Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-17 / 21. szám

FÓRUM A belenyugvás nem megoldás Simon Éva: Nem jó az ellátás. Én két kis gyermek mellől korán reggel nem mehetek az üzletbe, a szomszédasszonyom veszi meg a tejet. Neki van ideje sorban állni. Ö mondja, hogy gyakori a veszekedés azok között, akiknek nem jut tej. Az kellene, hogy előfizessük, mint a szomszéd faluban. Akkor meg kellene hagyni a magáét min­denkinek. De az több munka lenne az elárusítónak, ezért nem csinálja. ÚJBÁST A textilt is árusító vegyesboltban a tej­termékeken kívül sok mindent kapni. Pél­dául 20-féle pástétomot, 6-féle üdítőitalt, 3-féle ásványvizet, tökkompótot ananász - szal, egres-ribizli dzsemet, szederdzsemet, feketeáfonya kompótot. Globus pirospapri­kát, hogy csak néhányat említsek a nagy választékból. Már el sem hiszem, hogy nem tudtak jöttünkröl. hogy nem az újságí­rók miatt lett ilyen gazdag a választék. Ám Mede Júlia megnyugtat: így van ez min­dig. S kolléganője, Mede Margit hozzáte­szi : húsvétra 98 mandarinkompótot is kaptunk és volt kókuszliszt is. De nincs zöldség, déligyümölcs. Az üzletben havi 300 ezer korona a forgalom, megrendel­nek mindent, amire az embernek szüksé­gük lehet. A szövetkezet nödolgozói — hat falu asszonyai — a melléküzemágban a Tesla és Slovenka számára itt. Újbáston dolgoznak, többnyire itt is vásárolnak. — Azért mégis jó, hogy annak a levélnek a nyomában eljöttek hozzánk — vallja be Csömör Erzsébet üzletvezető. — Már há­rom-négy éve kérjük, hogy javítsák meg a villanyvezetéket, tíz égő közül csak öt ég, télen alig látunk mellette. Ma végre itt voltak a villanyszerelők. És ma elvitték az elromlott kasszát is, amit szintén hónapok óta kértem, hogy cseréljenek ki, mert nem működik a szalag, nem tudok számlát adni. Gyakrabban kellene az újságíróknak errefe­lé járni I A tej- és kenyérbolt is takaros, mint vezetője, Pál Edit. Az áruválaszték bő. A három hűtőbe sok minden befér, a tartó­­sabb áruból többet is rendelhet. — Amikor ide jöttem, töröltem a tejelő­fizetést. Nálam bármikor kapjon a vevő tejet e nélkül is! És kap is. Az asszonyok mondogatják itt előttem, hogy ha nincs másutt, Báston megkapják. Pál Edit havi forgalma 80—85 ezer koro­na. Tavaly 99 ezer koronával lépte túl az évi tervet. Ez év januárjától a forgalom 3,2 százalékát kapja fizetésként. S^ját érdeke tehát, hogy a gazdag választékot biztosít­son a vevőknek. AMI MÉG HIÁNYZIK A tanács ülése előtt Mede Ilonával, a hnb gazdasági és igazgatási szakosztályá­nak vezetőjével tekintjük át a hat község jelenlegi helyzetét. Amint azt saját magunk is tapasztaltuk, az élelmiszerüzletek ellátá­sára nem sok a panasz. Annál több az egyes szolgáltatások hiányára. Igaz, hogy a hnb kisüzemében 35 alkalmazottal műkö­dik kömüvescsoport, végeznek festést-má­­zolást, kőfaragást, fuvarozást, darálást, fa­­fürészelést, autójavítást, villanyszerelést és asztalosmunkákat, elszállítják a szennyvi­zet, a szemetet, temetkezési szolgáltatást nyújtanak. De nincs fodrászuk, cipőjavító­juk, ruhatisztítójuk, hiányzik a háztartási gépek, villamoscikkek, gumiabroncsok ja­vítószolgálata is. Az ivóvíz is bevezetésre vár Hidegkúton kívül mindegyik faluban. Benzinkút is kellene, hiszen a legközelebbi Füléken van, 22 kilométerre a falutól. Na és gyógyszertár, hogy ne kelljen minden tab­lettáért órákat utazni! Van tehát még mire összpontosítani az erőt, a figyelmet. A lakosság kb. 30 százaléka (740) nyug­díjas korú. Ebédet már főznek számukra, de sok mindenben szeretnének még a segítségükre lenni. A munkaképes férfiak kb. 20 százaléka dolgozik falun kívül, de a nőknek csak 3—5 százaléka. Fontos tehát, hogy a szolgáltatásokat helyben találják meg. HASZNOS VITA VOLT A hnb tanácsának ülésén a tanácstago­kon kívül jelen volt a hat község minden üzletvezetője, a kereskedelmi bizottsági ta­gok, a hnb mellett működő ellenőrző bi­zottság tagjai, a rimaszombati pékség, va­lamint a Jednota FSz képviselője. Nem jött el az ajnácsköi (legtöbb bírálatot kapott) pékség képviselője. A Nő-ben lezajlott vita nyomán a népi ellenőrző bizottság a hnb kereskedelmi bizottságával együtt felmérést végzett mind a hat község üzleteiben s megállapí­totta, hogy ha általában véve az áruellátás nem is mondható rossznak, sok olyan apró hiányosság akad még, amelyet el lehet és el kell távolítani. Például húsból kicsi a választék, virslit nagyon ritkán kapni. Halat már négy éve nem kaptak, mert egy üzlet­vezető egyszer nem vette át a romlott halat. Nincs zöldség, kevés a déligyümölcs. A legnagyobb hiányosság a pékárunál mu­tatkozik, az ajnácsköi pékségből kapott kenyérnek alig 20 százaléka friss. A lakos­ság igényli a zsemlét, a mákos kalácsot, a szendvicskenyeret, a kuglófot, a barna ke­nyeret. A kenyérre minden községben pa­nasz van. Ugyanúgy mindenhol hiányolták a tejtermékek választékát és kifogásolták, hogy nem azt az árut küldik, amit az üzletvezető rendelt. A hozzászólásokból is arra következtet­tünk, hogy azért nem minden olyan jó, mint amilyennek első látásra tűnik. És semmi sem olyan jó, hogy jobb ne lehetne. Öröm­mel nyugtáztuk, hogy már Pillér László, a hnb titkára sem látta olyan rózsásnak a helyzetet, mint az szerkesztőségünkbe kül­dött leveléből kitűnt. S az ülés összefogla­lójában egyetértett Bencsík János hnb-el­­nökkel abban, hogy Tóth Gyöngyi levele helyénvaló volt, s meghozta az eredményt. A Nő-ben lezajlott vita nélkül ugyanis alig­ha került volna sor egy mélyebb ellenőrzés­re, amely olyan hiányosságokat is felszínre hozott, amelyek felett eddig elnéztek. >^Végül mindnyájan megegyeztünk abban, hogy sok olyan levélre lenne szükség az országban, amely ilyen egészséges eszme­cserét vált ki a lakosság és a helybeli vezetők között. Hogy ezek a levelek meg­mozgassák az álló vizeket, vihart kavarja­nak mindenütt, ahol a belenyugvás a fejlő­dés gátlója. H. ZSEBIK SAROLTA Szervezeti élet A világ mindig is rossz, kö­nyörtelen volt nemcsak a XX. század utolsó negyedében hozott a technika fejlődésének látványos eredmé­nyei mellett sok kedvezőtlen, rosszat az emberi kapcsolatokban. Olyasmire gon­dolok, mint az elidegenés, az érzéketlen­ség, a gyűlölet az irigység ..." — mondta Véra Adlová cseh írónő „A Cseh Irodalom Baráti Körének" találkozóján. Ez a kelle­mes találkozó az SZNSZ KB épületének halijában zajlott le Bratislavában, ahol az írónőt Anna Sigmundová műfordító mu­tatta be. Vendégként és Adlova műveinek avatott tolmácsolóikérrt Mária Kráfoviőo­­vá és Éva Rysová színművészek voltak jelen. Az alkalmat a találkozóra az írónő épp piacra dobott új könyve, „Az ősz kesernyés illata" (Trpká vööa jesene) szol­gáltatta. A gondolatgazdag könyv éppen a bevezetőben említett elsivárosodás. elemberietlenedés ellen lázítja olvasóit, ezért tartalmas beszélgetés alakult ki az írónő és a cseh irodalom kedvelői közt SZNSZ KB védnöksége alatt ren­dezték meg Bratislavában az Ifjú­ság sportcsarnokban a „Bratislava Felsza­­badítási Serlegéért" kiírt csoportos torna­­verseny 15. évfolyamát. Az I—III. kategóri­ás versenyzők közül hatvanan jöttek el, hogy harmónikus mozgásukkal, ügyessé­gükkel elkápráztassák a nézőket. A szép esztétikus csoportos tomagyakortatok bemutatásáért köszönet illeti az edzőket, mindenekelőtt Olga Fraőovát a Slávia SVST TE modemtoma-szakosztályának elnökét a testnevelési főiskola tanársegé­dét, aki a verseny egyik megalapítója, illetve egykori tanítványait — ma edzők —, a már e versenyt igazgató Éva Schane­­rovát, Janka Rieőanovát, a versenybíró Zora Luhovát és a többi áldozatkész edzőt és nőt aki szabadidejét a gyermekekkel való foglalkozásnak szenteli. MARGIT A MIFKOVlCOVÁ, az SZNSZ KB dolgozója A deáki (Diakovce) nőszervezet áprilisban ismét megrendezte hagyományos kézimun­ka-kiállítását. A művelődési házban a nő­szervezet tagjainak, a falu lakosainak és az alapiskolák tanulóinak munkái kerültek köz­szemlére. Láthattunk itt madeira, azsúros. Tárcánk Alkalmi vétel Turistacsoportunk átruccant külhonba. Az utazási iroda ezen akciójának egyik résztvevője nyomban megszólalt: — Olcsó távcsövek kaphatók itt. — Igazán? — kérdezte több kíváncsi útitársunk. Egyszeriben felkeltette érdek­lődésüket. pedig eddig eszükbe sem jutott, hogy> gukkertulajdonosok is lehetnének. Megfogadtam, hogy ennek a mesének nem dőlök be. Hiszen azért megyek kirán­dulni, hogy valamit lássak, a távcsövet pedig már ismerem és soha nem csábított. Elég gondom van naponta a szemüveg­­tisztítással. Már csak az hiányzik, hogy a távcsöve! is naponta bajlódjak! Ráadásul elevenen ét emlékezetemben, amikoris hogy egy régebbi hasonló kirán­duláson a csoport vásárlási lázától megfer­tőzve beszereztem magamnak egy barkács­­fe/szerelést. Alkalmi vétel volt, kitűnő vá­sár, annak ellenére, hogy nem barkácso­lok. Megtévelyedésemből csak otthon ocsúdtam fel. mivel sem műhelyem, sem barkácssarkom sincs. A szerszámokat vé­gül a könyvszekrényben helyeztem el. Jel­lemző, a humoros irodalom között. Természetesen, egyeseknek jól jöttek a jutányos áron vásárolt szerszámok. Azt is elismerem, hogy a távcső, amely után megindult a hajsza, sokaknak jó szolgála­tot tehet, de esküszöm, engem hidegen hagy. Elvégre nem veszek valamit csak azért, mert olcsón kapható. Ráadásul sem­nő 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom