Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-24 / 22. szám
dók. Előttem, mögöttem, mellettem morcos férfiak tömege. Még jó, hogy tartanak. Egyikük hátamra mászik, nyakamba szuszog. Egészen az ajtóig vonszolom. Egy-két embert megelőzve szinte bedőlök az ajtón — egy pohár vizet szeretnék, de a szigorú tekintettől elájulni is elfelejtek. Szatyrom tartalmát a pultra helyezem. Irataimban hiba hiba mellett. Összehúzom magamat, amilyen kicsire csak tudom, hogy a pult mögött ülő rendőr még csak ne is lásson. Egy darabig így beszélgetünk — látatlanban. — Kérem — lebegem —, ne tessék bántani, reggel már kikaptam a katonai parancsnokságon és amúgy is, ver a sors eleget Felegyenesedik. Rámnéz Azután még egyszer. Fogja az iratokat, áthúz, kijavít aláír, bélyegez. A fiókját is kirázza egy kis maradék okmánybélyegért Még így sem elég. — Nyugalom — int felém, és a szomszéd irodában körbekunyerálja kollégáit, főnökét, hogy nekem, egy szürke kis pontnak a tömegből segítsen, delet harangoznak. Ebédideje alatt is ügyemet intézi, ami egyre bonyolódik. A tényállás — reggel óta egy másik földműves-szövetkezet traktorának a rendszámát zötyögtetem szatyromban. De hiszen a traktor is, a rendszám is minálunk... Vagy hogy is van ez? A pultba kapaszkodom, miközben kétszer is le kell menni a pincébe, az archívumba. Kintről többször beüzennek — mi a csudát művelnek odabenn azzal a szerencsétlen nővel már több, mint negyven perce? Végül is miattam fél órával tovább dolgozik. Ha legközelebb jövök, feltétlenül hozok neki egy cserép nyíló ibolyát, motyogom magamban futás közben. Még elérem a buszt. Mondja nekem ezentúl valaki, hogy nincsenek emberek! GÖCH VILMA Ivét. hogy szántunkra is hozzon — alkalomadtán — néhány darabot. Az öreg még aznap délután beállított egy félkosámyi gyönyörű vargányával. — Mivel tartozom. Pancurák bácsi ? — kérdeztem majdnem könnyekre fakadva a gyönyörűségtől. — Semmivel... A haverod ugyan egy üveg kisüstit adott, de csak a barátság kedvéért. .. Kisüstim nem volt, így csak rummal itattam meg az öreget. Amikor az üveg kiürült, kezébe nyomtam húsz koronát, és útjára bocsátottam. Pár nappal később, az egyik természetrajz órán. a gombázásról beszélgettem a gyerekekkel. Többek között megemlítettem Pencurák bácsi ügyességét és segítőkészségél mint kiváló emberi tulajdonsátgokal. Erre az egyik bogárszemű nebuló felkiáltott: — Nem Pencurák bácsi szedte azokat a gombákat, hanem apuka, aki a csordái legelteti. Ő gyűjti a gombát, az öreg meg csak az üres kosarával jár ki hozzá a de lelőne! — És mit ad ö ezért az apukádnak ? — kérdeztem ámuldozva, amikor az osztály kacajvihara alábbhagyott. — Hát visz neki egy csomag cigarettái. A legolcsóbbat, amit még én sem veszek a számba .. FÁBIÁN JÓZSEF A falu jól ismert, átlátható törvényű rilágá-ZM. ban mindenki tudja, ki kicsoda, mi a szakmája, ki a kőműves, vízvezeték-szerető, villanyszerelő, autószerelő, lakatos ... S illik is egymásnak segíteni, ha a másiknak kisebb-nagyobb olyan szerebtivalója van a ház körül, amihez maga nem ért. Segítenek is. Munka után egy-két órát, vagy éppen munkaszüneti napon fél napot, ahogy a munka megkívánja. A kisebb javításokért nem való pénzt elfogadni, ez is általánosan elfogadott elv. Ugyanakkor illik azt miami módon honorálni. Hogyan másképp és másutt, mint a kocsmábun „féldecivel”. Mint ahogy kocsmába járni is illik, ha másra nem, egy kis sörre „benézni" esténként. Aki nem jár, azt megszólják a faluban: ..még azt is sajnálju magától". Vagyis az önbecsülés egyik formája egy darabig a söntésben lebzselni... Mi tagadás, nem éppen lebecsülendő fóruma a kocsma a helyi és áttalámosuhh érvényű dolgok megvitatásának, és nem csak holmi üres fecsegések színhelye, meg borgőzös megnyilatkozásoké. Bár azzá fajulhat annak esetében, aki tál önzetlenül itt is, ott is segített valaminek a szerelésében, javításában. Amint megjelenik az ajtóban, négy-öt féldeci is várja, s megsértődne, akiét nem fogyasztaná ci Munkásvonatokon reggelenként felismerik, aki előző este túl mélyen nézett a pohár fenekére: mert se kártyázni, se beszélgetni nincs kedve. .atzlán mennyit ittál?" — kérdezik. „ Vob az tizenegy is“ — ilyen válaszokat hallunk. „No akkor az asszony jó! megdicsért"... „De meg ám ____!“ — És nincs több kedve erről szólni. S tudja, hogy a folytatás csak ma este következik, mert a feleségek már tudják, hogy ittas férjjel nem lehet szót érteni, még jó, ha lefekszik s nem kötekedik, mert ilyen is isin, sőt olyan is, aki elöl az asszony a gyerekekkel együtt a szomszédba vagy a mamához menekül, amíg a házigazda el nem alszik. „A ztán a legócskább fajtáját isszák ” — halljuk a kocsmárosoktól Az olcsó a legártalmasabb egyébként a szervezetre nézve. A jobbik fajtát föl sem nyitom csak ha az egész üveggel nem viszi, mert ágy sem jogy el" Persze nem ajánljuk mi a drágát sem legfeljebb alkalomadtán és ritkán, mert az ivászathan nem érvényes, ami általában, hogy „gyakorlat teszi a mesteri". A z ivászatnak nincs aranyfeneke, legfeljebb megfcneklés lehet a vége: munkában, otthon, az életben. KOVÁCS ELVIRA A deáki (l)íukovcc) mü\ck'kló>i ha/, a spori- és pionírszervezel rendezte meg a Galántai (Galanla) járás pionírjainak egyéni sakkversenyét. A három kategóriában folyt versenyen az ifjabb fiúk közül a deáki Varga Zsolt győzött, a negyedi (Neded) Negyedi Róbert és a galántai Trepák Roland előtt, az idősebb fiúk csoportjában a sellyei (Sala) Papp Tamás, az ugyancsak sellyei Ivan Alakáa és Ján Krajéík előtt A lányok közül a galántai Szalai Éva nyert a deáki Vadkerty Tímea és sellyei Danis Anett előtt. A győzteseknek Varga Ernő, Bukovsky János és Hajdú Tibor, valamint a pionírszervezet vezetője. Takács Ilona adta át az érmekeL az okleveleket és az ajándéktárgyakat. sok sikert kívánva további munkájukhoz. Kép és szöveg: VARGA ÁGNES Inámban (Dolinka). ebben az alig 600 lelket számláló Ipoly menti községben 70 tagja van a nőszervezetnek. Horváth Istvánná fiatal, agilis elnöknö irányítja a szervezel tevékenységét. Kétségkívül az ő érdeme is. hogy idén eddig már két rendezvénnyel is magukra vonták a lakosok figyelmét. A jól sikerült farsangi bál kedves színfoltja volt a népviseletbe öltözött menyecskekórus fellépése. Legutóbb pedig a hidegtál-ételek kóstolóval egybekötött kiállítására vállalkozott a szervezel. A szakavatott zsűrinek kilenc ..ételköltemény” közül kellett kiválasztania a legizlésesebben összeállított hidegtálat, illetve a legszebben megtérített asztalt. A kullúrházban megrendezett kiállítás végén a sok összegyűlt érdeklődő kedvére fogyaszthatott a finom falatokból. B. Gy.