Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-11-14 / 47. szám
ért el a különböző betegségek gyógyításában. Még a kolerában szenvedőket is életben tudta tartani mert egyensúlyba hozta az elvíztelenedett szervezetet. Kiépítette és még életében — ami nem sokaknak adatott meg — világhírűvé tette a fürdőt. Priessnitz alig volt tizenhét éves, amikor megfigyelte, hogy a beteg erdei állatok is hideg forrásvízben enyhítik bajaikat. Ő maga is egy esésének zúzódásos következményeit hidegvizes borogatással kúrálta ki. Mindöszsze tizenkilenc éves volt, amikor már a környékről jártak fel hozzá a hegyre a gyógyulni vágyók. Ma már túlságosan drasztikusnak tűnik a módszere: a hidegvizes borogatások (bár lázcsillapítóként főként gyermekeknél ma sincs ennél hatásosabb természetes szer), a jéghideg vízben való fürdőzés, az óriási mennyiségű vízivás. Priessnitz mindezt kemény diétával kombinálta, s óriási jelentőséget tulajdonított a szabadban való mozgásnak is. Ennek jegyében bizony favágásra fogta a nagy számban idelátogató nemesi saijakat, hírességeket, előkelő hölgyeket. Ezt ma munkaterápiának nevezzük, s a felvázoltakbói is látható, hogy az utókornak sok-sok hasznos tudnivalóval szolgált. Szinte úttörőként vallotta, hogy a beteg embert kell gyógyítani, nem kizárólag valamely szervének megbetegedését a\ agy működési zavarait. A hidegvízkúrában pedig elsősorban, de szinte öntudatlanul és csupán megfigyelésen alapulón a szervezet ellenállóképességének növelését látta Természetesen a ragaszkodó és hálás híveken túl Priessnitz rengeteg ellenséget is szerzett, főleg tudós orvosokat, akik elmarasztalták orvoslási módjait. Személyét rengeteg monda és legenda övezi, s a gyógyfürdőben található soksok emlékmű többségét még életében emelték. Gyógymódjainak alajpait századunkba is átmentették, bizonyos módosításokkal, korszerűsítéssel mindmáig használatosak. Jeseníkhez. a gyógyfürdőhöz igazgatásiig még a környéken található néhány kisebb gyógyfürdő is hozzátartozik: a nem messzi Lipová, Veiké Losiny. Bludov és Karlova Studánka. Évente mintedy 12 000 páciens fordul meg itt. ebből Jeseníkben körülbelül 9 000. összesen 950 férőhellyel rendelkeznek. Jeseníkben a legtöbbel: valamivel több mint hatszázzal. A gyógyfürdők rendkívül kedvező fekvésűek. kellemes itt az éghajlat, s mint minden kisebb fürdőnek, Jeseníknek is előnye, hogy távolabb van a nagyobb városoktól és ipari központoktól. Jeseník elsősorban a lelki zavarokban. betegségekben szenvedők, másodsorban a légzőszervi megbetegedésekben szenvedők fürdője. Kezelik a neurózist (az egészségesnek tekintett pszichikus működéstől való eltérés egyik fajtája, amelyet a környezethez való alkalmazkodási zavar jellemez), továbbá a nem pszichotikus jellegű reaktív állapotokat is. Alig 10 százalékban fogadnak az intézeti kezelést követően — rehabilitáció és reszocializáció céljából — elmebetegeket is, amennyiben képesek, alkalmazkodni a fürdő napi rezsimjéhez. A gyógyfürdőkben kezeltek mintegy 1/3-a légzőszervi megbetegedésekben szenved. Gyógykezelik itt az idült légcsőhurutot, s hörghurutot és az asztmát. A légzőszervek operációja ut4n utókezelést is folytatnak. Nyáron külön — 50 kezeltet befogadó — osztály áll a zálni és a legmesszebbmenő figyelmet szentelni testi-lelki panaszaiknak. Priessnitz valamikori módszere, vagy ha úgy tetszik, egyfajta öröksége, az áttetsző, jéghideg forrásvíz, a szemet gyönyörködtető és idegeket nyugtató természet a huszadik század emberére éppúgy hatással van. mint a múlt század előkelő vendéghadára: mindenfajta gyógyszer nélkül is gyógyít. Ehhez ma hozzájárultak a modern orvostudomány fiziológiai és patofiziológiai, valamint balneológiái ismeretei, amiben nagy szerepe van az itt folytatott klimatoterápiának. Az idelátogató egy valóban kicsi és éppen ezért mélységes nyugalmat árasztó gyógyfürdőbe érkezik. Aki bírja, a megjelölt turistautakon hosszabb, akár egésznapos túrákat is tehet a környező hegyekbe. Vagy lemehet Jeseník városba, amellyel a fürdőt sűrű autóbuszjárat köti össze, itt is sok a látnivaló. Ez a valamikori Fryvad. Vriewald, amelyet sohasem vett körül városfal. A mai honismereti múzeum volt valamikor az egyetlen védelmet szolgáló erőd a városban. Ma a helység és a környék történetét mutatják be itt a legrégebbi koroktól kezdve, beleértve a Priessnitz személyére és a gyógyfürdő történetére vonatkozó adatokat, dokumentumokat is. Persze, megelégedhetünk a gyógyfürdő sétányaival is, ahol sorban megcsodálhatok a gyógyulásért hálálkodó. Priessnitzet dicsőítő emlékművek: a cseh. a magyar, a lengyel, a francia .. . A Priessnitznek állított magyar Schwanthaler-emlékmű 1839/ 40-ből való. Vörösmarty Mihály sorai olvashatók rajta: A 'vaddal köz italt megkezdő vetni az ember 's gőgé fejében kór agg leve és nyavalyás. Priessnitz vissza adá a 'víznek régi hatalmát 's ősi erőben kél újra az emberi faj. serdülők rendelkezésére a két említett fő csoportban, viszont ebben a korosztályban túlsúlyban vannak a légzőszervi rendellenességekben, betegségekben szenvedők, sokan a szénbányák és erős iparvidékek környékéről jönnek. Természetesen a serdülőknek külön programjuk van, külön szanatóriumban laknak, pedagógus felügyel rájuk. Az országos megelőzési program keretében kéthetes turnusokban bányászokat is fogadnak. 75 férőhelyet tartanak fönn számukra. Ami a neurotikusok kezelését illeti, itt elsősorban arra nyílik mód, hogy növeljék a neurotikusok különböző, a mindennapi élet produkálta és lényegében mindenkit egyformán érintő lelki megterhelésekkel szembeni ellenállóképességét, és mintát adjanak számukra, hogyan oldhatnák meg problémáikat, konfliktusaikat önmagukkal és környezetükkel. Javítanak általános közérzetükön. érzelmi állapotukon, alvászavaraikon stb. Módszereik a pszichoterápiától kezdve, a rehabilitációs tornán át egészen a hosszabb-rövidebb, a környező vidéken tett túrákig teijednek. Csoportos pszichoterápiát is folytatnak a gyógyfürdőben, s a terápia része az autogén tréning a pszichodráma és más, lelki tréningen alapuló módszerek. A neurotikusok általában olyan betegek, akiket nem szeretnek az orvosok, a körzeti rendeléseken egyszerűen nincs elég idő panaszaik meghallgatására és orvoslására. Ezt próbálják itt kompenFOTÓ: KÖNÖZS1 ISTVÁN ▲ Priessnitz szülőháza. Ma a gyógyfürdő alkalmazottai lakják A A korabeli kádak pontos másaiban veszik vízkúráikat a betegek
