Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-19 / 4. szám
töltet (a mai nukleáris arzenál több mint 106 ezer megatonna) az epicentrumtól 7 kilométeres körzetben mindent felégetne. A sugárzás pedig ennél sokkal nagyobb körzetben pusztítaná el az élő szervezetek védekezőképességét, a klimatikus változások minden termést elpusztítanának éé megakadályoznák a növények fotoszintézisét, az egészségügyi ellátás képtelen lenne biztosítani az áldozatoknak nyújtandó elsősegélyt, teljesen felborulna a közlekedés, az élelmiszerellátás és megsemmisülnének az egészségügyi állomások. A mai nukleáris arzenál egy százalékának felrobbanása több kárt okozna, mint a második világháborúban használt fegyverek összesen. Az orvosnők szerepéről Prágában először foglalkozott egy külön munkacsoport az orvosnők szerepével az atomháború elleni küzdelemre való nevelésben. Mint ahogy az orvostudományban egyre jelentősebb helyet kapnak a nők, úgy jelentősebb szerepet játszanak az „Az orvosok az atomháború ellen" nemzetközi mozgalomban is. Noha, amint azt e munkacsoport egyik résztvevője megjegyezte, a mozgalom vezetőségében képviseletük inkább csupán jelképes. (A mozgalom egyik alelnöke a magyar Hollán Zsuzsa akadémikus.) Kati Juvaa, fiatal finn orvosnő e munkacsoport részére több vitára ösztönző kérdést dolgozott ki. A mozgalomban az orvosnőknek másak-e a feladataik, mint az orvosoknak? A nők valóban békeszeretöbbek és toleránsabbak? Erősebben ellenzik-e a háborút, azért, mert anyák? A férfiak ellenben — apák... Az orvosnők munkacsoportjában (ez egyike volt azon nyolc munkacsoportnak, amelyek novemberben egy hétvégén a prágai Karolinumban üléseztek) a vita végül is két kérdés körül forgott: Hogyan tudnak az orvosnők hivatásbeli és családi kötelezettségeiken kívül hatékonyan közreműködni a békére való nevelésben? A békemozgalomban megoszlanak-e a specifikus feladatok férfiak és nők között? Az első kérdésben rejlő problémákat Eliana Trávnicková, a prágai Fiziológiai Intézet professzora foglalta össze: — Ezeknek a sokrétű feladatoknak a teljesítése sokkal nagyobb terhet ró a nőkre, mint a férfiakra. A nők nem tudnak lelkileg elzárkózni bizonyos problémaköröktől, mint a férfiak. Az orvosnő egyszemélyben és egyidejűleg feleség és elsősorban anya, s így az ősidőktől fogva erős ösztönnel kötődik a gyermekgondozáshoz. És ezért a hivatását teljesítő, a közéletben is részt vevő nőnek hivatása érdekében sokkal nagyobb áldozatokat kell vállalnia, mint a férfinak. Viszont éppen ezért a nő küldetése sokkal gazdagabb is, nagyon sok szempontból másképpen nézi az életet, a közügyeket, a világot s annak gondjait. — Az orvosnők harca a békéért, a nukleáris katasztrófa elhárításáért kétszeresen is motivált: egyrészt mint orvosnők, tudják, hogy az emberélet végtelenül törékeny és sebezhető, többet tudnak a laikusoknál arról, hogy milyen mérhetetlen egészségkárosodásokat okozhatnak a háborúk; másrészt motiváltak mint anyák, akik életet adnak, s hogy ezt az életet meg is tarthassák, ahhoz békére van szükségük, a gyermekük és minden eljövendő nemzedék számára. A kétnapos tanácskozás után a második kérdésre megfogalmazott válasz egyértelmű volt: Az utak és az indítékok, amelyek a békemozgalomhoz vezetnek, igen különbözőek lehetnek, de a problémák és megoldásuk azonosak — elvégre általános emberi gondokról van szó, s ezeket nem lehet megosztani női, illetve férfi problémákra. Úgy tűnt, hogy az orvosnők, már hivatásuk társadalmi súlyánál fogva is, könnyebben hozzáférhetnek a nők leikéhez, s