Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-11-01 / 45. szám
CSALÁDI KÖR Akisiskolás örömmé! tanul. A mosoly azonban gyorsan arcára fagy, ha segítségnyújtás helyett csak dorgálást kap: „Hogyan lehetsz ilyen tudatlan? Látod, Erika milyen szépen olvas!" A gyermek az első osztályban úgyis sok lelki feszültséggel küzd, s az elmarasztalás még jobban elkeseríti. Azért, hogy olvasása szép legyen, kellemes környezetre és nyugodt légkörre van szüksége. A szülők többsége ezt tudja, és biztosítja is gyermeke számára a megfelelő feltételeket. Azonban tapasztalatból állítom, hogy az olvasástanulás kezdeti szakában a tanulók két csoportra oszlanak: a kitűnően olvasókra és a lemaradókra. A lemaradóknál követjük el a legtöbb hibát, amikor azt mondjuk: „Ez a gyerek soha az életben nem tanul meg olvasni!", majd eltelik egy-két hét, és a nebuló kiválóan olvas. A színes, szép, kifejező olvasás elsajátítása hosszú gyakorlási folyamat eredménye. A betűismertetés után az olvasás minőségét kell javítani. Mire figyeljünk hát? Elsősorban a beszédhangok tiszta képzésére! Hiba, ha a gyermek álla olvasás közben merev, szinte mozdulatlan. Csaknem mindig kíséri az áll merevségét az ajkaké. Az alig mozduló, görcsös állizmok csak kis szájnyitást tesznek lehetővé. Az ajkak ráfeszülnek a fogakra, mintha egybenőttek volna velük. Bármennyire figyelünk is a szövegre, nem értjük, csak sejtjük, hogy mit mond, ezért végeztessünk állizomlazítási gyakorlatot: — az ellazított alsó áll leeresztése, majd visszahúzása — az alsó áll gyors mozgatása le és föl, szabályos be- és kilégzéssel párosítva. A levegővétel az orron és a szájon át egyszerre történjen, de ügyeljünk arra, hogy légzés közben a váltak mozdulatlanok maradjanak. Ügyelni kell a hangok időtartamának megfelelő hangoztatására. A kiejtési torzulások egészen megváltoztatják a szó jelentését. Pl.: hal —hall, tol— toll, mar—már, ver—vér stb. A szótagokat tisztán, határozottan képezzük. Pl.: beszéljenek—beszélnek, iskolában—iskolába stb... Helytelen az a kötési mód, amely a határozott névelő (az) mássalhangzóját a magánhangzós kezdetű szóval így ejti: az alma — a zalma, az iskola — a ziskola, az édesanyám — a zédesanyám stb. A magyar nyelv tulajdonsága, hogy vannak olyan szavak, amelyeket másképp írunk és másképp ejtünk. Az elsős gyermek még nem rendelkezik nyelvtani tudással, nem hallott a szótő és a toldalék fogalmáról, nem ismeri a mássalhangzóhasonulás törvényét pl.: a mond +ja szó kiejtve monggya). Ilyenkor mondjuk meg a gyermekeknek, hogy ezt a szót úgy kell leírni „mondja", de úgy kell helyesen ejteni „monggya". A legtöbb gyermek — de még felnőtt is — az // hangkapcsolat helyes ejtésében téveszt. Az lj hangkapcsolatot hagyományosan hosszú j-vel ejtjük pl. éljen—éjjen, álljon—ájjon. A magyarban a kijelentő, a felszólító mondatok és a kérdő névmással {ki?, mi?, mi /yen? stb.) szerkesztett kérdések dallama teljesen azonos, mégpedig elöl eső. Pl.: Esik az eső. Hozzál be virágot! Milyen a cipőd? A kérdöszócska nélkül szerkesztett eldöntendő kérdések dallama viszont hátul eső, mert ezeket más nyelvi elem nem különbözteti meg a nem kérdő mondattól. Pl.: Kimegyünk ma a mezőre? Olvasás közben — de máskor is — figyeljük gyermekünk testtartását. Tanácsos egyenes testtartással (de nem mereven), kényelmesen (de nem esetlenül) olvasni. A helyes testtartásra mindaddig figyelmeztessük őt, míg szokásává nem válik. Ülés közben a talpa az alapzaton legyen! Szoktassuk gyermekünket arra, hogy mindig jól hallhatóan olvasson; ne túlságosan hangosan, de ne túl halkan. Ügy kell olvasni, hogy mindenki kényelmesen hallja. Az olvasás tempója (gyorsasága) a magyar nyelvre jellemző legyen! Törekedjünk a természetes olvasásra. Sok gyermek magasabb hangon olvas, mint ahogyan beszél; ezáltal olvasása csúnyává és a hallgató számára kellemetlenné válik. Olvasás közben — az állandó utasításokkal — ne zavarjuk meg a gyermeket. Ha az olvasmány végére ért, kérdezzük meg, érti-e a szövegben előforduló valamennyi szó jelentését. Az ismeretlen szavak értelmét magyarázzuk meg. Elővehetjük a Magyar Értelmező Kéziszótárt is és abbój olvassuk fel. Ilyen eljárással fejlesztjük a gyermek szókincsét. Ezután beszélgessünk el az olvasmány szereplőiről, az eseményről. Mondassuk el, mi tetszett neki, mi nem, milyen érzelmet váltott ki benne az olvasmány tartalma és hasonló helyzetben ő mit tenne. A megfogalmazott mondatokban a gyermek erkölcsi ítéleteket alkot, ezzel ítélőképességéről tesz tanúbizonyságot. Ha beszéd közben a nyelvhelyesség ellen vétett, egy-két szóval utaljunk csak rá, hogy hogyan helyesebb, és ezért szebb a szövegezés. Pl.: Volt az üzletben banán. Az üzletben banán volt, — így a helyes. A sokszori egyhangú olvasás unalmassá válik és türelmetlenné teszi a gyermeket. így az olvasás minősége inkább romlik, mint javul. Az elsős gyermekben is jó érzelmeket vált ki a versenyszerű, játékos forma. Az olvasás gyakorlását a következő eljárásokkal színesíthetjük: — Keress egytagú, kéttagú, háromtagú stb. szavakat! — Melyik szó az olvasmányban a legrövidebb és melyik a leghosszabb? — Melyik szó tetszett a legjobban ? Miért? — Melyik szó jelöl embert, állatot, tárgyat, színt, számot, cselekvést... ? — Melyikünk találja meg hamarabb pl. a maci szót? — Melyik szóban van hosszú (rövid) -t, -m, -d stb.? — Számold meg, hány betűből áll pl. a baba szó! Ugorj annyit, amennyi betűből áll! (Ilyen szövegeket a gyermek is alkothat). A gyermekünk olvasás utáni vágyát fokozhatják esti meséléseink is, emellett érzelmileg gazdagodik és értelmileg fejlődik. Megkérdeztem tanulóimat hogy kinek mesélnek az ágyban elalvás előtt. Örömömre, mesélt az anya, az apa a testvér, a nagymama és a nagypapa. Tanítsunk is gyermekünkkel sok mesét, mondókát, nyelvtörőt, verset; de a legfontosabb: sokat beszélgessünk vele! A kisgyermeket az jellemzi, hogy hajlamos környezete magatartását, cselekedetét, beszédét utánozni. Ezért: szépen, kulturáltan csak az a gyerek tud beszélni, aki előtt otthon is jó példával járnak. Ha azt akarjuk, hogy gyermekünk így kérjen: — Anyuka légy szives kenyeret adni!, akkor mi sem szólhatunk rá: — Gyerek, vidd ki a szemetet! Olvasni tanulunk MÉSZÁROS ERZSÉBET, tanítónő