--------------------A közlekedésrendészet képviselői tájékoztatták az újságírókat a közlekedési balesetek számának alakulásáról a Nyugat-szlovákiai kerületben, illetve Bratislava területén. Mint az adatokból kiderült, 1988 első negyedében 36-an vesztették életüket közlekedési baleset következtében a kerületben. A leggyakoribb okok: az útviszonyoknak nem megfelelő vezetés, figyelmetlenség, gyorshajtás. Sajnálatos tény, hogy sok baleset hátterében az alkohol áll. A Komáromi (Komámo) járásban minden hatodik, a Duna szerdahelyi (Dun. Streda) járásban minden hetedik, míg például a Trentiniben csak minden tizenhetedik közlekedési baleset oka az alkohol. Bár Bratislavában az év első három hónapjában kevesebb baleset fordult elő, mint tavaly ugyanebben az időben, a balesetek halálos áldozatainak és súlyos sérültjeinek a száma több. Ezért fordítanak nagy figyelmet a közlekedésrendészet tagjai az önkéntes rendőrök segítségével a megelőzésre, tévéadásokban, a sajtóban foglalkoznak a közlekedési szabályokkal, tudnivalókkal. Előadásokat tartanak iskolákban, vállalatoknál, nyugdíjasklubokban. A nyári turistaszezont is felkészülten várják, amikor is a kerület, illetve a főváros nagyobb üdülőközpontjaiban létesített kihelyezett őrsökön szervezik meg a közrend védelmét. A rendőrség dolgozói ezúton is kérik a szülőket, hogy a nyári szünidőben, a megnövekedett forgalomban vigyázzanak gyermekeikre, a gépkocsivezetők pedig körültekintőbben, fokozott figyelemmel vezessenek. -thar Figyelgetek Ildikó megbetegedett Mindegy, hogy melyik Ildikó, sokan vannak a tizennyolc éves Ildikók, bármelyikük megbetegedhet Ez, akiről itt szólok, 38,5 fokos lázzal ment az orvoshoz, miután az orvos elfoglalt lévén nem jöhetett el hozzá. Sok betege van és kevés ideje, amit bizonyít az is, hogy amikor Ildikó 38,5 fokos lázzal reggel hétkor jelentkezett az egészségügyi intézetben már a 39. sorszámot kapta. Ildikó kissé kábultan, de türelmesen várakozott fél tizenkettőig, amikor is sorra került és miután meghallgatták panaszát, elkérték a személyi igazolványát, nevét bevezették egy nagy könyvbe, meg egy kis cédulára, hogy azzal másnap reggel hétkor a megfelelő laboratóriumban jelentkezzen vérvizsgálatra. Ildikó a cédulával haza vánszorgott, ágyba feküdt. Anyukája aszpirint adott neki, mert hátha „csak"influenza. Lehet, hogy valóban „csak" influenzás volt Ildikó, de azért reggel 38,5 fokos lázzal elment az előírt vizsgálatra, ahol a 27. sorszámot kapta. Már tizenegy órakor rá került a sor. Ekkor már nem volt ereje visszamenni oda, ahonnan ide küldték, autóbuszra ült — terjesztvén maga körül a vírust, melyet meglehet ő is éppen a zsúfolt közlekedési eszközön szerzett — és hazament. Anyukájának otthon eszébe jutott, hogy van neki valahol valamilyen lázcsillapítója. Meg is találta. Ildikó bevette, ám a lázmérő azután sem mutatott kevesebbet, sőt mintha magasabbra szökött volna egy-két tized fokkal, Ildikó ezért a vérvizsgálat eredményével másnap reggel hétkor megjelent a kezelőorvosánál. Ekkor már köhögött is, tehát kapott egy újabb cédulát, amivel másnap, illetve ekkor már harmadnap röntgenre kellett jelentkeznie. Mert hátha tüdőgyulladás... Már nem is lényeges, hogy a röntgenre jelentkezve milyen sorszámot kapott... Beletörődve a körülményekbe bágyadtan figyelte, hogy a körülötte várakozók közül, ki krákog, ki szuszog, ki tüsszög és ki sóhajtozik. Nem tudom, hogy érzi magát betegsége ötödik napján és melyik orvosi váróteremben ül lázasan. Meggyógyítják? Hát persze, hogy meggyógyítják. Ildikó szervezete szívós és ellenálló. A türelme pedig végtelen. Majd csak sorra kerül a gyógyításban is. Vagy addigra talán a láza is lemegy. A fejfájása is elmúlik. Esetleg akad egy doktor bácsi, akinek lesz ideje őt lázas beteget otthonában meglátogatni, megvizsgálni s még kigyógyítani is. i nő 7
