Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-10 / 20. szám
IRAK — Területe: 438 446 km2. Lakosainak száma: 15 000 000. Túlnyomó többségük mohamedán, északon a szunniták, délen a síiták vannak többségben. Területén körülbelül 2 000 000 kurd él és folytat állandó harcot az önállóságért. A jelenlegi háború oka: Az iráni haderők 1980-ban kezdődött provokatív támadásainak visszaverése, továbbá Irán kifejezett szándéka, hogy megdöntse az iraki kormányt, s ebben az országban is bevezesse az iráni „modellt” — a fundamentalista muzulmán kormányzatot. Haderő:a reguláris hadseregben 845 000 katona szolgál. 4 500 harckocsi. 4 000 páncélos transzportőr, 500 harci vadászrepülőgép. IRÁN - Területe: 1 648 000 km2. Lakosainak száma: 40 000 000. Túlnyomó többségük síita mohamedán. A jelenlegi háború oka: Az iraki kormány állítólagos agresszív szándéka. hogy megdöntse az iráni rezsimet, s hogy egyes iráni területeket Irakhoz csatoljon. Haderő:a reguláris hadseregben 704 000 katona szolgál, az önkéntes iszlám forradalmi gárda körülbelül 350 000 főt számlál. A hadi technika az irakihoz képest jóval gyengébb. A hadsereg 1 000 harckocsival. 1 360 páncélos transzportőrrel és csak 68 harci vadászrepülőgéppel rendelkezik. (Az adatok az 1980-as állapotokat tükrözik. Azóta a váltakozó kimenetelű véres harcok és az egymásnak ellentmondó hadszintéri jelentések miau nem készülhetett megbízható felmérés a haderőkről.) • Mezopotámiában ma a Hálái Angyala arat • Hallgatnak a költők... • ... és hervadnak a sirászi rózsák • Allah és a kőolaj • A „puding" és a „mazsola" • Gyászban, csadorban, de géppuskával • A dzsihád: győzelem, vagy halál Mezopotámia — a Tigris és az Eufrátesz köze — számos ókori legenda szerinti az emberiség, az emberi kultúra bölcsője, és a Biblia szerint itt volt az Édenkert. amelyet a Teremtő ajándékozott az első emberpárnak, hogy ott az öröklétben gondtalanul és boldogan éljenek. Ámde kígyó alakjában jőve maga a kísértés, hogy: többet és még többet, és mindennél többet szerezhetnének, ha akarnának. S a kísértés kígyója nem az Istennel vagy az istenekkel áhította szembe az első emberpárt, hanem ennél sokkal roszszabbat tett velük: beléjük oltotta a szerzés, a harácsolás s az ebből eredő hatalmaskodás vágyát. Irak és Irán mai konfliktusa is valahol a történelem ősidejének homályában születhetett. Természetesen, nem célunk ősi eposzok és legendák elemzésébe bocsátkozni, ennyit mégis fontosnak tartottunk elmondani arról a területről, amelyen ma — az idén nyolcadik éve — a második világháború után. a vietnami háború óta, a föld legvéresebb, legpusztítóbb és leginkább feltehetően akár atombevetésre is kiterjedhető (egyelőre) helyi háborúja dúl. Elő-Ázsia a viktoriánus angol gyarmatosításban különben is fontos szerepet játszott. A múlt században egy angol admirális a Perzsa-öblöt, sajátos, ám a komolyságot nem nélkülöző, száraz humorral egy tál pudinghoz hasonlította, amelyben a Hotmuziszoros a mazsola. Ez magyarán körülbelül annyit jelent, hogy aki a Hormuzi-szorost uralja a Perzsa-öböl bejáratánál, az diktál a térségben. S így természetes, hogy Irak és Irán háborúja elkerülhetetlenül kiterjed az öböl vizeire, és veszélyezteti az öböl menti kőolajtermelő országok — Kuvait, Bahrein, Omán, az Egyesült Arab Emírségek — szállítóhajóinak biztonságát. A két ország konfliktusát ezért nevezik egyes kommentátorok Öböl-háborúnak. Irak és Irén között azonban nemcsak az Öböl egyeduralmáért folyik a harc, hanem területi kérdések is közre játszanak benne, éppen úgy, mint a heves vallási szembenállás. litikát folytattak. Időszámításunk után, a VI. században az új vallás, az iszlám térhódításával, Perzsia tőszomszédságában, alig egyetlen évszázad alatt új és ugyanolyan erős állam keletkezett: Arábia — a mai Irak. S mindössze ismét csupán egy századnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az iszlámon belüli vallásháborúk szembenállásra kényszerítsék a hívőket. A VI. században alakult ki a két fő ágazat: az ortodox, merev és engesztelhetetlen síita, és az alkalmazkodóbb, engedékenyebb, lazább szerkezetű szunnita. Az iszlám e két ágazata az évszázadok folyamán mindmáig nem volt képes egymáshoz közelíteni, s mi több, a vallási gyűlölködés vörös fonalára fűzték fel az időről időre fellángoló határvillongásokat, területi követeléseket. így például a két állam déli határán több mint EGY PILLANTÁS A TÖRTÉNELEMBE Leonyid Medvedko szovjet történész szerint az iráni—iraki ellentétek gyökerei egyrészt mélyen visszanyúlnak a történelembe, másrészt — a térség geopolitikai fontosságát tekintve — a szálak szerteágazódnak napjaink rendkívül bonyolult politikai kapcsolatrendszereibe. Az ókori Perzsia — a mai Irán — már az időszámításunk előtti évezredekben hatalmas és erős államalakulat volt, s legendás hírű uralkodói mindig terjeszkedő hódító po
