Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-19 / 4. szám
„Naponta a világon emberek milliói fordulnak orvoshoz tanácsért, segítségért. Abban a reményben teszik, hogy nem fognak csalódni bennünk. Mi pedig igyekszünk reményüket valóra váltani. De vannak olyan helyzetek, amelyekben nem várhatunk addig, mig az emberek eljönnek hozzánk, nekünk magunknak kell a dolgok elébe mennünk egészséges és beteg embermilliók érdekében, hogy ne történhessenek olyasmik, melyeknek következményei már helyrehozhatatlanok. Épp ilyen meggondolásból alakult meg nemzetközi szervezetünk, »A világ orvosai az atomháború ellen«, mondta a prágai szimpózium megnyitóbeszédében a csehszlovák tagszervezet elnöke, Pavel Pudlák orvosprofesszor. Az atomháború veszélye ellen küzdő nemzetközi orvosszövetség 1980-ban alakult meg a szovjet és amerikai orvosok genfi találkozóján. Előtörténetéhez tartozik két világhírű kardiológus — a Harward egyetem professzora, Bemard Lown és Jevgenyij Csazov akadémikus, akkor még a moszkvai Kardiológiai Intézet igazgatója — sokéves együttműködése. Ma a szervezet 55 ország nemzeti tagszervezetét tömöríti, célja, hogy mozgósítsa a közvéleményt az atomháborús veszély ellen, informálja az embereket az atomfegyverkezés orvosi-egészségügyi és egyéb következményeiről. E mozgalom tevékenységének jelentős elismerése volt, hogy 1985-ben odaítélték neki a Nobel-békedíjat „az igaz és megalapozott információk terjesztéséért, az atomháború katasztrofális következményeinek tudatosításában vállalt nevelő munkájáért". A díjat Lown professzor és Csazov akadémikus, a két társelnök együtt vette át. Csazov akadémikus később a Szovjetunió egészségügyi minisztere lett, helyét a mozgalomban Mihail Kuzin akadémikus, a moszkvai Sebészeti Intézet igazgatója vette át. A mozgalom évente tart világkongreszszust, e szempontból az egyik legfontosabb az 1986-os kölni tanácskozás volt, melyen „Orvosi receptet" fogadtak el, benne a kitétellel, hogy a fegyverkezési verseny megállításának első lépését az atomfegyver-kísérletek beszüntetése jelenti. Számos más javaslatot is tettek ezen kívül. A tavalyi kongreszszust májusban Moszkvában tartották meg; a 2 500 küldött a „Hiszünk ügyünkben” c. dokumentumban többek között leszögezte: „Megállapítottuk, hogy az emberek és a technika által 50 ezer nukleáris töltet van állandó harci készenlétben. Ezek a rendszerek, amiként minden más rendszer, egy napon felmondhatják a szolgálatot, akár számí• Dr. Shutter: .... . arról kezdek vele beszélni, hogy mennyi pénz megy el a fegyverkezésre tási hiba, akár rossz szándék avagy a véletlen következtében. Azok, akik állítják, hogy a nukleáris elrettentés a békét szolgálja, egyszerűen nem veszik figyelembe azt a matematikai törvényszerűséget, hogy a nukleáris elrettentés feltartóztathatatlanul atomkatasztrófát idézhet elő. Ezekből az okokból kifolyólag hiszünk abban, hogy a nukleáris fegyverek felszámolása és elpusztítása szükségszerű, hogy meglétüket semmi sem igazolhatja." Megállítani a világ elvérzését A sebet a katonai kiadások okozzák, a veszteség óránként 108 millió dollár. Ez évente csillagászati összeget tesz ki: ezer milliárd dollárt. Ebben az évben emlékezünk meg a feketehimlő felszámolásának tizedik évfordulójáról. A világ minden részében az orvosok tizenhárom éves megfeszített küzdelme ez • Bemard Lown orvosprofesszor:..... a világűr az egészséget is szolgálhatja." ellen a járvány ellen körülbelül annyiba kerül, mint amennyit ma a világ három óra alatt fordít a fegyverkezésre. Milyen könnyen és gyorsan lehetne megoldani olyan feladatokat, mint az AIDS gyógyítása, a malária, a gyermekbénulás és más járványos betegségek elleni küzdelem, az ellenőrizetlen születési arányok és a magas fokú csecsemőhalandóság azokkal a pénzösszegekkel, amelyeket fegyverkezésre pazarolunk ... Mindennek ellenére azonban az 1988-as év a nemzetközi egészségügyi együttműködésben jelentős események éve lesz. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának segítségével olyan orvosi műholdat juttatnak Föld körüli alacsony pályára, amely feltérképezi majd Földünk járványos betegségek sújtotta területeit. „Mi, orvosok ezzel is bizonyítani akarjuk, hogy a világűr az egészséget is szolgálhatja. Az embereknek a remény és nem a félelem érzésével kellene felnézniük az égboltra — mondta Prágában az egyesült államokbeli Lown professzor. — S mig a világ közvéleménye az AIDS terjedésével kapcsolatban szinte hisztérikus félelemmel tudatosítja, hogy ezzel a veszéllyel egyetlen állam sem képes egymagában szembeszállni, annál szükségesebb, hogy még erőteljesebben egyesítsük erőinket ennek a vésznek a leküzdésére, amely — szemben a nukleáris emberirtással — sokszorosan nagyobb." Zbynék Píse, a prágai IKEM-ből a szimpózium 25 európai országot képviselő küldöttei előtt ismertette az. Egészségügyi Világszervezet legújabb tanulmányainak összegezését egy nukleáris konfliktus pusztító következményeiről. Bebizonyosodott, hogy a hirosimai és a nagaszaki atombomba hatását évtizedeken át lebecsülték, illetve tévesen értékelték, mert az akkori műszerekkel nem tudták teljes egészében felmérni a robbanás és a sugárzás minden hatását. Mai műszerekkel mérve tizenötszörösét mutathatnánk ki az akkori paramétereknek. A legutóbbi tanulmányok szerint egy megatonnás atomnő 8
