Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-10 / 20. szám
CSALÁDIKOR TANANYAG LESZ — MÁJUSBAN (Hogyan segítse a szülő elsős gyermekét az összeadás és kivonás gyakorlásában a 20-as számkörben a tízes alap átlépésével) ' Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy a szülők többsége igen nagy gonddal és szeretettel figyeli gyermekének iskolai haladását. Időt szakit magának, hogy ellenőrizze az elkészített házi feladatokat, és segítsen ott, ahol erre szükség van. A segítség azonban csak akkor eredményes, ha ismerik a szülök a tananyagot és a tanítási eljárást, amit az iskolában alkalmaznak. Igaz ugyan, hogy egy feladat megoldásához többféle út vezet s valamennyi út jó; de ha otthon másképpen magyarázzuk a gyereknek az anyagot, mint ahogyan az iskolában tanulta, akkor segítség helyett csak megzavarjuk. Az ilyen segítésből származnak rendszerint a viták is; — Édesanyám, a tanító néni nem icfy mondta, ez nem jó! — Én is jártam iskolába, én is tudok számolni!... A viták vége nemegyszer sirás, s a gyermek csalódottan állapítja meg, hogy magára maradt. Ő ugyanis csak azt látja, hogy a szülők nem tudnak segíteni, s nem azt. hogy ők sok mindent másképpen tanultak, vagy ami természetes, elfelejtették a megoldás módját. Most szeretném emlékezetükbe idézni azokat a tudnivalókat, eljárásokat, amelyekkel segíteni tudnak elsős gyermeküknek az összeadás és kivonás gyakorlásában a húszas számkőrben a tízes alap átlépésével. Az 1. osztályos matematikaanyag legnehezebb része az összeadás és kivonás elsajátítása a tiz átlépésével. Sok gyermek, akiről eddig a felületes szemlélő azt hitte, hogy jól számol, megakad, amikor arról van szó, hogy a 6-hoz 9-et adjon. Nem következik be ez azonban akkor, ha a gyermek az eddigi anyagban alapos tudással rendelkezik; tudja a számok bontását és pótlását. A számok bontása nem művelet: nem összeadás, nem kivonás, hanem a számfogalom megerősítése (pl. a 3 bármilyen 3 dolog összegét — unióját — jelenti. 3 — 1 körte + 2 alma, 3—1 lány-l- 1 babakocsi + 1 labda stb.). De a fogalom akkor lesz világos, ha már sok szemléltetés után látja, hogy4 — 3 + 1, 4-2-I-2 stb. A gyermek örömmel rakosgatja játékait. Adjuk a kezébe pl. 6 építőkockát s annyiféleképpen rakja ki, ahányféleképpen csak lehet. A kirakott formát szóban mondja meg, írja le, hogy a végén meg lehessen állapítani hányféleképpen rakta ki. □ □ □□□□ 66:;:? □ □ □ □□□ !:í:í* Ha a gyermek már nem igényli a számok felbontásához a szemléltetést, adhatunk neki szóbeli feladatokat is. Pl. Bontsd fel a 7-et! (1+ 6, 5 + 2. 4 + 3, 3 + 4, 6 + 1 stb.) Mit tudsz a 8-ról? (8-1+7. 74-1,2 + 6, 5 + 3 stb.) Mennyi a 9? (9-4 + 5, 5 + 4, 6 + 3, 1 +8, 7 + 2 stb.) Nevezd meg a szobában levő tárgyakat úgy, hogy a számuk (összegük, uniójuk) 7 legyen! 2 ablak + 1 ajtó + 1 televízió + 1 maci + 2 könyv) A változatosság kedvéért rajzoltathatunk is bontási feladatokat. Pl. nő io Vagy rajzolj 9 kört! Színezz ki néhányat zöldre és a maradékot pirosra! oooooo Gyakoroltathatjuk a számok felbontását írásban is. Pl. 23456789 AAAAAAAA 1 1 2 1 3 1 2 3 1 5 6 1 4 4 5 4 stb. Szóban bontassunk 10-en aluli számokat; először az egyik tag megadásával (6 — 3 + mennyi, 5 — 4 + mennyi), később mindkét tagot a gyermek állapítsa meg (7 — mennyi + mennyi stb.). Adhatunk fejtörőket is. Pl. 7 autóból mennyi lehet a piros és mennyi a kék? 9 nyusziból mennyi lehet a szürke mennyi a fehér? 5 kutyusból mennyi csaholhat és mennyi hallgathat stb. Ajánlom, hogy hasonló feladatokat a gyermek környezetéből is merítsünk, ezekhez érzelmileg kötődik és így szívesen számol velük. A számok pótlását különféle tárgyakkal gyakorolhatjuk, csak legyen belőle 10. Pl. Kiteszünk az asztalra 10 poharat. A gyermek 9 kiskanalat vesz a kezébe. Utasítás: Tegyél az összes (valamennyi) pohárba egy-egy kiskanalat. óóőóóéóéóm Megkérdezzük: Hány pohár van összesen ? (tíz) Hány kiskanál van összesen? (kilenc) Valamennyi pohárban van kiskanál ? (nincs) Hány pohárban van kiskanál? (kilenc) Hány pohárban nincs kiskanál ? (egy) Hasonlítsd össze a poharak számát (halmazát) a kiskanalak számával! (10 több mint a 9) Mennyivel több a 10 a 9-nél ? (eggyel) Mennyit kell adni a 9 kiskanálhoz, hogy 10 legyen ? (egyet) így mondjuk: 9-hez, hogy 10 legyen kell adni 1-et. Hasonlóan gyakoroljuk a 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, szám pótlását 10-re. Olyan feladatokat is gyakoroljunk, amelyekben 10-re kell kiegészítenünk a számot. Pl. 9 + mennyi — 10, 2 + mennyi — 10, 5 + mennyi — 10 stb. A gyakorlást cselekvéssel színesíthetjük. Pl. Meghatározzuk, hogy tapsolunk tizet. Én tapsolok 6-ot. Te mennyit tapsolsz? Le is ellenőrizzük a megoldás helyességét: 6 + 4-10 A gyermekek számára vonzó az állathangok utánzása: — Mennyit kell dörmögnöd az 5-höz, hogy 10 legyen? — Mennyit kell kukorékolnod a 6-hoz, hogy 10 legyen? Amikor a gyermek biztosan tudja a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8. 9 számok bontását és ezeket a számokat 10-re pótolni, áttérhetünk a tízes átlépésével való összeadásra. Az egyik, már régen ismert módszer abból áU, hogy az összeget a második összeadandó felbontásával állapítjuk meg (9 első összeadandó + 2 második összeadandó — 11 összeg). Pl. 9 + 2-9+1+1-11 Röviden igy írjuk le: 9 + 2 — 11 Az összeadást először szemléltetéssel végezzük. Vétessük elő „Az ember, ne mérgelődj!" játékdobozt. Szólítsuk fel a gyermeket: Vegyél ki a dobozból 9 bábut és helyezd őket egy vonalba! Végy ki még 4 bábut és tedd a 9 bábuhoz úgy, hogy a 9-et először pótold 10-re, majd helyezd alá a megmaradt bábukat! M é) Mondd el a számolás menetét: 9 + 4 — 9 + 1-10 10 + 3-13 A megoldás helyességét kivonással ellenőriztessük. Először a tíz fölötti részt vesszük el, azután a megmaradt: 13-3-10, 10-1 -9. Ajánlom, hogy először a 9-hez, majd a 8-hoz, 7-hez,... fokozatosan adjuk a 2-t, 3-at, 4-et,... mert a kisebb számok felbontása egyszerűbb. A tárgyakon való számolás után számképekkel (írásban) számoltassunk. Pl. 8 + 7 — Számolás közben a következő kérdéseket tegyük fel: — Milyen számot kell hozzáadnunk a 8-hoz, hogy 10-et kapjunk? (Ez a 2-es szám). — Milyen számokra bontjuk fel a 7-et? (Felbontjuk 2-re és 5-re.) írd is le! 8 + 7 — Végezd el az összeadást! 8 + 2 így írjuk le: 8 + 7 — 15 A 2 5 10, 10 + 5-15 Gyakoroljunk fejben is! Pl. 8 + 6 —, 3 + 9 — stb. Ilyenkor a gyermek sokszor az ujján számol. Ne tiltsuk meg az ujjak használatát, mert az ujjon való szemléltetés csak a megértés segítője, ami elvezet az elvont számokkal való számoláshoz. Adjunk tréfás szövegezésű feladatokat! Pl. Süsü, a sárkány vendégségbe hívta a családunkat. Gyümölccsel kínált bennünket. A tálra 4 almát és 7 diót tett. Hány gyümölcs volt a tálon összesen? stb. Ha már a gyermek elsajátította az összeadást, kezdhetjük a kivonást. Először győződjünk meg róla, tudja-e: mennyit kell elvenni a 11 -bői. 12-ből, 13-ból, 14-ből. 15-ből, 16-ból. 17-böl, 18-ból. hogy 10 legyen. A kivonást a következő sorrendben végezzük: Pl. 15 — 8 — Megkérdezzük: — Milyen számot kell a 15-ös számból kivonnunk, hogy 10-et kapjunk? (Ez az 5-ös szám). — Milyen számokra bontjuk fel a 8-at? (5-re és 3-ra). — írd lel 15-8-------— Végezd el a kivonást! 15-5—10, 10 — 3 — 7 írd le a megoldást: 15 — 8 — 7 A 5 3 Összeadással ellenőriztessük a számítás helyességét. Pl. 13-5-8, mert: 8 + 5-13 A kivonást gyakoroljuk rakosgatással, fejben az életből ellesett példákon. Pl. A pénztárcámban 17 korona volt. 9 koronát fizettem a sajtért. Hány koronám maradt ? — Ebédre sütöttem 12 palacsintát. Elfogyasztottál belőle 4-et. Mennyi palacsinta maradt? Szeretném még hozzátenni, hogy a tízes átlépésével való összeadás és kivonás elsajátítása a legtöbb tanulónál nehézségekbe ütközik. Az otthoni gyakorlás nem a tanító munkáját pótolja; csak segíti az iskolában megtanult anyagot biztos tudássá fokozni. Ne legyünk türelmetlenek! Annyit gyakoroljunk. amennyit kell! Az előrehaladást vegyük észre, és szóbeli dicsérettel jutalmazzuk: Látod, érdemes volt gyakorolni! stb. Az elismerés a további munkára buzdít! MÉSZÁROS ERZSÉBET tanítónő \
