a meghitt otthont... De hát az éle­tem nagy részét a mun­kám tölti kj. (A lányok, asszonyok nyomán) Vannak jelenségek, melyek elvará­zsolnak, megidéznek. Meri valameny­­nvien szomjazunk a Rejtély után, hogy felszabadultan kutathassuk nyit­ját. Csepregi Éva művészete ilyen je­lenség. Bájos, hangja iskolázott, szép alak­ja van. Énekesnő, de utóbb szövegí­­rással is próbálkozik. Politizál. Éne­kel Corbacsovról és Bush elnökről Rengeteget utazik, Londontól Szö­ulig. Ahová éppen szerződése szólítja. Önfeledt és jókedvű. Sztár, legutóbbi szólóalbumát a WEA adta ki, az a cég, amely Madonna nagylemezét is készítette. Hol a varázslat, merre a titok ? Dalaiban. Az édenkertből érkezett. Vadvirá­gok, édeni fák közül. Boldog világról énekel melyre mindannyian mrunk. Nyugalmat hirdet. Szerelemről sze­rétéiről szólnak dalai. Ha mindebből több lenne, nem félnénk esténként meghallgatni a híreket. Bár minél később festene fel a sejtelmes titok! Éva pedig sokáig csá­bító és ellenállhatatlan, egyszerű és szerény maradna. Amilyennek megis­mertük ,.. BÁRÁNY JÁNOS nő 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom