Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-10 / 20. szám
Négyszemközt Válasz egy barátnő levelére. „A barátnőm miatt írok, aki egyenlőre olyan állapotban van, hogy sem írni, de jóformán beszélgetni sem tud. Három hónappal ezelőtt meghalt a férje. Ráadásul távol az otthontól. Prágában érte a szerencsétlenség. Az építkezésen, ahol negyedik éve dolgozott, ráesett valami óriási vasdarab. Állítólag azonnal szörnyethalt. Sa barátnőm akkor kapta a hírt amikor éppen haza várta az urát Háromhetenként járt haza a férje, s úgy tervezték, hogy még egy évet dolgozik Prágában, aztán végleg hazajön, mert már meglesz a házravalójuk. Barátnőmet kórházba kellett szállítani, annyira megrázta az eset, csak négy nap múlva engedték haza. A gyerekeket addig én vittem el magunkhoz. Természetesen, én az apjukról nem szóltam nekik semmit Aztán is még egy ideig nálunk volt a két gyerek ' — a fiúcska öt és fél, a lányka hároméves — mert az anyjuk még a temetés után is igen gyönge volt. Most már otthon vannak, s az anyjuk főz és mos rájuk, de az apjuk felöl még mindig nem tudnak semmit Csak annyit látnak, hogy az anyjuk igen gyönge, beteg, s az apjuk csak nem jön haza már több mint három hónapja. Én magam sokszor vagyok szemtanúja, mint gyötrik Kihez forduljunk? Zófyominé ipolyvarbói (Vrbovka) olvasónk 1970-ben kapott építkezési engedélyt családi ház építésére, amit 1973-ban fejeztek be. Az építkezéshez akkor 8 000 Kés hozzájárulást kaptak, majd az idejében történt befejezés címén szintén kaptak hozzájárulást. Azt kérdezi, nem kaphatnak-e további pénzügyi hozzájárulást Olvasónk építkezésének megkezdése és befejezése idején az 1968. évi 137. számú rendelet volt érvényben, amelyet a? 1969. évi 26. számú rendelet módosított Ennek 12. paragrafusa 9. bekezdése értelmében az egyéni családi ház (lakás) építéséhez 8 000 Kés építkezési hozzájárulást adtak, s ha a törvényes feltételeket teljesítették, akkor az idejében történt befejezés esetén további 4 000 Kös járt. Az újabb, illetve későbbi rendelkezések, amelyek az idézett rendelet helyébe léptek, és amelyek már más kedvezményeket is nyújtottak, mindig csak az újabban engedélyezett és befejezett építkezésekre voaz anyjukat, mért nem jön már haza az apjuk, telefonáljanak neki, s mondják már, hogy siessen. De az anyjuk mind csak elüti a dolgot azzal, hogy most nem jöhet sok a dolguk, időre el kell készülniük valami épülettel. S a rokonoknak és nekem is megtiltotta, hogy a gyerekeknek akár egy szót is szóljunk az apjukról. A temetésre se engedte kivinni őket. Dehát meddig mehet ez így ?! Őrület egyre inkább a két gyereknek is — már gyanakodnak az anyjukra — s neki magának is. Kétszeresen is szenved." Természetesen, meg kelt mondani a gyerekeknek, hogy mi történt az édesapjukkal. Három hónap után éppen itt az ideje. Sőt. talán már sok is volt ez az idő arra, hogy a gyerekek bizonytalanságban éltek, apjuk s esetleg már anyjuk magatartása miatt is. Az édesanyának kell elmondania a történteket. Azért is, mert ő áll legközelebb a gyerekekhez, s azért is, mert minden bizonnyal továbbra is meg akarja tartani gyermekei bizalmát maga iránt. Nekik hármójuknak közösen kell feldolgozniuk fájdalmukat, hisz közös az is, nemcsak az apa emléke. Arra kell hát rávenniük barátnőjét, hogy ne hagyja tovább kétségek közt natkoztak (így az 1976. évi 160. számú. az 1982. évi 1. számú és a jelenleg érvényben lévő 1985. évi 136. számú rendeletek), fgy ezek alapján nem igényelhető semmiféle kedvezmény / régen befejezett építkezésre. „Részegen dolgozni nem lehet" jeligével olvasónk azt úja, hogy egy kommunális üzemben feltöltött akkumulátort vásárolt az autójába. Mikor otthon üzembe helyezte, az egész kábel és az altemátor füstölni kezdett, s az autó nem működött. Az akkumulátort visszavitte az üzembe, és a reklamálás címén ezt ki is cserélték egy másikra, mert megállapították, hogy az ő hibájukból az akkumulátor belsejében hibásan — fordítva — volt bekötve a két pólus, a plusz és a mínusz. Mint kiderült, a rosszul bekapcsolt akkumulátor következtében a vezeték és az altemátor kiégett, aminek megjavítása 1 315 Kős-ba került Olvasónk azt kérdezi, hogy a hibás akkumulátor kicserélésén kíhánykódni gyerekeit, s bármennyire is nehezére esik, beszélnie kell velük az édesapa haláláról. Az ő nyelvükön kell elmondani nekik, hogy az édesapjuk többet már nem jön haza. de ha élne, most is és mindig nagyon szeretné őket, és hogy így, haló porában is az ö édesapjuk marad örökre, s ha az édesapa ugyan már nem is jöhet haza. ők hárman kijárhatnak hozzá a temetőbe, vihetnek neki virágot. Ha az édesanya végre megnyílna gyerekei előtt, ö maga is könnyebben túljutna azon a nehéz, válságos állapoton, amelybe társa elvesztésével esett. Ha mindehhez még nem érez elég erőt magában a barátnője, legalább arra vegyék rá, hogy keressen föl egy pszichológust, akivel, mint teljesen pártatlan idegennel beszélhet a gondjairól, aggodalmairól, szorongásairól. Pszichológust minden járási székhelyen találnak, mégpedig a házassági és házasság előtti tanácsadóban (a pontos címet akár a telefonkönyvből is kikereshetik). ÁRULKODÁS BESÚGÁS vtil. amit az üzem a reklamáció folytán szó nélkül megtett, követelheti-e az okozott kár megtérítését is. Amennyiben bizonyíthatóan az üzem dolgozója kapcsolta be hibásan az akkumulátort, és ez a körülmény okozta az autóban a kárt, a vezeték és az altemátor kiégését és az ennek megjavításával felmerült költségeket, akkor az üzem a Polgári Törvénykönyv 421. paragrafusa szerint kártérítéssel tartozik. Szólítsa fel az üzemet írásban a javítási költégek megtérítésére, s ha ez eredménytelen maradna, forduljon esetleg ügyvédhez, hogy a követelését bírósági perrel érvényesítse. Bódis Mária sülyi (Sulany) olvasónkat kéijük, hogy küldje el betekintésre az utóbbi évben kapott iratait, végzéseit, amelyekre levelében hivatkozik. Dr. BERTHA GÉZA A nevelési eredményeket nagyon sok tényező befolyásolja, s ezek az eredmények szorosan összefüggnek a felnőttek magatartásával, a valódi értékekhez, embertársaikhoz és önmagukhoz való viszonyával. Ha a nevelési folyamat eredményességéről beszélünk, akkor különösen fontos szót ejteni a besúgásról. Durva a kifejezés, de egyértelmű, nem kendőzi a jelenséget, de rögtön sejteti azt is, hogy milyen pedagógiai veszélyeket tartalmazhat. A besúgás különböző formákat ölthet. Legismertebb változata a másra való panaszkodás, az árulkodás. Társadalmi és erkölcsi szempontból pedig legsútyosabb az előre megfontolt szándékkal gyűjtött tények vagy rágalmak körülhatárolt cél érdekében való közlése. A besúgással találkozhatunk a családi otthonban éppúgy, mint az iskolában. A gyerekek és a fiatalok körében a besúgás alapforrásai az agresszió és a felnőttek által elkövetett nevelési hibák. A gyerek például különböző okok miatt nem érzi jól magát a családban. A szülök érzelmileg elutasítóak vele szemben, rossznak tartják. Ebben az esetben a gyerek harcolni kezd azért, hogy helyzetét megváltoztassa, igyekszik felhívni magára a figyelmet. Ha testvér is van a családban, akkor a testvérek helyzetének megingatására kipróbált, és sajnos, nagyon gyakran bevált módszer az árulkodás. Előfordul, hogy a gyerek tudja, hogy a szülök közül az egyik kevésbé szereti őt, több kritikával szemléli, többet követel tőle. A szeretetért és az elismerésért harcolva, roppant figyelemmel kíséri ennek a szülőnek a viselkedését, és megfigyeléseit elmondja a másiknak, annak, aki több figyelmet szentel neki. Ha a szülők közötti kapcsolat nem bensőséges, nem igazi, a kis árulkodó óriási szerepet játszhat a már amúgyis létező konfliktusok elmélyítésében. Az is megesik, hogy a gyereknek a családban kiemelt helyzete van, tehetségesnek, szorgalmasnak tartják, és nagy reményeket fűznek a jövőjéhez. Ez a kiemelt bánásmód és az azzal járó kivételezés meggyőzi a gyereket arról, hogy ő valóban jobb, több joga van, mint mondjuk a testvéreinek. Kihasználja a helyzetet. Persze ő sem mentes a hibáktól, s hogy azokat elrejtse, tájékoztatja a szülőket a család többi tagjának legkisebb tévedéséről is. Ha a szülők nem vetnek véget idejében ennek a gyakorlatnak, veszélyeztethetik a gyerek alakuló egyéniségét. Hasonló folyamatot figyelhetünk meg az iskolában is. A nagyon gyenge tanuló és a jó tanuló is árulkodik társaira. Az előbbi azért, hogy javítson saját helyzetén, az utóbbi pedig abbéli aggodalmában, nehogy valaki más jobbnak bizonyuljon nála. Az árulkodás ellen — amelytől egyenes út vezet a hazugságig — feltétlenül harcolni kell. Vannak szülök, akik szeretik pontról pontra tudni, mi történik otthon a távollétükben. Ennek érdekében szívesen élnek egyik gyermekük rendszeres tájékoztatásával, s az is előfordul, hogy teljes titoktartást biztosítanak neki. Hasonlóan hibás eljáráshoz folyamodnak olykor egyes tanárok is. A gyerekek alapos megismerése egyik legfontosabb feladata a nevelőknek. De semmi sem indokolhatja a kémkedés, a besúgás elemeinek bevezetését sem a családi, sem az iskolai életbe Fotó: archív NANSZÁKNÉ DR. CSERFALVI ILONA nő vi
