Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-04-26 / 18. szám
ni, mert különben holnap melléfoghatok." Ez az ismerősöm — sebész. Megszoktuk, hogy csak a munkát ismeijük el társadalmilag fontosnak, a pihenést nem. Baj. ha mondjuk egy munkáskollektíva — ráadásul egy bonyolult termelési folyamatban részt vevő munkáskollektíva, ahol a technológiától való eltérés több száz, rosszabb esetben több ezer ember életét kockáztatja — vezetője is ezt az álláspontot vallja magáénak. A biológiai megszokás törvénye folytán a mai ember még mindig törekszik fizikai erejének visszaállítására, bár már nem használja erejét olyan mértékben, amilyenben újratermeli. Nyugalom és bőséges étkezés — ezek a fizikai erő növelésének eszközei. Az ilyen pihenés csak a tudományos-technikai forradalom korszakáig volt szükséges, mivel a fo termelőerőt akkor a fizikai, az izomerő képviselte. Ma — az UNESCO munkatársainak számításai szerint — 100-szor kevesebb fizikai erőt fordítunk munkára, mint 100 évvel ezelőtt Ma már a munkában és a háztartásban is főképp az idegeink energiáját hasznosítjuk. Viszont ennek az energiának a visszaállításához nem nyugalomra, hanem mozgásra van szükségünk. Az erőnket alapjaiban másra fordítjuk, a pihenés viszont még mindig alvásból és evésből áll. Miért? Minden embernek drága a nyugalom. A mozgás mindig a munkával volt összefüggésben, a nyugalmat viszont ki kell harcolni, ugyanolyan érték volt, mint a megszerzett élelem. Ezl az újratermelési ösztönl nagyon nehéz leküzdeni. A biológiai fejlődés nem tudja utolérni a szociális forradalmat. A biológiai és egyben társadalmi lény — az ember — kritikus helyzetbe kerüft. És most az erő újratermelésének szempontjából nézzünk meg közelebbről egyet a több mint 3 000 Moszkva környéki, pihenésre szolgáló létesítmény közül, amelyek — megjegyzem — egyszerre majdnem egymillió vendéget fogadnak. Választásunk a moszkvai metró dolgozóinak nem túl nagy, összesen 125 személyes, viszonylag szerény sport- és egészségügyi létesítményére esett. Éppen azért, mert ez áll legközelebb az ideálishoz. Az emberi erő újratermelésének itt alkalmazott rendszerében tükröződik a legjobban az erőkifejtés jellege. őszintén bevalljuk, hogy a metrósok pihenőrendszere nem a tudósok különleges kutatásainak és javaslatainak, hanem egy gyakorlati szakember többéves tapasztalatainak az eredménye. Történt hogy csaknem 20 évvel ezelőtt az ikasai víztároló partján, az erdőben található — akkor még sátrakból álló — telep igazgatójává a korábban metrókocsi-vezetőként dolgozó Vlagyimir Szoloncovot, a Szovjetunió sportmesterét nevezték ki, mivel szívbetegsége miau nem dolgozhatott tovább metróvezetőként. és abba kellett hagynia az aktív sportolást is. Az igazgató életének ez a három momentuma — szerelőlakatosból lett metróvezető. aktív sportoló, majd jött a betegség — jelentette számára azt a tapasztalatot, amely nélkül nem tudta volna kialakítani a metrósok majdnem optimális pihenőrendszerét. Megállapították, hogy a napirend hirtelen megváltoztatása, a hirtelen átmenet az intenzív munkából a „semmit néni csinálok" típusú pihenésbe, stresszhatású, és tragédiához (rekreációs infarktus) is vezethet. A pihenésből az intenzív munkába való hirtelen átmenet ugyancsak nem ajánlott (postrekreációs infarktus). Feltétlenül szükség van ana, hogy fokozatosan térjünk át a pihenésre vagy éppen a munkára. Mindezt figyelembe veszik a metrósok „faCSALÁDI KÖR Pihenni vagy elfáradni A metróban történt, a reggeli csúcsforgalom idején. A szerelvény átrobogott a végállomáson, és bevágtatott a zárt végű alagútba. A védő homokdombot elsöpörve belecsapódott a falba. Az ütközés olyan nagy erejű volt. hogy a 15 méteres vagont öt méterre zsugorította. Ez az eset amely 12 éve történt Londonban, a pszichofíziológusok különleges kutatásainak témájává vált. Az eset leírását a neves szovjet mérnök-pszichológus, V. Lebegyev monográfiájában olvashatjuk, aki olyan súlyos közlekedési baleseteket vizsgált amelyeket emberi hiba okozott. Sok tényből szűrték ki a vasúti balesetek egyik fő okát Száz esetből hatvanban ez az ok a figyelem, az éberség hirtelen csökkenése volL Két esetben az éberség teljes elvesztése, elalvás miatt A mozdonyvezetők nem az állomásokon, a pihenőn alszanak el, hanem menet közben, még nagy sebesség mellett is. mivel az idegrendszer nem viseli el a monotóniát, a kerekek ritmikus csattogását, a szem előtt ugráló, végtelenbe nyúló telefondrótokat és az állandóan csillámló sínpárokat. — Az egyhangúság — ahogy a neves fizioiógus, I. Pavlov megállapította — az idegi folyamatok lelassulásához vezet. A szovjet tudósok nagy szerepet játszanak a pihenés elméletének kidolgozásában. Ez annak a tevékenységnek a tudománya, amely újratermeli az ember életerejét a társadalom termelőerejének legfontosabb részét. íme nagyon röviden e teória fő tézisei. Az erőkifejtés (a munka) és az erő újratermelése a (pihenés) nagyon szoros kapcsolatban van egymással. Erőgyűjtés nélkül nincs erőkifejtés, és azt hogy milyen az erőkifejtés, meghatározza az. hogy milyen volt az erőgyűjtés. Ha a pihenés jellege hosszabb ideig nem felel meg a munka jellegének, ez az emberi szervezet alkalmazkodó- és védekezőképességének a romlásához vezet. A civilizáció fejlődésének mai szakaszát ennek a pihenés-munka kölcsönhatásnak a teljes megbomlása jellemzi. A magánéletben az ember semmi máshoz nem viszonyul annyira könnyelműen, mint a saját pihenéséhez. Csak egyetlen embert ismerek, aki azt mondja: „Megyek pihenlujában” amely 60 két- vagy négyszemélyes faházból áll. ezek 7 hektárnyi erdőben vannak szétszórva. Mindegyik faházhoz külön ösvény vezeL A hagyományos üdülőkben a személyiség, az egyéniség figyelmen kívül hagyása kényelmetlen érzést vált ki. Ezt az érzést még drága bútorokkal, szőnyegekkeL kristálycsillárokkal. a terített asztalok kikeményített szalvétáival sem lehet eloszlatni. A metrósok bázisán nyoma sincs annak a gyakran nem is tudatosuló stressznek, aminek oka. hogy „illendően kell viselkedni". Itt senki nem mondja, hogy az étterembe tilos sortban bemenni, viszont megvan minden lehetőség a mozgással teli. aktív pihenésre: tenisz-, kosár- és röplabdapályák, kondicionálóterem, csónakkikötő, szörfök, sétahajók, céllövölde, „kocogóösvény”, tornaterem (1 200 négyzetméter), diszkó, szauna és természetesen mozi. billiárd-. sakkterem. más termek, ahol „csendes” játékokat lehet játszani, ha rossz az idő. A fő terep természetesen az erdő és a víz. Gomba, gyümölcsök. horgászat... Van ennek a bázisnak még egy megkülönböztető jegye: gyakorlatilag ingyenes, ugyanis az a 30 kopejka, amit a kétágyas, és az az 50, amit a családi, négyágyas faházért kell fizetni egy napra, még a fenntartási költségek tizedrészét sem teszi ki. nem beszélve az építkezésre fordított pénzről. Napjainkban, amikor az önfenntartás és az önfinanszírozás elve mind nagyobb teret kap a gazdasági szervezet minden rétegében, ez anakronizmusnak tűnhet. Valójában pedig ez az ingyenesség gazdasági szempontból egyike a leggazdaságosabb, a legtakarékosabb megoldásoknak. Ahhoz, hogy megértsük, miért van ez így. még egy szót kell szólnunk a metró dolgozóinak munkafeltételeiről. Azokhoz a nehézségekhez. amelyek a sebességből, a másodpercnyi pontossággal előírt menetrendből adódnak, még hozzájárul a bezártság érzése is. Ráadásul sok itt dolgozónak az életvitele „fejre van állítva”. Hiszen a metrónál üzemzárás után. éjjel is bőven akad tennivaló. A moszkvai metró vezetője. Jevgenyij Dubcsenko és a pihenőbázis igazgatója, Vlagyimir- Szoloncov ezzel tökéletesen tisztában van, és ezért a kollektív szerződésnek a dolgozók pihenésére vonatkozó pontja náluk nem formális kötelezettség, hanem tudatos, évről évre rendszeresen végrehajtott követelmény. Utóirat. Külön szeretném hozzátenni, hogy ezen a bázison nem üvöltenek a hangosbeszélők — mint a többi ilyen létesítményben —, amelyek rádión adnak hírt minden rendezvényről. eseményről, és amelyek elkergetik a környékről a madarakat. A bázis egész területe tele van kővel kirakott ösvényekkel és öntözőberendezésekkel. amelyek megvédik a talajt a kiszáradástól. Az erdő. amelyben a metrósok laknak, nem pusztul, mint a szomszédban, nem sorvad, hanem teljes életet él, mindig megörvendezteti a vendégeket a buja aljnövényzettel, amely nélkül egyszerűen elpusztulna. Pihennek az emberek, pihen a természet. V. KRIVOSEJEV nő io
