Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-24 / 22. szám
egyik kulcsfontosságú problémájával foglalkozott. A traumás (szövetroncsolásos) szürkehályog gyógyítása komplikáltabb az öregkori hályogénál. A traumás szürkehályog esetében nem csak a szemlencseszövetek betegszenek meg, de a szem, a látásszerv más szövetei is károsulnak, pusztulásnak indulnak ... És minden szürkehályog más, attól függően, mi váltotta ki; sérülés, sebesülés, ütés, égés, szembe jutott jelentéktelen apró tárgy is lehet az okozója. Sajnos, fiatal korban is előfordul, ami csak fokozza a világtalanná válás tragédiáját. Jegorova doktor a gyógyítás és az operációk mellett részt vett a mesterséges szemlencse beültetését szolgáló műszerek széles skálájának korszerűsítésében is. Esetenként rendkívül érzékeny számítógéppel választják ki implantálás előtt az eredetihez legjobban hasonlatos szemlencsét. Sok olyan beteg van, aki a szürkehályog-operáció után, visszanyerve szeme világát jobban lát, mint korábban. A doktori értekezés megvédése óta eltelt évek alatt Jegorova orvosprofesszor mintegy 40 tudományos értekezést írt, melyek a szemsebészet módszereit ismertetik, elemzik, és útmutatást adnak. A Jegorova orvosnő által alkalmazott gyógymódoknak, orvosi műszereknek köszönhetően sok-sok Eleonóra Jegorova professzorasszony dolgozószobájában Az orvostudomány megszállottja Eleonóra Jegorova professzorasszony ezidáig az első és egyetlen nő a Szovjetunióban, aki elnyerte az értelmiségiek világszervezetének aranyérmét (WIPO). amelyet az egész emberiséget érintő világraszóló felfedezésért ítélnek oda. „Doktor E. V. Jegorova kiváló feltalálóasszonynak ítéljük oda az aranyérmet a szemsebészetben alkalmazott technikai eljárások bevezetéséért" — olvasható a kitüntetési okmányban. — Már zsenge gyermekkoromtól eltökélten készültem az orvosi pályára — mondja Jegorova doktornő, a moszkvai Helmholtz Szemészeti Tudományos Kutatóintézet professzora, aki az intézet igazgatói posztját is betölti. Voronyezsben született, majd Moszkvában elvégezte az orvosi egyetem általános orvosi karát. Az egyetemi évek gyorsan elrepültek, 1961-ben a fiatal Jegorova orvosnőt egy moszkvai rendelőintézetben ta-~ táljuk, ahol lelkiismeretesen végzi a napi teendőket, gyógyít, jó szóval, orvossággal, szükség esetén házhoz megy. Isten tudja, Európa melyik sarkába vetette volna öt a sors, ha nem úgy alakul, hogy a rendelőintézeten megüresedik a szemorvosi állás, amelyet az akkori főorvos éppen Jegorovának ajánlott föl. — Az állást elfogadtam, tobább képeztem magam, szemész lettem. A szemfenék-vizsgálatot, a szemgolyón belüli nyomás megállapítását és az egyszerűbb szemkivizsgálási módokat hamar elsajátítottam, jóval bonyolultabbnak bizonyult a szemészeti műszerek használata, de hamar belejöttem ebbe is. A fokozatosan világtalanná váló embertársaim szenvedése késztetett rá. hogy ne csak az új műszaki eljárásokat sajátítsam el, hanem elméleti síkon is széleskörű, mély tudásra tegyek szert. Jelentkeztem egy pályázatra, sikeresen vizsgáztam, tanársegéd lettem. Jegorova orvosnő ez idő tájt találkozott először Szvjatoszlav Fjodoróv munkásságával, akinek nevéhez fűződik a szemsebészet és a látásjavítás igazi forradalmasítása. — Egyszerűen „beleszerettem" a Fjodorov Intézet mikro-szemsebészetének munkájába, magam is arról álmodoztam, hogy majd egyszer ott dolgozom. Az intézetben már megvalósították a szemlencse implantálását, a beteg szaruhártya műszaruhártyával való helyettesítését, sikerrel gyógyították a szütkehályogból eredő vakságot; rövidlátást és szemtengelyferdülést korrigáló operációkat hajtottak végre. Mindezt tudtam, láttam és csak egyet akartam, de nagyon: bejutni az intézetbe. Tanársegédi munkásságommal a hátam mögött, félelemmel telve ugyan, de felkerestem Fjodorovot, aki vonakodva bár, mégiscsak felvett munkatársának. Azt is mondhatnám, hogy megszállottságommal verekedtem ki magamnak ezt a helyet. A Fjodorov professzor mellett eltöltött 18 esztendő volt életem legszebb, legcsodálatosabb korszaka. A professzor világviszonylatban véve is östehetség, ritkán fordul elő, hogy a természet egy embert ekkora tehetséggel ajándékoz meg. Szerintem Fjodorov negyed századdal megelőzte korát, olyan ember, akiben duzzad az életszeretet, önmagával és környezetével szemben maximálisan igényes, és ahol ő ott van, ott pezseg a munka. A Fjodorov Intézet világviszonylatban a szemgyógyászat egyik legkiemelkedőbb központja. Az intézet mellett szemészeti kórház, járóbeteg-rendelő, kisérieti kutatórészleg működik. Vannak ott robotok a pontsebészet alkalmazásához szükséges felszerelések, berendezések, a futószalagrendszerű operáció kellékei, laboratóriumok, és persze lézer, ultrahang, valamint a szemészettel kapcsolatos szakirodalmat biztosító könyvtár. De ami a legfontosabb, ebben az intézetben a legmagasab szintű szakmai tudás az újítás dinamizmusával párosul. Jegorova doktornő kezdetben csak egyike volt az itt működő orvosoknak, később azonban a szövetroncsolásos szembetegségek operálására specializálta magát. Hét évvel ezelőtt védte meg doktori disszertációját, a világon elsőként mutatta be a szövetroncsolásos szürkehályog sebészi úton való gyógyítását és tette le az utóbbi gyógymód tudományos kutatásának alapjait (ezért kapta meg az említett aranyérmet) is. Eleonóra Jegorova szenvedélyesen keresi a sebészeti beavatkozásoknál a hagyományostól eltérő, tökéletesebb, nagyobb biztonságot ígérő megoldásokat. Disszertációs munkájában a szemészet ezer ember nyerte vissza látását, köztük szép számmal olyanok, akik korábban még örök sötétségre ítéltettek. — Mi otthon a családban valamennyien olyan jó értelemben vett nyughatatlan emberek vagyunk. A férjem, aki orvospatológus és jómagam is megszállotjai vagyunk az orvostudománynak. Nekem soha semmire nincs időm, ezer szerencsém, hogy családom nagyon megértő velem szemben. Főzni tudok ugyan, csak ritkán gyakorlom. Olvasni is szeretek, de csak szabadságom alatt, vagy ha saját betegségem ágyba dönt, tudok könyvet venni a kezembe. A gyerekeimtől, egyetemista fiamtól, serdülő lányomtól értesülök arról, hogy mi újság az irodalmi berkekben, amit azért illik tudni. Eleonóra Jegorovát tavaly nevezték ki a moszkvai szemészeti tudományos kutatóintézet igazgatójává, amely a Szovjetunióban ezen a szakterületen az egyik legjelentősebb ilyen intézmény. (APN) * nő 8