tolmácsolhatják azokat a gondolatokat, amelyeket a nők a politikusok szájából hallva figyelembe sem vennének. — Ha valamelyik betegem felpanaszolja az egészségügyi ellátás hiányosságait, én arról kezdek vele beszélni, hogy mennyi pénz megy a fegyverkezésre — mondta dr. Shutter Nagy-Britanniából. — Gondolatainkkal, elveinkkel helyet kellene kapnunk azokban a képeslapokban, amelyeket a nők a fodrásznál olvasgatnak, helyet kellene kapnunk a rádió nőknek szóló adásaiban, amelyeket ebédfőzés közben hallgatnak. Ez is egyik útja, hogy nevelő munkánk hatékonyságát fokozzuk. „Az orvosok az atomháború ellen" európai szimpóziumának résztvevői Prágában felhívást intéztek Ronald Reaganhez, az Egyesült Államok elnökéhez és Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához. A felhívásban többek között ez áll: „Mint orvosok, tudjuk, hogy amennyiben a kezelés nem hatásos, akkor az egyetlen megoldás a megelőzés. Amennyiben a veszélyt az atomháború jelenti, úgy az egyetlen lehetséges megoldás a megelőzés. Tudatában vagyunk annak is, hogy a fegyverkezési verseny, akár a hagyományos, akár a nukleáris fegyverekről van szó, már önmagában véve is emberéleteket követel, mégpedig azáltal, hogy a világ már amúgyis korlátozott egészségügyi és szociális erőforrásaiból óriási mennyiséget emészt föl. Támogatjuk az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti egyezményt az Európában állomásoztatott rekéták felszámolására. Jóllehet ez az egyezmény fontos lépés egy atomháború kirobbantásának megakadályozásában, de a nukleáris arzenálnak csupán egy töredékét képezi és nem akadályozza meg az egyéb nukleáris fegyverrendszerek továbbfejlesztését. Az atomfegyverek nélküli világért ennél sokkal többet kell tenni. DANA BRAUNOVÁ Lányok bakaruhában Minerva Gasz, az amerikai Wyoming állam Wheatland városából két dolgot szeretett; az eperfagyit és az egyenruhát, ez utóbbinak szinte megszállottja volt. Olyannyira, hogy amikor városkája főterén meglátta az egyenruhás tengerészgyalogosok egy csoportját, mindent eldöntő lépésre szánta el magát: a soraikba lép. Hasonlóképpen döntött már 78 évvel korábban egy másik honfitársnője, Olpha Mae Johnson, aki a tengerészgyalogság első női katonája volt. Attól az időtől kezdve a dél-karolinai Parris Island kiképzőtáborában nők ezrei váltak az Egyesült Államok hadseregének tagjaivá. Nőnek bejutni a hadseregbe egyáltalán nem egyszerű. Aki például súlyfelesleget hordoz magán, jobb, ha nem is jelentkezik. Ugyanígy ki vannak zárva azok, akik nem végezték el a középiskolát, akiknek nem megy könnyen a csoporthoz való alkalmazkodás. A felvételnél vizsgázniuk kell, nehéz feladatokat kell megoldaniuk matematikából, meg kell felelniük elektronikából és történelemből is. Az elérhető maximális pontszámból, a 100- ból legalább kilencvenötöt meg kell szerezniük, hogy szóba álljanak velük. Igaz, később aztán lehetőséget kapnak arra, hogy a katonai akadémián továbbtanuljanak, annak előtte azonban embertelen fizikai és lelki megterhelésnek teszik ki őket. Mi az oka, hogy mégis egyre több a nő az amerikai hadseregben? Nemcsak az uniformis és a kalandvágy hajtja ide őket, hanem egyre inkább az a tény, hogy a polgári életben nem tudnak munkát találni, mert hiszen a munkanélküliség az USA-ban is elsősorban a nőket sújtja ... S a statisztikai adatok szerint azok közül, akiket a kényszer vitt erre a pályára, sokan követnek el, vagy próbálnak meg elkövetni öngyilkosságot. • A kongresszus tanácskozásain orvostanhallgatók is részt vettek Fotó: DANIELA SYKOROVÁ nő 9