Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-19 / 17. szám

Gesztenyefa-palotában csupa fény és csupa ám\ csupa Kuckó, csupa tér, mert itt mindig fúj a szél Zárva van, tárva van, aki itt él: szárnya van. ilcw« KUCKÓ és a nyájakat áthajtották rajta, hogy „megtisztul­janak", elkerülje őket a betegség. “ C * ♦ ♦ ÁPRILIS nevét a rómaiak naptárából örököltük. Aperit latinul azt jelenti, kinyit, kivirágzik. A hagyomány szerint az első római naptár Róma alapitójától, Romulus királytól származik. Romulus pedig ter­mészetesen istenek gyermeke. Édesanyja Venus, a szerelem és szépség istennője, apja pedig Mars, a harc istene. S mivel az ö naptára nem a téli, hanem a tavaszi napforduló táján kezdődött, az első hónapot apjáról. Marsról nevezte el, a másodikat pedig anyjáról, Venusról. Hogyan lett Venusból április? Úgy, hogy Róma őslakói az etruszkok voltak, és etruszk nyelven a szerelem és szépség istennőjének Apru volt a neve. A régi magyar kalendáriumok áprilist tavasz hava meg Szent György havaként emlegetik. Nálunk is György napján hajtották ki először az állatokat. A gazdák ilyenkor adták át őket a pásztoroknak. Az átadást sokféle szertartás kí­sérte. Például az első kihajtáshoz az istállókü­szöb mellé belülre láncot, kívülre pedig tojást tettek. Ezen kellett a jószágnak átlépnie, mikor kihajtották. Ha a jószág mindkettőt átlépte, azt remélték hogy olyan erős lesz, mint a lánc, és olyan gömbölyű, mint a tojás. Áprilisban a mező­kön már sarjad a fű. Zöldellnek a bodzabokrok, a fűz-, a nyár- és a nyírfák. Virágba borulnak a kökénybokrok, a mandula-, a vadalma-, a körte-, a barack- és a szilvafák. A hónap végén az orgonák is kibontják szirmaikat. A kertekben virít a tulipán, a jácint, a nárcisz, a bazsarózsa, a nefelejcs. A mezőket elborítja a fehér szirmú apró száz­szorszép, meg a sárga pitypang. A cserjés, bokros helyeken az apró, kék, ajakos virágú földi repkény nyílik. Két X fülűnek is nevezik, szirmá-NEMES. NAGY ÁGNES nak formája miatt. A középkorban ezt a növény­két boszorkányfűnek tartották. Az áprilisban vi­rágzó bokrok közül a kökény virágának van gyógyító ereje. Gyógyszert és festéket készítenek a farkashárs vagy farkasboroszlán nevű cserje­­szerű növény virágából is. Az áprilisi erdőnek ez a jellegzetes, rózsaszínű és nehéz illatú virága mérges növény. Az orchidea távoli rokona a kosbor, szintén gyógynövény, és áprilisban vi­rágzik. Áprilisban az itthon telelő madarak már hoz­zákezdenek a fészeképítéshez. A kertben a bal­káni fakopácsok) harkály lehetőleg a diófán ke­res fészeknek való odút. A rigóknak, cinkéknek megfelelnek a kisebb fák. bokrok is. Az erdőszé­leken a barátka, a fülemüle, a csilpcsalp füzike szorgoskodik. A vízmosás mentén, gyökerek kö-' zött, fatuskók alatt építkeziká vörösbegy. Mohá­ból és száraz levelekből rakja össze fészkét, belsejét puha gyökerekkel, lószőrrel béleli. A függőcinkepár a tavak és a folyók partján vékony fűzfaágakon formálgatja otthonát. A fészek zacskó alakú, a bejáró nyílása csőszerű. A csúsz­ka szívesen fészkel odvakban, de ha az odú nyílása túl széles, sárral kell szőkébbre tapaszta­nia, mert különben könnyen elfoglalhatja egy hívatlan seregélypár. Nem akarnak elmaradni a fészeképítéssel ván­dorló madaraink sem. Április elején érkezik a fülemüle sitke, a réti cankó, a fekete nyakú vöcsök, a kékbegy, a kanalas gém, a sárga billegető, a békászó sps. a búbos banka, a csicsörke és még sokan mások. A hónap köze­pére várható az erdei pityer, a pettyes vízicsibe, a halászcsér, a kakukk, a kis poszáta, a molnár­­fecske. a gólytöcs, a kis vízicsibe, a nádirigó. És április végére megérkezik a nagy fülemüle, a kék vércse, az aranymáiinkó és a kedves fecskék. Április 24-e György napja, a nyájak és a pásztorok ünnepe. Gyökerei messzire nyúlnak. Amikor Róma még csak szegény pásztorok tele­pülése volt. ezen a napon Peles istennő tisztele­tére mutattak be áldozatot. Köleskását és frissen fejt tejet tettek az istennő szobra elé. A babonás pásztorok azt gondolták, az áldozattal megnyerik az istennő jóindulatát, termékennyé teszi állata­ikat. Az áldozat bemutatásakor tüzet gyújtottak, Szüntelen a susogós itt, szüntelen a surrogás, leng a padló, leng a kémény, zöld selyemből ez a ház ablak, ajtó, alagút, csigalépcső, csodakút, s minden zugban gyertya száz, fürtös, fényes, óriás. Cifra palota Cifra, cifra, ez a fa, geszt enyefa-palota. Zöld levélből összerakva, fényes éggei megtapasztva háta, orma, oldala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom